Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-29 / 98. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 29.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Veszélyben a kabuli diplomaták Washington. Az amerikai külügyminisztérium elrendelte diplomatái kivonását az USA kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva. Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, aki„képes más helyről is ellátni feladatait”. Kenneth McKenzie tábornok, az USA Központi Parancsnokságának vezetője szerint az amerikai kormányzat továbbra is elkötelezett a működő nagykövetség fenntartása mellett Kabulban. Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy szeptember 11-ig valamennyi katonát kivonják Afganisztánból. (MTI) Nem bír felállni az új bolgár kormány Szófia. Visszaadta a kormányalakítási megbízást a Van Ilyen Nép (ITN) nevű populista bolgár párt, amely a 2. legtöbb voksot kapta az április eleji választáson. Mivel ezt megelőzően a válasz- ■ tást megnyerő, eddig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű párt is visszaadta a kormányalakítási megbízást, egyre valószínűbb, hogy nyáron újabb választást kell tartani. Az ITN 51 képviselői helyet szerzett a számára első választáson, és a harmadikként befutó Szocialista Párt támogatásával is számolnia kellene ahhoz, hogy többséget szerezzen a 240 fős parlamentben. Az ITN azonban ezt visszautasítja, mivel a szocialistákat az oligarcharendszer részének tekinti. (MTI) Az orosz erők csak a Krímből távoznak Kijev. Oroszország csak az általa önkényesen elcsatolt Krím félszigetről kezdte el kivonni csapatait, Ukrajna határának közeléből viszont nem - közölte Szerhij Dejneko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka. „Azóta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette az orosz csapatok kivonását április 23-tól, a hírszerzésünk alapján valóban megkezdődött ez a folyamat, de csak a megszállt Krím félsziget területén” - mondta a tisztségviselő. Közben ukrán hírportálok tegnap idézték Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki kijelentette, hogy kész lenne Vlagyimir Putyin orosz államfővel a V atikánban találkozni. (MTI) Lavrov: A háborút el lehet kerülni Moszkva. Ha Oroszországon és a délkelet-ukrajnai szakadárokon múlik, el lehet kerülni a háborút a Donyec-medencében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által kezdeményezett orosz-ukrán csúcstalálkozó kilátásaival kapcsolatban azt mondta, Kijevnek a minszki megállapodások értelmében nem Moszkvával, hanem Donyeckkel és Luhanszkkal kellene tárgyalnia a rendezésről. (MTI) EP-igen a brexit egyezményére Michel Barnier, a brexitről szóló megállapodás korábbi uniós főtárgyalója az Európai Parlamentben megtapsolja az egyezmény elfogadását (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilópés (brexit) negatív következmónyeit. A keddi vitát követően tegnap kihirdetett eredmény szerint az EP 660 szavazattal, 5 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a megállapodást. A felek 2020. december 24- én egyeztek meg az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról, ami a szolgáltatások helyzetét viszont nem szabályozza, holott a brit gazdaság nagyban támaszkodik a pénzügyi, jogi, biztosítási szolgáltatások piacára. A fennakadások elkerülésére az EP elfogadta, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz a szerdán megadott parlamenti hozzájárulásra volt szükség. Az Európai Parlament állásfoglalásában üdvözölte az egyezmény létrejöttét, de történelmi hibának nevezte a brit kilépést, arra emlékeztetve, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit. Üdvözölték a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, és hozzátették, hogy az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok akár jövőbeli megállapodások számára is mintául szolgálhatnak. Az EP egyetértett a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, és nem vesz részt az Erasmus+ diákcsereprogramban. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak idén január 1-jén lejárt, és ezzel megszűnt Nagy- Britannia tagsága az unió egységes belső piacán. A megállapodás a szabadkereskedelem mellett a halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Karácsony és Dobrev miniszterelnök-jelölt lehet Kormánypártiaknak fenntartott kuratóriumok Budapest. Noha a hivatalos megkereséseket hárítják, mégis úgy tűnik: eldőlt, hogy Budapest főpolgármestere, valamint az Európai Parlament DK-s alelnöke, Dobrev Klára is ringbe száll az ellenzéki előválasztáson a közös miniszterelnökjelöltségért. Karácsony Gergely akár júniusig is kivárna a bejelentéssel, Dobrev Klára viszont már néhány napon belül nyilvánosság elé áll. A párt Facebook-oldalán is a döntést erősíteni látszanak a posztok, ahogyan a Dobrevet dicsérő pártemberek bejegyzései szintén megsokasodtak