Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-26 / 95. szám

8 KULTÚRA 2021. április 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Átadták az idei Fonogram-díjakat Budapest. Idén is online ren­dezték meg a Fonogram-díj­­átadót. Életműdíjjal Török Ádá­­mot, a Mini együttes alapítóját, szakmai életműdíjjal Hajnal Gábor koncertszervező mene­dzsert ismerte el a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsé­ge (Mahasz). Összesen 13 ma­gyar és 6 külföldi kategóriában adták át a díjakat. 2020jegjobb magyar klasszikus pop-rock al­buma Charlie Mindenen túl cí­mű lemeze lett, a külföldieknél ezt az elismerést Bruce Spring­steen Letter To You albuma nyerte el. Modem pop-rock ka­tegóriában a Halott Pénz Mel­letted című anyaga győzött, a külföldiek közül Dua Lipa Fu­ture Nostalgiája kapta a kategó­riadíjat. Az alternatív mezőny­ből a Fran Palermo zenekart dí­jazták, a legjobb magyar elekt­ronikus felvétel Metzker Viktó­ria The Rhythm of the Night című dala lett, a hiphop kategó­ria győztese Krúbi az Ösztön­lénnyel. (MTI) Gazdára találtak az Arany Málnák Los Angeles. Arany Málna díj­jal az előző év legrosszabb filmjeit Jutalmazzák”. Az ausztrál énekes-dalszerző Sia rendezői bemutatkozása, a Mu­sic című zenés film három tró­feát is elnyert. Sia a legrosszabb rendező, Kate Hudson a leg­rosszabb színésznő, Maddie Zi­egler pedig a legrosszabb női epizódszereplő lett. A Sacha Baron Cohen Borat utólagos mozifilm című szatírájában megjelenő Rudy Giuliani, Do­nald Trump ügyvédje lett a leg­rosszabb férfi mellékszereplő. A legrosszabb remake díját a Dolittle nyerte el az Oscar-gála előestéjén rendezett eseményen, amelyen a díjazottak általában nem jelennek meg. 09 Bolygónk a monitoron Ingyen nézhetünk elgondolkodtató, vagy épp szemet gyönyörködtető dokufilmeket Pillanatkép a gyermekmunkáról szóló filmből (Fotó: Ekotopfiim) JUHÁSZ KATALIN Mától öt napon át zajlik az online térben az Ekotopfiim - Envirofilm fesztivál, amelynek legjobb versenyfilmjeit „nor­mális esetben" néhány kisze­melt hazai moziban vetítik ingyenesen. Idán öröm az ürömben, hogy sokkal többen hozzáférnek ezekhez az alko­tásokhoz a seregszemle Facebook-oldalán. Bár 1974 óta a név kétszer is vál­tozott, a cél ugyanaz maradt: meg­­mérettetési lehetőséget teremteni az ökológiával, környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel foglalkozó dokumentumfilmesek számára. Ez nemcsak Szlovákia legnagyobb természetfilm-fesztiválja, de egy­ben a világ legrégebbi ilyen jellegű seregszemléje is. A szervezők mint­egy hatezer produceri irodával, il­letve alkotóval kerültek kapcsolatba a világ kilencvenhat országból, az előzsüri évente átlagosan 300 bene­vezett filmből választja ki a ver­senyprogramba kerülő 90-100 al­kotást. A nagyközönség érdeklődé­se is növekvő tendenciát mutat. Or­szágszerte nagyjából 70 ezren kí­váncsiak ezekre a filmekre évente, az iskolákkal való együttműködésnek köszönhetően a közönség mintegy felét diákok - a jövő környezetvédői - teszik ki. A fesztiválon debütáló filmek közül később számos alkotás került a National Geographic, a Dis­covery Channel vagy az Animal Planet kínálatába. Idén minden versenykategóriából láthatunk ízelítőt a neten (tudomá­nyos ismeretterjesztő filmek, expe­­díciós dokumentumfilmek, publi­cisztikai és oknyomozó alkotások), ezek május 2-ig ingyenesen nézhe­­tőek szlovák felirattal. A fesztivál programját és a kiegészítő beszélge­tések időpontjait a www.ekotop­­film.sk címen találják. Most arról a filmről olvashatnak részletesebben, amely ma 18 órakor debütál az online fesztiválon, és amelyet a magunk részéről a leg­jobbnak tartunk az idei kínálatból (egy másik platformon már láttuk a filmet). Nagy port kavart, 2019-es alko­tásról van szó, az oknyomozó ka­tegóriából. Paul Moreira francia rendező azt mutatja be, hogy a 21. században sem könnyű a harmadik világ gyermekeinek élete, sőt el­lenkezőleg: a fogyasztói társada­lom úgy rohan a pusztulás felé, hogy közben úthengerként gyűri maga alá a szegényebb országokat. A film az illegális gyermekmunkáról szól. Arról, hogyan dolgoztatnak 10-14 éves gyerekeket az elefántcsont­parti kakaóültetvényeken. Angol címe The Chocolate Heart of Dark­ness, ami lefordítva eléggé pateti­kusan hangzik, de ha tudjuk, hogy Joseph Conrad Afrikában játszódó, a vagyonszerzés bűnös vágyáról szóló regénye, A sötétség mélyén (Heart of Darkness) ihlette az al­kotókat, mindjárt jobbnak tartjuk a címet. Csokiból jelenleg évente 7 millió tonnát fogyaszt a világ, és ez a mennyiség tízévente megduplázó­dik. A piacot uraló multinacionális cégek igyekeznek minél olcsóbban beszerezni az alapanyagot. Nyugat- Affika, azon belül is Elefántcsont­part világelső a