Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-28 / 97. szám

101 KULTÚRA 2021. április 28.1 www.ujszo.com Kócos dalok, zenei monológok Wunderlich József most megjelent szólólemezén Presser Gábor a különleges zenei hangvételt is kiemelte „Azenén keresztül találom mega belső hangjaimat" (Taiabér Tamás felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Monológszerű szabad verseket írt saját zenéjéhez, így született meg Wunderlich József SKIZó című első szólóalbuma. Tizennégy dal. Tizennégy fésületlen dal. Musicalsztár volt Pécsen. Zenés és prózai darabok elsőrendű hőse a Vígszínházban. A Jó estét nyár, jó estét szerelem görög diplomatája. A padlás Rádiósa. A Pál utcai fiúk Bo­kája. Fitzgerald nagy Gatsbyje. Ra­­zumihin a Bűn és bűnhődésben. Andrej Bolkonszkij a Háború és bé­kében. Schultz hadnagy a Diktátor­ban. Wunderlich József mindemel­lett zenél és több hangszeren játszik. A dalszerző most mutatkozik be friss albumával, a SKIZó-val. „Először csak a magam szórakoz­tatására vettem fel pár basszusgitár­szólamot. Aztán rázongoráztam, és megszülettek az első kis zenék. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy ezekből majd dalokat csinálok, amelyeket később lemezre veszek. Ez csak később jött. Ha albumban gondoltam volna, az korlátok közé szorított volna. Nem innen indul­tam. Egyszerűen szeretek zenélni. Engem ez megnyugtat. Olyan ez ne­kem, mint valami meditáció, befelé koncentrálás. A zenén keresztül ta­lálom meg a belső hangjaimat.” Először csak otthon, amatőr kö­rülmények között rögzítette a szer­zeményeit. Kíváncsivá tette, hogyan tud összeállni egy-egy dal. De ami­kor összeállt, még akkor sem gon­dolt arra, hogy ezt másnak is halla­nia kell. „Nem készültem arra, hogy több­ezres tömeg előtt rockkoncerten akarok üvöltözni. Csak örültem, hogy belefért egy gondolatmenetem egy ilyen formába. Jó érzés volt, hogy született egy dal, aztán lett még egy, és jött az újabb. Olyan ez, mint amikor a gondolatait, az érzéseit, a múltját próbálja rendszerezni az ember. Van, aki naplót vezet, más a Facebookon vagy az Instagramon rakja ki a dolgait. Nekem egy dal mindennél bensőségesebb. Zenés napló, a dátum megjelölése nélkül. Olyan kis belső monológok, gondo­latsorok, amelyek indirekt jelölések arról, hogyan dolgoztam fel gyászt, szerelmet, szenvedést, sikert és bu­kást. Ez mind benne van ezekben a dalokban. A fájdalom, a szorongás, ami összefolyik a szakmával vagy a magánélettel, netán egyszerre mindkettővel.” De ha valaki rákap a naplóírásra, és ha akár csak heti rendszeresség­gel jegyzi fel a gondolatait, vetem közbe, abból előbb-utóbb kialakul egy emlékfüzér. „Nálam zongorára, basszusgitárra, hegedűre vagy ütős hangszerekre születnek dallamfoszlányok. Egy sornyi szövegre, amely a mindenna­pok kisebb-nagyobb történéseit őrzi a fiókomban vagy a telefonomban. Hónapokig nem is foglalkozom vele, aztán váratlanul a kezembe akad, át­nézem, és azt mondom, hú, de na­gyon érzelmes állapotomban írtam ezt! Harossz, eldobom, ha érdekes, az megint elindít bennem valamit. Vagy a teljes magányba burkolózást, vagy a világgal való teljes eggyé válást.” A dalszerzés, a komponálás a sza­badidejéhez kötődik. Ha lefoglalja a színház, van, hogy hónapokig bele sem kukkant abba a bizonyos fiók­ba. Máskor meg berobban a fejébe egy sor, vagy egy zenei motívum, és percek alatt megszületik az alap­­gondolat. „Ha azon dolgoznék, hogy kijöj­jön a szótagszám, és meglegyen a rím, elveszhetne a gondolat karcos­sága. Inkább hagyom a szöveget a maga nyersességével, rímek nélkül. így lesznek olyan monológszerű, szabad versek. Nagyon sokszor hal­lom a populáris vagy a kevésbé po­puláris magyar daloknál, hogy a szö­veg kárára megy a jó dallam. Hogy hangozzék jól, rímeljen szépen, le­gyen meg a refrén, a tartalom meg közben veszít a lényegből. Nem üt át. Ha valaki szerelmes dalt akar írni, akkor azt mindenképpen kifésüli, hogy stimmeljen a szótagszám, és ráfeküdjön szépen arra a dallamívre, ami kellőképpen romantikus hozzá. Ettől megyek én a falnak, mert azt mondom, ez nem igaz, a szerelem nem ilyen. A szerelem olyan össze­vissza, kiszámíthatatlan. Az egyik pillanatban csodálatos, a másikban pokoli. Egyszer repülsz, máskor lent vagy a padlón. Engem nem érdekel a szótagszám. Ne jöjjön ki, csak tiszta legyen, hogy a szerelem ilyen.” Nem slágereket írt, nem fülbemá­szó dallamokat komponált, hanem zenés monológokat. Ez a zene nem akar többet mutatni annál, mint amennyi benne rejlik. „Ha valami nem passzol össze, akkor pont ez kelti benne a feszült­séget. Izgalmas játék