Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-27 / 96. szám
2 KOZELET 2021. április 27.1 www.ujszo.com KKA: új igazgató, új működési struktúra? A 2021-es KKA-támogatások Azon bizottságok döntéseit, amelyek már megtartották az ülésüket, április végén hozzák nyilvánosságra. így az A, tehát a közművelődési bizottságba érkező pályázatok első feléről, valamint a kiadói tevékenység támogatására érkezett kérelmekről (B bizottság) szóló döntésekről napokon belül értesítik a pályázókat. Májusban további 5 bizottság ülésezik. Ezek közül a fennmaradt magyar közművelődési pályázatokat elbíráló A bizottság újra május közepén, a magyar professzionális művészetre érkező kérelmekkel foglalkozó testület, vagyis a C bizottság pedig május végén ül össze. A KKA igazgatója, Molnár Norbert úgy látja, hogy a támogatások kifizetése május végén megkezdődhet. Ez azonban attól is függ, hogy milyen gyorsan reagálnak a nyertes pályázók. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új igazgatója lehet a Kisebbségi Kulturális Alapnak (KKA), de a döntőbizottságok struktúrája is változhat. A kulturális minisztérium pályázatot hirdetett a KKA igazgatói posztjára. Az érdeklődők május 20- ig jelentkezhetnek a tárca felhívásra. A jelenlegi igazgató, Molnár Norbert, akinek a megbízatási ideje júliusban jár le, lapunknak sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta azt az információnkat, mi szerint nem indul újra a tisztségért. „Még van időm ezen gondolkodni” - tette hozzá az igazgató. Molnár 2017 óta áll az intézmény élén, a hivatali idejéről elmondta, mindössze egyetlen olyan éve volt, amely során az alap különösebb nehézségek nélkül működött. „A 2018-as év arról szólt, hogy fel kell építeni egy intézményt” - mondta és hozzátette, a viszonylag nyugodt 2019-es év után jött a világjárvány. Azzal kapcsolatban, hogy az alapot folyamatos kritika érte amiatt, mert későn utalja a támogatásokat, az igazgató rámutatott, a 2019-es volt az egyetlen év, amikor júliusra kifizették a dotációk legnagyobb részét. 2018-ban azért tűnt fel negatív színben a sajtóban az alap, mert a roma nemzetiség bizottságai által elosztott forrásokkal kapcsolatban a korrupció gyanúja is felmerült. Az ügyben még parlamenti ellenőrzés is volt az intézménynél. Erről Molnár elmondta, már az ellenőrzéssel párhuzamosan megtették az első lépéseket, hogy megtisztítsák az alapot. „Leváltottam a bizottságok egy részét” - mondta és hangsúlyozta, hogy a polgári társadalomért felelős kormánybiztos és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem tanulmányában a transzparencia szempontjából a KKA szerepelt a legjobban. A kulturális minisztérium kiírása szerint a tárca a KKA új vezetőjétől többek között azt várja, hogy javaslatot dolgozzon ki a támogatott projektek hatékony ellenőrzésére, valamint, hogy proaktívabban reagáljon a kisebbségi kulturális szereplők igényeire, és nagyobb hangsúlyt fektessen a visszajelzésekre. Az új igazgató feladata lesz továbbá hatékonyabb, gyorsabb és célzottabb kommunikációt biztosítani a pályázók és az intézmény között. Más változás is jön A KKA-val kapcsolatban azonban további változásokra is sor kerülhet. Egy kormánypárti képviselők által benyújtott törvénymódosítójavaslat ugyanis jelentősen átalakíthatja a KKA működését, új szabályokhoz kötné az alap döntéshozóinak megválasztását. A törvénymódosítás legfontosabb rendelkezése, hogy a jövőben csak azok a kulturális szervezetek jelölhetnének tagot a pályázatok bírálóbizottságába, akik előzetesen regisztráltak a KKA-hoz. A módosítás azt is pontosítaná, mely intézményeket lehet kisebbségi szervezetnek tekinteni. „A jelenlegi szabályozás szerint az egyes nemzetiségi kisebbségek gyűlésén azon szervezetek képviselői vehetnek részt, akik az alap igazgatójának felhívására bejelentkeznek és egyben teljesítik a törvény által előírt feltételeket, még akkor is, ha valójában nem rendelkeznek valós tevékenységgel” - írják a törvénymódosítás beterjesztői. A javaslat célja, hogy a kisebbségek gyűlésére csak olyan szervezetek delegálhassanak küldöttet, amelyek szerepelnek a KKA által összeállított kisebbségi kulturális intézmények jegyzékében és amelyek aktív tevékenységgel rendelkeznek ezen a területen. Azt, hogy egészen pontosan miként lehet bekerülni ebbe a jegyzékbe, a kulturális minisztérium által kiadott rendelet szabályozza majd. A módosítás egyik beterjesztője, ifj. Peter Pollák (OEaNO) közösségi oldalán arról ír, sok panaszt kapott, hogy az alap által megítélt állami támogatást egyesek személyes célokra használták fel. „Ebben a fontos intézményben virágzott a korrupció, a pénzekkel való visszaélés és a kapzsiság. Ez véget kell érjen” - írja a képviselő. Pollák a bejegyzésében azt is megemlíti, hogy a sajtó is felkapott néhány ilyen esetet. Feltehetően arra utalt, hogy az aktuality.sk portál 2018-ban arról írt, a roma kisebbségnek szánt támogatásból 200 ezer eurót ítéltek meg a Roma Rádiónak, amelynek a vezetője a döntőbizottságban ült. A képviselő szerint a módosító javaslatot már a törvényhozás következő ülésén tárgyalhatják és akár már idén nyáron hatályba is léphet. Kiadók és cégek nélkül? A jelenlegi igazgató a módosítás lényegét azonban abban látja, hogy annak értelmében az említett kisebbségi kulturális intézmények jegyzékébe csak civil szervezetek kerülhetnének. „Ezáltal a regisztrációból és így a döntéshozatalból kizárnák a kiadókat és a filmes cégeket, tehát mindenkit, aki vállalkozásként működik” - magyarázta Molnár. 2019-ben a kiadói (B) és a hivatásos művészetet támogató (C) bizottsághoz érkező pályázatok egy harmadát vállalatok adták be. Rámutat, ezzel a kiadók és a filmes szféra nem szólhatna majd bele, kik döntenek a támogatásokról. A KKA által szervezett gyűlésen ugyanis jelenleg a kisebbségi civil szervezetek, kiadók, filmes vállalatok képviselői döntenek a támogatásokat megítélő bizottságok tagjairól. A magyar kisebbségnek szánt több mint 4 millió eurónyi támogatásról például három, egyenként öttagú bizottság dönt. Az öt tagból hármat választanak az említett gyűlésen, kettőt pedig az igazgató jelöl. „Azt gondolom, hogy a módosítás alapötlete a nemzetiségi szervezetek listájának létrehozása, ami jó dolog, de én bizonyos szervezetekkel szemben diszkriminatívnak tartom” - mondta a jelenlegi igazgató. A ruha- és cipőboltok az üzletnyitás nyertesei A vásárlók cipőre és ruházatra az elmúlt héten nagyjából 200 százalékkal nagyobb összeget költöttek el az egy héttel korábbinál, 70 százalékkal nőttek azonban a háztartási boltok és bútorüzletek, csaknem 60 százalékkal pedig a szabadidős és hobbiszaküzletek bevételei is (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Több hónapnyi kényszerszünetet követően április 19-étől végre kinyithattak a járvány miatt bezárásra ítélt üzletek ás szolgáltatások. Az elmúlt egy hát adatai az elemzőknek adtak igazat: a vásárlók a várakozásoknak megfelelően megrohamozták az üzleteket. Kik nyertek a legtöbbet a nyitással? Pozsony. A járványügyi helyzet romlása miatt a kormány az év elejétől csak a mindennapi élethez legszükségesebb árucikkeket kínáló üzleteknek tette lehetővé, hogy továbbra is fogadhassák a vásárlókat, egy sor termékhez így csak online rendeléseken keresztül lehetett hozzájutni. Az elemzők már jóval a nyitást megelőzően jelezték, hogy a járványügyi szabályok enyhítését követően a vásárlók tömegesen rohamozzák majd meg az üzleteket. Az április 19-ei nyitást követően az üzletek előtt kígyózó sorok az elemzőknek adtak igazat, egy héttel a nyitást követően azonban már konkrét számokkal is képesek alátámasztani az előrejelzéseiket. Karácsonyi hangulat „Hogy a lakosság mennyire ki volt éhezve a bevásárlásokra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt egy hét kiskereskedelmi adatai leginkább a karácsonyi ünnepek előtti időszakra hasonlítottak” - nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője a bankkártyás fizetésekkel kapcsolatos adataikra hivatkozva. Eszerint a vásárlók cipőre és ruházatra az elmúlt héten nagyjából 200 százalékkal nagyobb összeget költöttek el az egy héttel korábbinál, 70 százalékkal nőttek azonban a háztartási boltok és bútorüzletek, csaknem 60 százalékkal pedig a szabadidős és hobbiszaküzletek bevételei is. „Az elmúlt héten mindenki igyekezett kihasználni a klasszikus bevásárlás előnyeit, így az sem csoda, hogy míg az üzletekben csúcsokat döntögetett a bevételek növekedése, az online ruha- és cipőrendelés több mint 40 százalékkal esett vissza” - mondta el Hornák, elismerve azonban, hogy ez valószínűleg csak egyszeri hatás, vagyis az online vásárlások nagyobb népszerűségvesztésére egész biztosan nem kell számítanunk. Startol a turizmus Az üzletekkel együtt a szállodák is megnyithattak, ezek azonban csak fokozatosan indulnak be, így a látogatottság növekedése sem olyan látványos, mint az üzleteknél. „Az üdülésre és utazásra fordított összeg az elmúlt héten 15 százalékkal nőtt az egy héttel korábbihoz képest, az azonban csak a kezdet. E héttől ráadásul az éttermek és cukrászdák teraszai is megnyithattak, így valószínűleg még többen ruccannak majd ki” - állítja Hornák. A fokozatos nyitást az idegenforgalmi szakemberek is alátámasztották. A szlovákiai turisták körében az egyik legvonzóbb hazai régiónak a Magas-Tátra számít. „Ebben a régióban az elmúlt héten a szállodák nagyjából fele nyitott ki” - mondta el Lucia Blasková, a Magas-tátrai Regionális Idegenforgalmi Szervezet ügyvezető igazgatója, aki szerint azonban az elmúlt hétvégén egyes szállodák csaknem telt házzal üzemeltek. Blasková szerint a szállodatulajdonosoknak gondot okozott, hogy a kormány ezúttal is az utolsó pillanatban tájékoztatott a nyitással kapcsolatos részletekről, sokan így képtelenek voltak időben lépni. „A turizmus nagyobb felfuttatását akadályozza az is, hogy a tömegrendezvényekről, nagyobb kulturális rendezvényekről továbbra is csak álmodhatunk” - tette hozzá Hornák. A fokozatos nyitás azonban a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint már most is rendkívül pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, amely - a tavalyi, több mint 5 százalékos visszaesést követően - idén így már 4 százalékkal nőhet.
