Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-29 / 98. szám
KÖZÉLET 2021. április 29. | www.ujszo.com Elkészült a milliárdos pénzosztás útiterve A szerdán elfogadott terv legnagyobb vesztese a mezőgazdaság, amely az eredeti ígéretekkel szemben egy cent támogatásra sem számíthat az alapból (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány szerdán elfogadta a koronavírusjárvány okozta gazdasági válság enyhítését célzó uniós helyreállítási alappal kapcsolatos nemzeti csomagtervet. Mire használják fel a Szlovákia rendelkezésére álló 6,6 milliárd eurét, kik a terv legnagyobb nyertesei és vesztesei? Az uniós tagországok tavaly júliusban tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadták el azt a járvánnyal kapcsolatos, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapot, amelyben 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd eurós kölcsön szerepel. Szlovákiának ebből nagyjából 6,6 milliárd euró, vissza nem térítendő támogatás jut a járvány utáni válság kezelésére, ehhez azonban a szlovák kormánynak is ki kellett dolgoznia a támogatás lehívásához szükséges nemzeti stratégiai tervet, amelyet legkésőbb április 30-ig kell előterjesztenie az Európai Bizottságnak. Eduard Heger kormányfő már korábban figyelmeztetett arra, hogy „a minőséget fontosabbnak tartja a gyorsaságnál”, a tervet így szó szerint az utolsó pillanatban, a tegnapi kormányülésen fogadták el, hogy a legfőbb közjogi méltóságok (köztársasági elnök, házelnök, kormányfő) szerda délutáni hivatalos aláírását követően elküldhessék Brüsszelbe. A legnagyobb nyertesek Heger szerint a kormány által elfogadott nemzeti stratégiai terv legnagyobb nyertesei a zöld gazdaságban vállalkozók lehetnek, erre a célra a 6,6 milliárd euróból 2,3 milliárdot különítenek el, 1,5 milliárd euró jut azonban az egészségügynek is. Nagyjából 1,1 milliárdot fordítanak a közigazgatás hatékonyságának a növelésére és digitalizálásra, 892 millió eurót az oktatásügyre, 739 milliót pedig kutatásra és fejlesztésre. A zöld gazdaságra szánt összegből 220 millió eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 700 milliót a lakásfelújításra, 750 milliót a közlekedési projektekre, 350 milliót az ipar karbonmentesítésére, 150 milliót pedig a klímaváltozással kapcsolatos adaptációra. A terv a közigazgatás hatékonyságának a növelésére elkülönített összegből 10 millió eurós támogatást juttat a vállalkozói környezet javítására, 240 milliót a bíróságok reformjára és 200 millió eurót a korrupció elleni harcra. Az egészségügyben 1,2 milliárd euróból hozzáférhetőbb egészségügyi ellátást szeretnének biztosítani, míg az iskolaügyben a legtöbb pénz, 469 millió euró a „21. századi kihívásokkal kapcsolatos” modernizációra menne el. A nemzeti stratégiai terv nem feledkezik meg a reformokról sem. Összesen 66 reformot tervez a kormány: változásokra számíthatnak a bíróságok, a főiskolák, a rendőrök, a kórházak is, nem beszélve a közbeszerzések és a nyugdíjrendszer újabb reformjáról. A 66 reform mellett 66 nagyobb beruházással is számol a kormány. Többek között akadálymentesítik az iskolákat, beindítanak egy felújítási programot a családi házakra, újabb fejlesztések várhatók a vasútnál, és több pénzt fordítanak a bicikliutak kiépítésére is. Mellőzött gazdák A szerdán elfogadott terv legnagyobb vesztese a mezőgazdaság, amely az eredeti ígéretekkel szemben egy cent támogatásra sem számíthat az alapból. „A most elfogadott terv a szlovákiai gazdák és élelmiszeripari vállalkozások nyílt arculcsapása” - mondta el a terv elfogadását követően Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke a kormányhivatal előtt megtartott sajtótájékoztatóján. „Ján Micovsky földművelésügyi miniszter eredetileg azzal kecsegtetett, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2,4 milliárd euróhoz juthat az uniós helyreállítási alapból. Később ezt 1,4 milliárd euróra módosította, mára pedig kiderült, hogy az említett ágazatok az alapból egy centre sem számíthatnak” - tette hozzá Macho, aki szerint továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy változtassanak ezen az áldatlan helyzeten. A gazdák emlékeztették Micovskyt arra a korábbi ígéretére is, amely szerint, ha az ágazatot nem sorolják be a nemzeti stratégiai tervbe, távozik a földművelésügyi tárca éléről. Micovsky ezzel szemben még tegnap is azzal próbálta nyugtatni a gazdákat, hogy a nemzeti stratégiai terv kormány általi elfogadása ellenére még semmi sincs veszve, és még módosulhat a terv. Tiltakozó kórházak A kormány által elfogadott tervvel azonban még azokban az ágazatokban sem mindenki elégedett, amelyek kapnak bizonyos összeget. „A helyreállítási terv egészségügyet érintő része rossz és diszkriminatív” - állítja