ez. A zene és a szöveg két külön, párhuzamos világ, közben a kettő mégis egyszerre, együtt történik meg. Függ. is egy­mástól. De mint az életben, nem fel­tétlenül simulnak össze a dolgok. Létezik tartós disszonancia is. Ilyen pillanat például, amikor képbejön a halál, az elmúlás, ami a lemezen is fontos szerepet játszik, mint tartalmi motívum, amit sokféleképpen tu­dunk megmagyarázni.” Szerepeihez kötődő dalaiban a legtöbb esetben a harmónia, a simu­­lás kap hangot. Pár kivételtől elte-A norvég Johanne Helgeland Át a határon című filmje nyerte el ebben az évben az Európai Filmakadémia Fiatal Kö­zönség Díját (Young Audience Award - YAA). Az elismerés sorsáról 38 ország - köztük Szlovákia - 3600 fiatal nézője döntött online szavazással. A fiatalok által díjazott film 1942 telén játszódik, négy gyerek megpróbáltatásait meséli el, akik a nácik elől menekülve Norvégiából Svédországba szeretnének eljutni. (Forrás: pr ym) Megtartják Kassa. Az Art Film Fest szer­vezői közölték, hogy a fesztivál, amely a múlt évben a pandémia miatt elmaradt, idén újra felbuk­kan Szlovákia kulturális térképén. Az Art Film Fest 28. évfolyamát június 23. és 27. között rendezik meg Kassán az éppen aktuális jár­ványügyi intézkedéseket betartva. A szervezők a lehető leggazda­gabb program összeállításán dol­goznak, hogy pótolják a hiányt, amely a mozik több hónapos be­zárásával keletkezett. „A helyzet még nem teszi lehe­tővé, hogy az Art Film Fest eredeti modellje szerint szervezzük meg a szemlét. Kamara jellegűbb megol­dásra készülünk, ugyanakkor a koncepciónk, hogy az első helyen a minőség és az érték álljon, ezúttal is megmarad. ígérjük, hogy ki­emelkedően jó filmek kínálatával találkozhat majd a néző” - mondta kintve, ezek egytől egyig fülbe- és lélekbemászó dallamok. Ő maga szélesebb spektrumból válogat. A Queen és a Beatles örök kedvence marad, de Jacob Collier, Tom Misch és Takuya Kuroda szerzeményei is közel állnak hozzá. „Ilyen is vagyok, meg olyan is. A kísérletezés mindig izgalmasabb, mint a tuti, amiről tudjuk, hogy slá­ger lesz, az emberek imádni fogják. Igen, többnyire olyan előadásokban szerepelek, amelyekben szépen megírt dalok csendülnek fel klasszi­kus értelemben verzével és refrénnel, fel- és levezetővel. A nagy Gatsby kivétel. Ott dalfoszlányokat raktunk össze, és kifejezetten ellene dolgoz­tunk a tapsos végnek. Direkt elvág­tuk, lenyestük a szám végét, belecsap a másik jelenet. Széttörjük, szétzúz­zuk, megbontjuk a megszokott for­mákat. Nagyon élvezem az ilyen kí­sérletezgetéseket, amikor a lélek leg­mélyére merülünk, és felrázhatjuk az ott rejlő érzelmeket. Egy klasszikus dal erre ritkán ad lehetőséget.” Hogy mit szólt az album anyagá­hoz Presser Gábor, vígszínházi mestere, zenei keresztapja? „Két lépcsővel a végső keverés előtt küldtem el neki a dalokat. Ér­dekelt a véleménye. Nem értékelést írt, inkább asszociációkat, hogy me­lyik számnál mi jutott eszébe. Apró tanácsokkal látott el, hogy mire fi­gyeljek. Például, hogy az egyik szó­lam ne takarja ki túlságosan a mási­kat. Kiemelte, hogy mennyire kü­lönlegesek a felrakások, tetszettek neki a szövegek. És én éppen ezt akartam elérni. Hogy a szöveg verje ki a biztosítékot azoknál, akik arra készültek, hogy meghallgatjuk Wunderlich Józsi szép dalait. Es nem azt kapják, amire számítottak. De ma már egészen más dalokat írok. Nem ilyen elborult, elvetemült, szélsősé­ges, sokkoló dalokat. Ha ezeket nem egyvalaki énekli, talán senki meg nem mondaná, hogy ugyanaz a sze­mély írta mindegyiket.” S hogy miért tizennégy dal? Tizen­négy évesen veszítette el az édesap­ját. Tizennégy évesen írta az első da­lát. Tizennégy évesen kezdett el éne­kelni. És nem utolsósorban tizennégy lelkiállapot szólal meg a lemezen. A szerző a Vasárnap munkatársa az Art Filmet el Peter Nágel, az Art Film Fest művészeti igazgatója. A hagyományos struktúrához ; igazodva megtartják a fesztivál nemzetközi versenyét a Kék An­gyal díjért. A versenybe első, má­sodik vagy harmadik filmjükkel jelentkezhetnek a rendezők. Az in­­■ formációs Panoráma szekció új­donságokból kínál válogatást. Ezen a nyáron a megszokottnál is gazdagabb lesz a Szlovák sze­­! zon szekció kínálata: előbemuta­­tókat tartanak elkészült és bemu­tatásra váró hazai filmekből. Idén i elsősorban itthonról várnak ven­dégeket a fesztiválra, olyan alko­tókat, akiknek filmjüket a kassai mustrán mutatják be. Az Art Film Festen a hagyo­mányt folytatva kiosztják a Szí­nészmisszió és az Arany Kamera díjakat, valamint a fesztivál elnö­­: kének díját is. (tb)

Next

/
Thumbnails
Contents