Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-26 / 95. szám
6 I RÖVIDEN Nem keresik tovább a tengeralattjárót Jakarta. Az indonéz elnök vasárnap bejelentette, befejezettnek nyilvánítják az indonéz hadsereg Báli szigetétől északra eltűnt tengeralattjárójának keresését, részvétét fejezte ki a fedélzeten tartózkodó 53 ember hozzátartozóinak. „A katonaság és a haditengerészet megváltoztatta a KRI Nanggala 402 tengeralattjáró státusát” - mondta Joko Widodo elnök. A 44 éves hadi eszközt „a kapcsolat megszakadt” címen tartották nyilván, ezt változtatták az „elsüllyedt” kategóriára. (MTI) Magyar-lengyel genderellenesség Budapest. A magyar-lengyel szervezésű, Állítsuk meg a genderegyezményt! című kezdeményezésnek is szerepe lehetett abban, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem ratifikálja az Isztambuli Egyezményt - mondta a Kossuth rádióban a varsói Ordo Iuris Institute for Legal Culture elemzőintézet nemzetközi jogi igazgatója, Karolina Pawlowska. Az Alapjogokért Központtal létrehozott kezdeményezést uniós szinten is nagyon erős jelzésnek nevezte, hiszen 60 ezer aláíró csatlakozott hozzá, hogy tiltakozzon a genderideológia erőltetése ellen. (MTI) Lukasenka átadná a jogköreit Minszk. A fehérorosz elnök rendeletet készül aláírni arról, hogy államfői jogköreit a nemzetbiztonsági tanács részére engedné át, ha nem tudná ellátni hivatali teendőit -jelentette be Aljakszandr Lukasenka. „Ha az elnököt lelövik, másnap jogköreit a nemzetbiztonsági tanács veszi át” - hangoztatta. Felidézte, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett ellene. (MTI) Legalább 130-an vesztek a tengerbe Milánó/ Kairó. Mindössze tíz holttestet találtak egy felborult gumicsónak közelében azok a kereskedelmi hajók és egy jótékonysági szervezet hajója, melyek migránsokat szállító vízi járművek után kutattak a Földközi-tengeren. A felborult csónakban 130 ember utazott. Továbbra sem találnak egy másik, fából készült hajót, mintegy 40 emberrel a fedélzetén. (MTI) Lemondott az örmény kormányfő Jeraván. Lemondott hivataláról vasárnap az örmény miniszterelnök; Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő marad a június 20-ai parlamenti választásig. Örményországban súlyos belpolitikai válságot okozott, hogy a kormányfő 2020 novemberében kapitulációval felérő feltételeket tartalmazó tűzszüneti megállapodást írt alá, miután Azerbajdzsánjelentős területeket foglalt el Hegyi-Karabahban. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 26. | www.ujszo.com Júliusban lehet a Putyin-Biden csúcstalálkozó MTI-TUDÓS(TÁS Moszkva. Elképzelhető, hogy az amerikai és az orosz elnök európai nagyvárosban találkozik, de még vannak tisztázatlan kérdések. Júniusban tarthatják meg Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozóját, de erről még nem született meg a végső döntés - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán vasárnap bemutatott nyilatkozatában. Usakov közölte: az amerikai fél jelezte, hogy kész a találkozóra, de az előkészítés „munkaszinten” még nem kezdődött meg. Mint mondta, a csúcsról a végső döntés még „sok tényezőtől függ”. Megemlítette, hogy több lehetséges júniusi dátum is felmerült, de konkrétumokat nem közölt. Biden és Putyin április 13-án beszélt telefonon. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az amerikai elnök ekkor javasolta orosz hivatali partnerének, hogy találkozzanak egy harmadik országban, Európában a következő hónapokban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Moszkva pozitívan reagált Washington csúcstalálkozó-javaslatára. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Oroszország kész az ellenlépésekre, ha az Egyesült Államok további barátságtalan intézkedéseket hoz ellene. Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója ugyanitt arról nyilatkozott: vizsgálat indult annak tisztázására, hogy részese volt-e az Egyesült Államok az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ellen tervezett katonai puccskísérlethez. A ; nyomozás a fehérorosz Állambizton; sági Bizottság (KGB) által elindított ; büntetőeljárás keretei között folyik. Lukasenka múlt szombaton jelen; tette be, hogy Grigorij Kosztuszev, az ellenzéki Fehérorosz Népfront veze; tője, Aljakszandr Feduta politológus és Jurij Zenkovics amerikai állampolgársággal is rendelkező ügyvéd mérényletet tervezett ellene és a fiai ellen. A fehérorosz vezető az Egyesült Államok vezetését vádolta meg az államcsíny kezdeményezésével, az amerikai szakszolgálatokat pedig a ; szervezéssel. Marija Zaharova külügyi szóvivő szintén a Rosszija 1 csatornán elmondta, hogy Oroszország elkezdte összeállítani azoknak a vele szemben ; barátságtalan országoknak a listáját, amelyeknek tilos lesz orosz alkalmazottakat felvenni a diplomáciai képviseleteikre. Közölte, hogy az USA : ezek között szerepel. Kiélezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültséget, hogy Biden egy március 17- én adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyint, és azt hangsúlyozta, hogy Moszkva szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba és „megfizeti ennek az árát”. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra. Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt. Az egymással szemben akkor alkalmazott retorziók között már szerepelt beosztott diplomaták kiutasítása is, és John Sullivan amerikai nagykövetnek azt tanácsolták Moszkvában, hogy ő is utazzon haza konzultációra. Radikális volt a tunéziai késelő Párizs. „Kevéssé tűnik vitathatónak”, hogy radikális volt az a 36 éves tunéziai férfi, aki több késszúrással megölte a franciaországi Rambouillet rendőrségének egyik adminisztratív alkalmazottját, de személyiségzavarokkal is küzdött” — közölte vasárnap Jean-Francois Ricard, a francia terrorellenes ügyészség vezetője. Jamel Gordeche 36 éves tunéziai állampolgár volt, 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, azóta menedékstátuszt kapott, legálisan tartózkodott Franciaországban. 2020 óta munkavállalási engedélye volt. „Az apja elmondta, hogy a fia szigorú iszlám vallásgyakorló lett a közelmúltban. Ugyanakkor viselkedési problémákat is említett, amelyek az év eleje óta jelentkeztek a fiánál” - monda Jean-Francois Ricard. (MTI) Rendőrök őrizték a gyilkosság helyszínét. Az áldozat adminisztratív erő volt a rendőrségen. (TASR/AP-feivétei) Két forgatókönyv lehet a vrbéticei robbanásról MTI-TUDÓSÍTÁS Andrej Babii és Jan Hamáőek Oroszországot tette felelőssé a két emberéletet okozó vrbéticei robbanásokért, Miloé Zeman óvatosabban fogalmazott. Prága. Milos Zeman cseh államfő szerint a 2014-es dél-morvaországi vrbéticei lőszerraktárban történt robbanásokkal kapcsolatban az események két változata létezik, és a rendőrség feladata megállapítani, mi is történt valójában. „Ha bebizonyosodik az orosz ügynökök részvétele a vrbéticei lőszerraktárban történt robbanásban, akkor Oroszországnak ezért a terrorista cselekményért meg kell fizetnie, például a Roszatom kizárásával a dukovanyi atomerőmű bővítésére kiírt pályázatból” - jelentette ki Zeman a Prima cseh kereskedelmi televízióban vasárnap sugárzott beszélgetésben. Milos Zeman egy héttel a csehorosz diplomáciai konfliktus kirobbanása után szólalt meg az ügyben először nyilvánosan. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy előbb részletesen tájékozódni akart ebben a bonyolult ügyben. „Ha megerősödik az eset kivizsgálásának korábbi eredménye, mely szerint a robbanást a lőszerrel történt szakszerűtlen manipuláció okozta, annak széles körű belpolitikai következményei lesznek” - szögezte le az államfő a második változattal összefüggésben. Andrej Babis cseh kormányfő és Jan Hamácek belügyminiszter nyolc napja jelentette be, hogy a vrbéticei robbanások mögött orosz ügynökök állnak, s ezért Prága kiutasította a prágai orosz nagykövetség 18 diplomatáját, akik szerinte a titkosszolgálatoknak dolgoztak. Moszkva válaszul 20 cseh diplomatát küldött haza. Ezt követően további kölcsönös kiutasításokra, intézkedésekre került sor, ami gyakorlatilag a moszkvai cseh, illetve a prágai orosz diplomáciai képviselet munkájának a megbénításához vezetett. Mig Andrej Babis és Jan Hamácek Oroszországot tette felelőssé a két emberéletet és egymilliárd koronás anyagi kárt okozó vrbéticei robbanásokért, addig Milos Zeman óvatosabban fogalmazott, és az események két lehetséges változatáról beszélt. Zeman azt is elmondta, támogatja a cseh kormány döntését az „orosz ügynökök” kiutasításáról. Zeman úgy véli, a cseh állampolgároknak joguk van a korrekt és részletes tájékoztatáshoz. Megjegyezte: a Biztonsági Információs Szolgálat jelentésében is az áll, nincsenek bizonyítékok az orosz ügynökök behatolására a lőszerraktárba, bár ez nem jelenti azt, hogy ez nem történt meg. Szerinte a rendőrség azt az értesülést is vizsgálja, hogy a lőszerraktárat üzemeltető Imex cég egyik vezetője személyesen vezette be az ügynököket a raktárakba. „Sokatmondó tény, hogy az érintett nem akart hazugságvizsgáló gépre menni” -tette hozzá az elnök. Az Imex később azt állította, az államfő állítása nem felel meg a valóságnak. „Bár a korrekt kapcsolatok híve vagyok minden fontos országgal, szükséges, hogy az Orosz Föderáció megfizessen ezért az esetleges terrorista cselekedetért, például a Dukovanyról szóló pályázaton való mellőzéssel. Ha azonban ezt a gyanút eloszlatják, akkor ebből kiderül, hírszerzői játékról van szó, amelynek komoly következményei lehetnek belpolitikai életünk számára” — fejtette ki ismételten az államfő. „Várjuk ki tehát hisztéria és spekulációk nélkül a vizsgálatok eredményét és csak azután hozzuk meg a döntést” - hangsúlyozta Milos Zeman. Ellenzéki politikusok véleménye szerint Zeman az inteijúban relativizálta, kétségbe vonta a vrbéticei robbanásokról eddig ismert információkat, valamint a cseh elhárítás munkáját, amivel jó szolgálatot tett Oroszországnak, és megnyitotta az utat a dezinformációk előtt. Többen azt is kifogásolták, hogy a példa nélküli cseh-orosz diplomáciai vitában nem nyilatkozott - foglalta össze a cseh ellenzéki véleményeket az államfő megszólalásáról a CTK hírügynökség. „Az államfő több olyan tényt közölt egy élő vizsgálatból, amelyek befolyásolhatják annak eredményét és veszélyeztethetik Csehország biztonságát. Más információkat viszont elhallgatott” - mutatott rá Milos Vystrcil, a cseh parlamenti felsőház elnöke.