a múlt hét óta. Az már hónapok óta egyértelmű volt, hogy a Demokratikus Koalíciónak, ha leszminiszterelnök-jelöltje, az Dobrev lesz. Ezt szó szerint ki is mondta a Telex hírportálnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc pártelnök. A Telex forrásai szerint a legújabb tervek értelmében Dobrev Provokál az Klára már nemcsak maga döntött, hanem a DK megfelelő fórumai már a múlt hétvégén megerősítették jelöltségét, így a nagy bejelentés sem késik tovább. De mi a helyzet a másik ellenzéki favorittal? Állítólag már eldőlt, hogy a Budapestet vezető Karácsony Gergely végül szintén elvállalja a jelöltséget, és volt olyan terv is, hogy ezt már május első napjaiban bejelenti. Azonban a főpolgármester a járványügyi helyzetre hivatkozva azzal hütötte le az őt indítani tervező MSZP, Párbeszéd, valamint a legújabban őt támogató LMP kedélyeit, hogy nyár közepéig, tehát heteken belül teszi meg bejelentését. Az idevágó kérdéseket mindenesetre Karácsony Gergely hárította: „A jelenlegi járványhelyzetben, illetve, amíg az nem csillapodik Budapesten, addig nem kívánok hatalmi kérdésekkel foglalkozni.” (Tx) Budapest. Pár órával azután, hogy a parlamenti kétharmad szavazatával az állam 12 magyar egyetemet adott ingyen alapítványi vagy egyházi fenntartásba, máris elkezdtek keringeni azoknak a nevei, akik bekerülhetnek az alapítványokat irányító kuratóriumokba. A kormányközeli Mandiner bemutatott egy listát, ami szerint nem spórolják ki a kormányzati politikusokat a testületekből. A lap értesülései alapján a 11-ből csak 4 egyetemnél került be a kuratóriumba a jelenlegi rektor: Debrecenben Szilvássy Zoltán (aki összehozta, hogy Putyin díszpolgári címet kapjon), a Semmelweis Egyetemen Merkely Béla, az Óbudai Egyetemen Kovács Levente, a Testnevelési Egyetemen pedig Mocsai Lajos. A lista szerint Stumpf Istvánnak sikerülhet összehoznia azt a bravúrt, hogy úgy lesz a Tokaj-Hegyalja Egyetemen a kuratórium elnöke, hogy közben ő a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is. A Testnevelési Egyetemre beültetik Vida Józsefet, a Mészáros Lőrinc köré szerveződő bankholding vezérét. A Debreceni Egyetem kuratóriumába beülhet egy volt katasztrófavédelmi dandártábornok is. Az alapítványi fenntartásba került egyetemek nagy része továbbra is állami finanszírozásból működik majd, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmény irányításában. Ezek a kuratóriumok fogadják el az egyetem költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét, de a rektor kinevezésébe is komolyabban beleszólhatnak. (444.hu, Mnd) iráni Forradalmi Gárda Joe Biden 1800 milliárdos terve Az amerikai haditengerészet ÜSS Firebolt járőrhajója (TASR/AP) Egy amerikai hadihajó figyelmeztető lövéseket adott le az iráni Forradalmi Gárda három hajójának, amelyek túl közel hajóztak hozzá ás egy amerikai járőrhajóhoz a Perzsa(Arab)-öbölben. Teherán. Az amerikai haditengerészet videót tett közzé az öböl északi részén, nemzetközi vizeken történt esetről. A haditengerészet szerint a ÜSS Firebolt járőrhajó azután adott le figyelmeztető lövéseket, hogy a Forradalmi Gárda 3 gyorsreagálású hajója nagyjából 60 m-re megközelítette őt és a USCGC Baranof járőrhajót. Rebecca Rebarich, az amerikai haditengerészet Bahreinben állomásozó ötödik flottájának szóvivője elmondta: az amerikai legénység többször is figyelmeztette az iráni hajókat rádión és hangosbemondón, de nem tágítottak. Az incidens már a második a hónapban, amikor az amerikai haditengerészet azzal vádolja a Forradalmi Gárdát, hogy „veszélyes és szakszerűtlen akciót hajtott végre” az öbölben. A fegyveres erők és a diplomácia közti „összehangolt működést” szorgalmazta az iráni külügyminiszter, azt követően, hogy egy interjúban a Forradalmi Gárdát bírálta. „Nagyon sajnálom, hogy egy elvileg titkos, a diplomácia és a katonai körök közti együttműködés fontosságáról szóló beszélgetés belviszállyá fajult” - szögezte le Mohammed Dzsavád Zaríf, hozzátéve, ehhez pontos jogi szabályozásra van szükség. (MTI) Washington. Az amerikai kormány 1800 milliárd dollárt fordítana különböző oktatási, illetve családtámogatási programokra, az erről szóló javaslatot kongresszusi beszédében mutatja be Joe Biden elnök, aki tegnap este először beszélt a kongresszus előtt, szimbolikusan a január 20-i hivatalba lépésének 100. napján. Az „Amerikai Családok Terve” néven ismertté vált intézkedéstervezet kiterjedtebb annál, mint amire akár csak néhány héttel korábban is számítani lehetett. Ez jól tükrözi az elnök azon szándékait, hogy ne csak azonnali segítséget nyújtsanak a rászorulóknak a koronavírus-válság miatt, hanem átfogóbban támogassák őket. Ennek értelmében 225 milliárd dollárt fordítanának a gyermekgondozás támogatására, és ugyanennyiből fizetett családi és betegszabadságot vezetnének be a munkavállalók számára. (MTI)