kakaóbab-terme­­lésben. És mivel bagóért kínálnak minőségi árut, mindenki tőlük akar vásárolni. Azok is, akik ezt nem kür­tölik büszkén világgá, mert sejtik, miért ilyen olcsó a portéka. Sejtik, hogy a viszonteladók éhbérért alkal­maznak gyerekeket, akik iskola he­lyett bozótvágó késekkel dolgoz­nak, nehéz súlyokat emelgetnek és veszélyes vegyszerekkel kerülnek kapcsolatba. De mivel ennek nincs nyoma a hivatalos üzleti érintkezés­ben, szemet hunynak fölötte. Jogvédő aktivistáknak köszönhe­tően 2006-ban hivatalosan betiltot­ták a gyermekmunkát Elefántcsont­parton. De vajon betartják-e ma is ezt a kormányhatározatot? Az őszinte és elgondolkodtató dokumentumfilm­ből kiderül, hogy az ottani illetéke­sek tényleg megpróbálták a lehetet­lent: iskolákat építettek, farmereket képeztek, sőt tévéreklámokban hív­ták fel a mit sem sejtő szülők figyel­mét arra, hogy a gyerekmunka ille­gális. Mégsem tudták megakadá­lyozni, hogy folytatódjon a jól be­vált gyakorlat, mert sok családnak ez az egyetlen bevételi forrása. Aki megnézi a filmet, egy ördögi kör működésébe nyerhet bepillantást. Aki pedig inkább valami szépet néz­ne, talál filmet például a pillangók­ról (nem azokról, akik az utcákon cirkálnak, hanem azokról, akik szár­nyaikat széttárva gyönyörködtetnek minket), vagy megtudhatja, mit te­gyen, ha elhagyatott állatkölyköt ta­lál az erdőben séta közben. Megújul a Mikszáth-kiállítás Szklabonya községben Az emlékház (Képarchívum) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma idén nyitja maga szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlákház felújított állandó kiállítását Szent Péter eser­nyője alatt címmel. Központi témája a szülőföld szeretető és a palócoktól kapott sok-sok ihlet, amely megalapozta Mikszáth írói munkásságát. A Mikszáth Kálmán Emlékház az író szülőfalujában, Szklabonyán ta­lálható, ahol az író 1853-tól több mint húsz éven át élt, ebből tíz évet a szóban forgó házban. Akkoriban Szklabonya kétnyelvű - szlovák és magyar - falu volt. A mindkét kul­túrát jól ismerő író több művében e gazdagság és színesség is megmu­tatkozik. Ezt igyekszik érzékeltetni a 2021 májusára tervezett Szent Péter esernyője alatt című új állandó kiál­lítás. A Mikszáth Kálmán Emlékház működtetését 2003-tól A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma biztosít­ja. Az alsósztregovai Madách­­kastély és a kassai Márai Sándor­emlékkiállítás mellett vitathatatla­nul jelentős helyet foglal el az iro­dalmi emlékhelyek sorában — nem­csak szlovákiai viszonylatban, ha­nem az egységes magyar irodalmi muzeológia szempontjából is. A kiállítás felújítását a módosult közönségérdeklődés mellett a szük­ségszerű szakmai megújulás igénye is vezérelte. A szklabonyai ház je­lentősége, egyedisége abból adódik, hogy az író itt élt legfogékonyabb időszakában, itt gyűjtötte össze azt a rengeteg élményt, melyek később szinte kiapadhatatlan forrásai lettek írásainak. A ház, az egykori családi miliő hangulata az a többlet, ami se­hol máshol nem található, és egye­divé teszi a kiállítást. A járványhelyzet miatt a múzeum és tagintézményei több hónapra be­zártak. „Ezt az időszakot az épület és a kiállítás felújítására is kihasznál­tuk. 2020-ban a szklabonyai emlék­házban szerettünk volna megemlé­kezni Mikszáth Kálmán halálának 110. évfordulójáról. Az emlékün­nepség két éve sajnos elmaradt, az épület azonban a renoválási munká­latoknak köszönhetően 2020 nyarán már új külsővel tudta fogadja a lá­togatókat. 2021-ben pedig egy tel­jesen új kiállítással nyitjuk meg is­mét kapuinkat” - mondta Jarábik Gabriella igazgatónő. A felújítást Dr. Praznovszky Mi­hály, Dr. Kovács Anna és Jarábik Gabriella kutató munkája előzte meg. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és szlovákiai múzeumok műtárgygyűjteményéből származó tárgyak mellett magyarországi in­tézmények fotódokumentumai is kiállításra kerülnek. A szerzők a fel­újítási koncepcióba nemcsak az em­lékházat, hanem a faluban található azon hét autentikus helyet is bevon­ták, amelyek szorosan kötődnek A jó palócok kötetben leírt történeteihez. A kiállítás látványterve és a kivi­telezés a dunaszerdahelyi TRUCK és az MNUcreative kreatív stúdiók - Gocon László, Németh Gergely, Tarr Kálmán és Németh Zoltán - munkáját dicséri. A megjelenő vi­­zualitásban az alkotócsapat a grafi­ka, interaktív elemek és kiállítási se­gédanyagok segítségével a játékos­ságra, színességre és áttekinthető­ségre helyezi a hangsúlyt. Az emlékház felújítási munkála­tai állami költségvetésből, valamint a magyarországi Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma Kultúráért Fele­lős Államtitkársága jóvoltából való­sulhatnak meg. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents