Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-28 / 97. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 28. I www.ujszo.com Újabb alapítványi egyetemek Orbán Viktor kormányfő két jobbkeze, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (balra) és Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát ve­zető miniszter az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén (mti felvétel) RÖVIDEN Rendezni próbálják a ciprusi kérdést Genf. António Guterres ENSZ- főtitkár realisztikus elvárásokat fűz a ciprusi kérdés rendezését szolgáló, tegnap Genfben kez­dődő megbeszélésekhez - kö­zölte szóvivője, Stéphane Dujar­­ric. Guterres a megosztott szige­ten kialakult helyzet rendezésé­nek lehetőségeit próbálja kipu­hatolni, miután az utóbbi 50 év­ben számtalan kísérlet zátonyra futott. Az ENSZ-főtitkár szemé­lyesen kíván találkozni a ciprusi görög és a ciprusi török elnökkel. A 3 napos informális egyezteté­seken Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök mellett részt vesz a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetőj e, Ersin T atar. (MTI) Brexit: figyelmeztet az Európai Unió Brüsszel. Az Európai Unió el­­váija, hogy az Egyesült Király­ság is maradéktalanul betartsa az EU-tagságának megszűnéséről (brexit) szóló megállapodásban szereplő kötelezettségvállaláso­kat, különösen az egy ezmény Írországról és Észak-írországról szóló jegyzőkönyvének végre­hajtása tekintetében - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Eu­rópai Bizottság elnöke. Az Eu­rópai Parlament ülésének az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással kapcsolatos tárgyalások eredményéről tartott vitájában Ursula von der Leyen kiemelte, hogy az unió számára aggodalmat keltenek a megálla­podás ideiglenes alkalmazása óta London részéről tett egyol­dalú lépések. (MTI) Boris Johnson kótes ingatlanügye London. Vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy ki fizette Boris Johnson brit miniszterel­nök londoni hivatali rezidenciá­jának felújítási költségeit. A fo­kozatosan belpolitikai bot­ránnyá szélesedő ügy közvetlen előzményeként Johnson egykori főtanácsadója, Dominic Cum­mings - aki belső hatalmi vi­szálykodások után, 2020 végén haraggal távozott tisztségéből - azzal vádolta meg volt főnökét, hogy titkos adományokból fi­nanszíroztatta a Downing Street 11. szám alatti kormányfői rezi­dencia tatarozását. (MTI) Magukat likvidáló tálib fegyveresek Maidansar. Véletlenül felrob­bant egy pokolgép tálib lázadók rejtekhelyén a keíet-afganisztáni Vardak tartományban, legalább 10 kormányellenes fegyveres meghalt - jelentette az afgán hadsereg. A hétfő esti robbanás­ban életét vesztette a felkelők egyik parancsnoka, Mulla Man­­szúr is. Vasárnap az ország nyu­gati részén fekvő Hérát tartomá­nyából jelentettek hasonló ese­tet, amelynek Szej id V ahíd Ka­­tali tartományi kormányzó sze­rint 20 tálib áldozata volt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Óriási közvagyon került ki a magyar állam kezé­ből, amikor a parlament kor­mánypárti többsége tegnap megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvé­nyeket. összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egy­házi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingat­lanokat és részvénycso­magokat is átadott. A parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egye­tem, az öt közalapítványhoz is milli­árdos nagyságrendű állami vagyon került. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ez­után nevezi ki, de az eddigi gyakor­latból látszik, ezeket általában mi­niszterekkel, fideszes képviselőkkel, megbízható káderekkel töltik fel. Ké­sőbb pedig az alapítói jogok is át­szállnak az alapítványra, így az új ta­gokat már ők választhatják meg. No­ha a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenn­tartóváltást, az orvosképzést is végző intézményeknél úgy tűnt, valójában belehajszolták őket a nagyobb önál-Teherán. Vizsgálatot rendelt el Haszan Róháni iráni elnök egy ki­szivárogtatott hangfelvétel miatt, amelyen az ország külügyminisztere a Forradalmi Gárdát bírálta. Ali Ra­biéi kormányszóvivő a szivárogta­­tást az iráni kormány, az iráni nem­zet és az ország egysége elleni összeesküvésnek nevezte, és hozzá­tette, hogy a vizsgálatot a síita állam hírszerzési minisztériuma vezeti majd. Az iráni külügyi tárca veze­tője, Mohammed Dzsavád Zaríf és Szaíd Lejlaz közgazdász közötti, többórás beszélgetésről készített, majd pedig az Iran International nevű, londoni székhelyű hírcsator­nának kiszivárogtatott felvételt ha­mar felkapta a nemzetközi sajtó. A felvétel ritka betekintést enged az iráni kormány és a Forradalmi Gár­da viszonyrendszerébe. Elemzők szerint a Forradalmi Gárda nehezít­heti a közeledést a Nyugat és a prag-A karén etnikai csoporthoz tartozó felkelők megtámadták és elfoglalták a mianmari had­sereg egyik ellenőrző pontját a Thaifölddel közös határ köze­lében - közölte tegnap a láza­dók egyik szóvivője, jelezve, a katonák elmenekültek. Rangun. A helyi médiumok által megjelentetett felvételek tanúsága szerint a gerilláknak egyebek között nagy kaliberű fegyverek tucatjait, számos lőszert és robbanószerkeze­teket sikerült zsákmányolniuk a hadseregtől. A médiaforrások nem számoltak be áldozatokról. A had­sereg a február eleji puccs óta rend­szeresen légicsapásokat mért az et­nikai kisebbségek által is lakott te­rületekre, köztük a karénekre. A lá­zadók szóvivője szerint immár több mint 24 ezer karén kénytelen meg­húzni magát a dzsungelben a mian­lósággal, több pénzzel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fe­nyegető váltásba. Az alaptörvényt decemberben direkt úgy módosítot­ták, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehes­sen hozzányúlni. Ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyete­mek átszervezésébe pénteken az Eu­rópai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt. A mostani szavazás után csak öt ál­matikus vezetőnek tartott Haszan Róháni elnök között. A beszélgetésben az iráni tárca­vezető kijelentette: semmi befolyása nincs országa külpolitikájára, „soha nem mondhatta egy katonai pa­rancsnoknak, hogy tegyen valamit a diplomácia támogatása érdekében”. Hangsúlyozta, hogy a Forradalmi Gárda hozza a döntéseket számos területen, felülírva a kormány ha­tározatait, figyelmen kívül hagyva a tanácsadókat. A nyilvánosságra került részleteket az iráni konzer­vatívok élesen bírálták. Zaríf ugyan nem jelentette be, hogy indulna a június 18-i elnökválasztáson, de elemzők szerint a szokatlanul nyílt beszéd szavazatokat hozhat bizo­nyos választói csoportok részéről, így nem kizárt, hogy végül ő is rajt­hoz áll. Mások viszont úgy vélik, a felvétel inkább árthatott a politikus népszerűségének. (MTI) mari hadsereg légicsapásai miatt. Elmondása szerint a települések fe­lett folyamatosan vadászrepülőgé­pek repülnek, ezért az emberek nem lami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Korábban a kormány azzal ke­csegtette az egyetemeket, hogy óriási fejlesztéseket hajt végre. Kérdés, hogy ebből mi marad: a kormány a pénzt az uniós helyreállítási alapból teremtette volna elő, azonban idő­közben kiderült, a lehetséges 5800 milliárd forint kevesebb mint felére tart igényt a kormány (a hitelből nem, Moszkva/Párizs. Ideiglenes korlátozó intézkedéseket rendelt el tegnap a moszkvai bíróság az Alekszej Navalnij ellenzéki politi­kus által alapított, az orosz főváros ügyészsége által szélsőségességgel vádolt Korrupcióellenes Küzde­lem Alapítvány (FBK) és jogutód­ja, az Állampolgári Jogok Védel­mének Alapítványa (FZPG) ellen. A korlátozásokat, amelyeket nem részleteztek, a moszkvai ügyész­ség kérésére vezették be. A két ala­pítvány jogi képviselői a Kommer­­szant című lappal közölték, hogy a tilalom a tömegtájékoztatási esz­közökkel való együttműködésre, a nyilvános események szervezésére és a választásokon való részvételre vonatkozik, egészen az ügyészég által kezdeményezett eljárásban meghozandó ítéletig. Ivan Zsda­­nov, az FBK igazgatója jelezte, hogy az alapítvány anyagi támo­memek visszamenni otthonaikba. A Radio Free Asia nevű - washingtoni székhelyű és az amerikai kormány­zat finanszírozta - műsorszolgáltató csak a vissza nem térítendő támoga­tásból kér). Orbán Viktor e pénznek a nagy részéről lemondott a 444.hu hír­portál szerint azért, mert nem szeret­ne újabb vitákat az Európai Bizott­sággal, miközben utóbbi egyre konk­rétabban köt bele jogállami szem­pontok alapján a támogatások elköl­tésébe. A 444.hu úgy tudja, hogy az 5800 milliárd forintra rúgó csomag csupán 43 százalékát, azaz 2500 mil­­liárdot hívná le az Orbán-kormány, mivel nem akar az unió számára olyan fontos területekre költeni, mint a kor­rupció elleni küzdelemre, a jogálla­misággal összefüggő ügyekre. A ka­binet állítólag az új, szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el, ami eredeti­leg több mint ezermilliárdos tétel lett volna. Itt azonban várható volt, hogy az Európai Bizottság beleköt az egyetemek privatizációjába. Stratégiai megállapodást kötött tegnap a kormány a kínai Fudan Egyetemmel. Eszerint 26 hektáron épülhet fel az 520 ezer négyzetmé­teres campus. A tárca szerint „a felek a megállapodásban megerősítették, hogy az egyetem budapesti fejlesz­tése összhangban áll a Budapest Di­ákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programmal, annak terveivel nem állítható szembe”. (hvg, 444) gatását egyelőre nem tiltották meg. Hétfőn lett ismeretes, hogy Ge­­nyisz Popov moszkvai ügyész el­rendelte a regionális úgynevezett Navalnij-törzsek tevékenységének felfüggesztését. Ennek következ­tében csoportok nem szervezhet­nek gyűléseket, nem oszthatnak meg anyagokat az interneten, va­lamint nem vehetnek részt válasz­táson vagy népszavazáson. A moszkvai ügyészség szerint a Na­­valnijhoz közel álló szervezetek a társadalmi és politikai helyzet des­­tabilizálásának feltételeit szándé­koznak megteremteni. Emmanuel Macron francia ál­lamfő „súlyos aggodalmának” adott hangot a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Na­valnij egészségi állapota miatt, és az alapjogok tiszteletben tartására kérte Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt telefonbeszélgetésükön. (MTI) eközben arról adott hírt, hogy a puccs után alakult egyik milícia raj­taütött hétfőn egy katonai konvojon, aminek következtében legalább 15 ember vesztette életét a nyugat­­mianmari Csin állam területén. Az évtizedek óta nagyobb autonómiá­ért küzdő etnikai fegyveres csopor­tok némelyike támogatja a katonai puccs elleni megmozdulásokat. A tüntetőkkel szembeni brutális ható­sági fellépések miatt ezrek mene­kültek Thaiföldre is. Man Vin Khain Than, az ellenzéki egységkormány vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy immár csak­nem 800 ember vesztette életét a biztonsági erők fellépése nyomán a puccs kezdete óta, több mint három­ezren pedig továbbra is őrizetben vannak, köztük Vin Mjint elnök, va­lamint aNobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji államtanácsos, az ország de facto vezetője. (MTI) Kiszivárgott iráni viszály Tarthatnak Navalnijéktól Gerillák támadják a mianmari hadsereg bázisait A makacsul tüntető mianmariak kézfeltartása is a tiltakozás egyik jele (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents