Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-27 / 96. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 27. I www.ujszo.com RÖVIDEN Kiutasítások hosszú sorozata Bukarest/Moszkva. Csehország, Szlovákia és balti államok után Románia is kiutasított hétfőn egy orosz diplomatát. A román külügyminisztérium szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961 -es bécsi egyezményt. Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az ukrán nagykövetség egyik alkalmazottját - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium. Moszkva emellett figyelmeztette Kijevet, hogy további intézkedéseket is meg fog hozni, ha folytatódnak az orosz diplomaták elleni ellenséges fellépések. Nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz külügyminisztérium az olasz katonai attasé helyettesét, a haditengerészeti attasét. A lépést Moszkva ellenintézkedésnek minősítette az olasz hatóságoknak a római orosz katonai attaséval szemben meghozott „barátságtalan és indokolatlan” intézkedéseire. (MTI) A szocialisták nyertek Albániában Tirana. Az Edi Rama miniszterelnök vezette kormányzó Szocialista Párt (PS) nyerte a voksok 49,4%-át a vasárnapi albániai parlamenti választáson - közölte tegnap az ország választási bizottsága a voksok 30 százalékos feldolgozottságánál. Az ellenzéki, Lulzim Basa vezette Demokrata Párt (PD) második helyen áll a voksok 38,8 százalékával, míg az Ihr Méta államfő vezette Szocialista Mozgalom az Integrációért (LSI) párt az előzetes eredmények alapján a szavazatok 7,1 százalékát tudhatja magáénak. Amennyiben a szocialistáknak sikerül megszerezniük az abszolút többséget, egyedül kormányozhatnak tovább. A végleges eredményeket várhatóan ma teszik közzé. A 2,8 millió lakosú Albániának a hatalmas diaszpórának köszönhetően 3,6 millió választópolgára van. A választási kampány során erőszakcselekmény is történt. A Szocialista Párt egyik támogatóját megölték egy lövöldözésben. (MTI) Dzsihádisták katonákat öltek Kano. Dzsihádisták rajtaütöttek egy katonai konvojon az északkelet-nigériai Bomo államban, és legalább 31 katonát megöltek. A vasárnapi, Maiduguri közelében elkövetett támadás során egy alezredest is megöltek. Egy másik forrás szerint a Maiduguriba fegyvereket szállító konvojt a terroristák teherautókkal és páncélozott járművekkel vették körbe, és tüzet nyitottak a katonákra, valamint fegyvereket és katonai járműveket is zsákmányoltak. A támadást az Iszlám Állam nyugat-afrikai szervezetének fegyveresei követték el. (MTI) Füstölt hódfarok Navalnijnak A Navalnij által alapított szervezetek működése is végveszélybe került (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A moszkvai városi bíróság bejelentette, nem függesztette fal az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványa működését, sem az úgynevezett Navalnij-törzsek hálózatát. Az RT orosz állami propagandaadó főszerkesztője megalázta a politikust. A moszkvai törvényszéken tegnap előzetes tárgyalás kezdődött arról, szélsőséges szervezetnek minősítsenek-e több, Navalnijhoz fűződő szervezetet. Az ügyészség indítványozta ezen tevékenységek betiltását. Az eljárást csütörtökre elnapolták. Vélhetően ekkor dönt majd a bíróság, hogy ügyrendbe veszi-e az ügyészi kereset érdemi elbírálását, avagy visszaküldi a felügyeleti szervnek a jogsértések orvoslása céljából. A Navalnij-törzsek tevékenységének felfüggesztését korábban Genyisz Popov moszkvai ügyész rendelte el, aminek következtében e csoportok nem szervezhetnek gyűléseket, nem oszthatnak meg anyagokat