a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). „Ha az elfogadott terv marad életben, akkor a támogatás pár kiemelt kórháznál végezné. Épp ezért azt követeljük, hogy a támogatásokat - az ezt megelőző átfogó elemzés alapján - igazságosan osszák el” - nyilatkozta Marián Petko, az ANS elnöke, aki szerint erről már az Európai Bizottságot is tájékoztatták. Az ANS ezzel kapcsolatos nyilatkozatát már több mint 10 ezren írták alá, és csatlakoztak hozzá más ágazati szakmai szervezetek is. (mi, TASR) Matovic és Sulik ÖSSZEFOGLALÓ Egy hónappal az Eduard Heger vezette kormány kinevezését követően újabb kormányválság fenyeget. Az egymásnak feszülő szereplők ugyanazok: Igor Matoviö és Richard Sulik. Csak a téma változott: a Szputnyik-vakcina helyett most az adófék lehet a szikra az újabb válság kirobbantásához. Pozsony. Az elmúlt hetekben már-már úgy tűnt, hogy a higgadtabb kormányzást ígérő Eduard Heger vezetésével a két ősi rivális, a politikai pályafutását pénzügyminiszterként folytató Igor Matovic és Richard Sulik gazdasági miniszter legalább egy időre fegyverszünetet köt. Épp ezért hatott derült égből villámcsapásként a két tárcavezető kedden kirobbant legújabb csörtéje, amely - ha nem kezelik időben - újabb kormányválsággal fenyeget. Adósság- vagy adófók? Matovic és Sulik legújabb csörtéjéhez a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény szolgáltatja a muníciót. Az adósságfékként ismert jogszabály lényege, hogy visszafogja az állami pénzszórást, vagyis, hogy a kormány és az egyes minisztériumok ne költsenek többet az előre tervezettnél, gátat vetve ezzel az ország még nagyobb eladósodásának. A jogszabályról a parlamentnek már tavaly decemberben kellett volna tárgyalnia, az SaS azonban már akkor is azt szorgalmazta, hogy az adósságfékről szóló jogszabályba egy adóféket is beépítsenek. A liberális párt szerint ugyanis csak így lehetne elkerülni, hogy a kormány ne az adók növelésével próbálja meg ellensúlyozni a pénzszórást. Mivel az SaS javaslatát a koalíciós partnerek már akkor sem támogatták, a jogszabály elfogadását későbbre halasztották. Koalíciós patthelyzet Nem egész egy hónappal a Hegerkormány felállását követően az új pénzügyminiszter, Igor Matovic kedden azonban bejelentette, hogy nincs mire várni, „a jogszabályról addig kellene szavazni, amíg a kormánypártoknak alkotmányos többségük van a parlamentben”. „Az SaS azonban továbbra is zsarol bennünket, blokkolva a költségvetési felelősségről szóló jogszabály elfogadását, ami rendkívüli módon bánt bennünket, mivel az említett törvény elfogadására a kormányprogramban is ígéretet tettünk” - nyilatkozta Matovic. Mivel a jogszabály elfogadásához alkotmányos többségre van szükség, amihez az SaS szavazatait sem lehetne mellőzni, Matovic azzal feújra kiásta a csatabárdot nyegette meg a koalíciós partnerét, hogy készek együttműködni akár az ellenzékkel is a jogszabály elfogadásánál. Sulik szerint azonban Matovic ez utóbbival megsértené a koalíciós szerződést, veszélybe sodorva a Heger-kabinet jövőjét. Matovic ezzel szemben azt állítja, hogy épp az SaS sértette meg a koalíciós szerződést azzal, hogy egy olyan jogszabály elfogadását akadályozza az adófék erőltetésével, amely szerepel a kormányprogram pontjai között. „Egy ilyen jogszabályt a koalíciós szerződés szerint az SaS nem blokkolhatna” - tette hozzá a pénzügyminiszter. Sulik szerint azonban közvetve az adófék is szerepel a kormányprogramban, eszerint ugyanis a kormánynak olyan politikát kellene folytatnia, amelynek köszönhetően nem nőnek az adóterhek. Az elemzők is ellenzik A másik két koalíciós partner egyelőre kivár, abban bízva, hogy Matovic és Sulik ezúttal egymás között elrendezi a dolgot. „Nem tudom elképzelni Igor Matovicot, ahogy együtt tárgyal Robert Ficóval, Peter Pellegrinivel vagy épp Marian Kotlebával a jogszabály elfogadásáról. Meggyőződésem, hogy sikerül a kormánykoalíción belül egyezségre jutnunk” - állítja Veronika Remisová, a Za l’udí elnöke. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter szerint megvárják, mire jut az OEaNO és az SaS, az utóbbi adófékről szóló javaslatát azonban ők sem támogatják. Sulik ötletével ráadásul a gazdasági elemzők nagy része sincs kibékülve. Míg az adósságféket jó ötletnek tartják, a Gazdasági Élemzők Klubjának (KEA) a 29 megszólított tagjából 22 ebbe a jogszabályba nem keverné bele az adóféket, szerintük ugyanis ez csökkentené a jogszabály hatékonyságát, és bonyolítaná a tervezett adóreformot is. Az elemzők szerint az elsőrendű cél most az adósságfék elfogadása kell, hogy legyen, az adók és járulékok további növelésének a megakadályozásáról később is lehet majd vitázni. (mi, TASR, dennlkn.sk) Kérdés, túlélne-e ez a kormánykoalíció még egy háborút Matoviö és Sulik között (TASR-felvétel)