az interneten, valamint nem vehetnek részt választáson vagy népszavazáson. A bírságok, valamint az adók és az illetékek befizetésén kívül bankszámlát másra nem használhatnak. A moszkvai ügyészség szerint a Navalnijhoz közel álló szervezetek a társadalmi és politikai helyzet destabilizálásának feltételeit szándékoznak megteremteni, tevékenységük tényleges célja pedig „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával. Az ügyészség emellett úgy véli, az érintett csoportok Oroszországban nemkívánatosnak minősített külföldi, nemzetközi szervezetek tevékenységét végzik az ország területén. „Navalnij befejezte az éhségsztrájkot. Még időben küldtem is neki egy csomagnyi finomságot” - ezt Margarita Simony an, az RT orosz állami propagandaadó főszerkesztője posztolta ki gúnyosan a Twitterre, két fotó társaságában, amiken egy, a tévétársaság lógójával ellátott postai csomag látható, benne két jókora füstölt hódfarokkal és más hódhúsdarabokkal. Amiket tényleg elküldött a politikai okokból bebörtönzött, a börtönben valószínűleg megint megmérgezett, majd ezért éhségsztrájkba kezdő ellenzéki politikusnak. Az RT, amit Simonyan vezet, az orosz kormánypropaganda egyik fő fegyvere: ez Putyin idegennyelvű kábeltévé- és weboldalhálózata. A történetnek külön csavart ad, hogy miért éppen hódfarkot küldött Szimonjan alázásból a börtönbeli éhségsztrájkját pár napja abbahagyó ellenzéki politikusnak. Szimonjan még 2012-ben kiposztolta az internetre, mit fog vacsorázni. „A hód fejét hagymával, sárgarépával és babérlevéllel fogom megfőzni” - írta. A föpropagandista meghökkentő vacsorája természetesen óriási mém lett az orosz nyelvű neten, amiben Navalnij is kivette a részét azzal, hogy ő ragasztotta ekkor Szimonjanra a Hódzabáló nevet. Ami a nő bosszúságára meg is ragadt egyfajta eposzi jelzőként. Ezért állt most stílusos bosszút a főszerkesztő a politikai rabon.... (MTI, 444) Jakab: Deutsch egy ficsúr Fegyverkezésre van pénz Budapest. Az Orbán-kormány szokás szerint nem jelent meg a parlamentben, ezért röviden is össze lehet foglalni a tegnapi ülésnap napirend előtti felszólalásait: az ellenzék ismert nevei elsorolták a kérdéseiket, hogy ezután a három államtitkár, Rétvári Bence, Dömötör Csaba és Orbán Balázs mondhassa el, hogy az ellenzék oltásellenes, és semmiben nem j árultak hozzá az elmúlt egy év vírus elleni védekezéséhez. Az ellenzéki felszólalók közül a jobbikos Jakab Péter volt a legkeményebb, aki már nyitásként összeszólalkozott Kövér Lászlóval, miután „fideszes hosszú hajú ficsúmak” nevezte Deutsch Tamás EP-képviselőt. Kövér házelnök megkérte, ne sértegessen senkit. Jakab beleegyezett, majd folytatva mondókáját, kifejtette, hogy Deutsch már 30 éve élősködik a nemzet nyakán, most arra vette a bátorságot, hogy „lényegében lepanelprol izzón magyar embereket”. Jakab végül piros lapot mutatott az időközben megérkező miniszterelnöknek, mert szerinte „Orbán Viktor egy olyan gyerek, aki ha valami rosszat csinál, elszúr valamit, akkor másra keni az egészet.” Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben a Covid-19- től, már több mint 26 ezren. Szabó szerint ennek az az oka, hogy Orbán most is csak a lopással van elfoglalva, egyszer sem fejezte ki a részvétét a halottaknak. Szabó szerint már az orvosokat is le akarják hallgatni, és amikor kiderül, adminisztrációs hibára hivatkoznak. (hvg, 444) Stockholm. A koronavírusvilágjárvány ellenére 1981 milliárd dollárra nőttek tavaly a világ országainak katonai összkiadásai, ami 2,6%-os növekedés az előző évihez képest, ismét rekord a hidegháború óta eltelt években - írta tegnap közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A legtöbbet katonai célra az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország és Nagy-Britannia költött, együtt az összes kiadás 62%-át. Kína már 26. éve költött folyamatosan többet ilyen célra, mint egy évvel korábban. „Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a világjárványnak nem volt jelentős hatása a globális katonai kiadásokra” - mondta Diego Lópes da Silva, az intézet fegyver- és katonai kiadásokat vizsgáló programjának egyik kutatója. A világ bruttó hazai terméke (GDP) 4,4 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest. Vagyis a katonai kiadások aránya világátlagban nagyobb lett a nemzeti GDP-ken belül: 0,2 százalékponttal 2,4 százalékra nőtt. A 2009-es pénzügyi világválság óta ez volt a legnagyobb növekedés. A tendencia ellenére voltak olyan országok, amelyek kifejezetten a tervezett katonai kiadásokból csoportosítottak át pénzt a járvány elleni védekezésre, mint például Chile és Dél-Korea. Mások - köztük Brazília és Oroszország - sokkal kevesebbet költöttek, mint eredetileg tervezték, noha így is többet, mint egy évvel korábban. (MTI) Afganisztán: a NATO kivonul, a terror berobban Megkezdődött az amerikai és NATO-katonák kivonásának folyamata Afganisztánban. Rakótatalálat árt egy kormányápületet Afganisztánban, sokan megsebesültek. Kabul. Az Egyesült Államok és a NATO helyi lépéseket hajt végre a csapatai Afganisztánból történő kivonásának folyamata keretében - közölte a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka Kabulban. Austin Scott Miller tábornok jelezte, a folyamat már megkezdődött, miután Joe Biden amerikai elnök bejelentette, szeptember 11-ig valamennyi katonát kivonják Afganisztánból, de vita folyik egy esetleges július 4-i kivonásról is. Mindkét dátum jelképes: 2001. szeptember 11- én hajtotta végre az al-Kaida terrorhálózat az egyesült államokbeli támadásokat, július 4. pedig a függetlenség napi nemzeti ünnep az USA- ban. „Valamennyi erőnk a kivonulásra készül, a hivatalos bejelentés Miközben a NATO kivonul, az erőszak fokozódik az országban (tasr/ap) időpontja május 1. lesz, de már megkezdtük az ehhez szükséges helyi lépéseket” - tette hozzá a parancsnok. A támaszpontokat és a felszerelést átadják az afgán biztonsági erőknek. Hivatalosan 2500 amerikai katona állomásozott a legutóbbi időkben Afganisztánban. A többi 18 ezer szerződéses alkalmazott különböző feladatokat lát el az országban. A NATO-nak mintegy 7500 katonája állomásozik a dél-ázsiai országban. Rakéta csapódott a keletafganisztáni Kunar tartomány székhelyének kormányzati épületébe, ahol éppen diákok koránszavaló versenyét tartották. Legalább 16-an megsebesültek; főként fiatalok. Ikbál Szaid tartományi kormányzó a kormányellenes, szélsőséges tálibokat vádolta a támadással, hozzátéve, hogy a rakétát a tartomány Marvara nevű, hegyvidékes részéből lőtték ki. Afganisztánban továbbra is gyakoriak az erőszakcselekmények. Vasárnap az afgán kormányerők az ország középső részén lévő Vardak tartományban hajtottak végre légicsapást, valamint aknavetőkkel is lőtték a területet, a műveletben legalább hét civil meghalt. A szomszédos Logarban egy rézbánya biztonsági őreit érte rajtaütés, heten meghaltak, hárman megsebesültek. Afganisztán területének fele a kormányellenes tálib felkelők irányítása vagy befolyása alatt áll, az országban ezen kívül aktív az Iszlám Állam terrorszervezet is. (MTI)
