Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-24 / 94. szám
SZALON ■ 2021. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com DIGITÁLIS EMLÉKEZET Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu Kisvárosi május 1. M ájus 1-je nálunk az iskola által szervezett lampionos, fáklyás menettel indult, amelyet a másnapi ünnep előestéjén rendeztek meg. Ilyenkor a kisebbek lampionnal, a nagyobbak házilag készített fáklyákkal vonultak végig a felun. Hogy miért, nem nagyon tudtuk, de nem is érdekelt. Ezt kellett tenni, nem került semmibe, és még jó móka is volt „tüzeskedni” a lassan sötétbe hajló szürkületben. Az ünnep reggelén mindig a hangszóróból áradó munkásmozgalmi dalok ébresztettek Erről lehetett tudni, hogy május elseje van. Egy gyors reggeli után futás a buszra és irány a város, ahol gimnazistaként a Dohánygyár előtti hatalmas üres placcon (az egykori Vásártéren) kellett gyülekeznünk, ott, ahol a városba érkező cirkusztársulatok szoktak tábort verni. Munkahelyek, iskolák, osztályok szerint álltunk, várakoztunk, próbáltuk múlatni az időt. De az mintha állt volna. Pedig csak mi álltunk, és bár még el sem kezdődött a felvonulás, nekünk már elegünk volt mindenből. Aztán másfél, két óra múlva lassan megindult a tömeg, végig a Jánosi utcán, be a főtérre, ahol a tribün volt, majd onnan ki az egykori Széchenyi ligetbe, amelyet mi csak városkertnek hívtunk. A tribünig csak lassan mentünk, és már messziről hallottuk, hogy a téren fel-felharsant egyegy rigmus, szlovákul, magyarul, de érezhetően nem őszinte lelkesedéssel. Nem hiszem, hogy mi is kiabáltunk volna, az nem fért össze akkori kamaszos, nihilista világképünkkel. Talán még a tribünről integető elvtársakra sem néztünk fel. Egyre vágytunk, legyen már vége, és végre kezdődjön el május elseje. Ahogy a menet elhagyta a tribünt, gyorsítani kezdett, az evangélikus templomnál már szinte futólépésben mentünk, és persze a sorok is felbomlottak, amelyekből egyre több volt a kilépő. Mire a városkerthez értünk a rendnek már nyoma sem volt. Annak, hogy nem szaladt mindenki szét, csupán két oka volt: le kellett adni a zászlókat, transzparenseket, és főleg az, hogy akkor kapta meg mindenki a sör- és virslijegyeket. Illetve az iskolások a zacskós limonádéra feljogosító jegyet. Ennek birtokában már tényleg megkezdődhetett a munka ünnepe, és megvalósulhatott az igazi osztálynélküli társadalom: együtt mulatott munkás és paraszt, igazgató és traktoros, diák és tanár. Folyt a mustár és a sör, vigadott a szocialista ember. Mindenütt szétdobált papírtálcák és papírpoharak, cigányzene, félrészeg gajdolás. Jól megünnepeltük május elsejét. Simon Attila Meghamisított igazság - ki konspirál? T öbb mint egy évvel a világjárvány kirobbanása után a világ tótágast állt. A pandémia alaposan felforgatta az életünket. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei viszont már az első hullám idején jelezték, hogy a pandémia mellett az „infodémiával”, az információ bőségével is meg kell küzdenünk. A baj viszont nem annyira a menynyiséggel, inkább a minőséggel van. Mindenhonnan özönlenek ránk az információk. A közösségi platformok berobbanásával pedig szintet léptünk. A modern társadalom egyik nagy kihívásáról van szó: a megtévesztő információkról. Ezen pedig érthetjük az álhíreket, a dezinformációt, a miszinformációt, a fake newst, hoaxot vagy az öszszeesküvés-elméleteket. Egyik sem újkeletű, viszont az új technológiák segítségével eszméleden sebességgel terjednek az interneten. Kétség nem fér hozzá, hogy mind közül az összeesküvés-elméletek a „legérdekesebbek”, mert egy olyan gondolatvilágot és a képzelőerő olyan szintjét mutatják be, amely már önmagában is „elismerésre méltó”. Az idézőjel pedig nem véleden az előző mondatban, mert bár szórakoztatónak tartjuk ezeket és a bennük hívőket, furcsán, néha gúnnyal vagy megvetéssel tekintünk rájuk. Ez pedig a tudatlanságból fekad, a jelenség mély meg nem értéséből és bár rengeteg a konteóval foglalkozó tanulmány, kevés az olyan érthető, emberi nyelven megírt áttekintés, amely a laikus számára is iránytű lenne. Ezért részben hiánypódónak is nevezhető a szlovákul 2021-ben Falsovaná pravda (Meghamisított igazság) címmel megjelent könyv. Katharina Nocun polgárjogi aktivista és Pia Lamberty pszichológus páros olyan ismeretterjesztő könyvet írt, amely nem az alufóliasapkára és a gyíkemberekre koncentrál, hanem az összeesküvéselméletek működésére. Hiszen ezt a jelenséget csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük a mechanizmusát is, és nem utolsósorban az emberi elme azon paramétereit, amelyek fogékonnyá tesznek az öszszeesküvés-elméletekre. A könyv legfontosabb hozadéka, hogy megmutatja elménk gyenge pontjait. Azokat a beállítódásokat és hajlamokat, amelyek elvezethetnek az összeesküvés-elméletekbe vetett hithez, és ez hatással lehet az emberek mindennapi döntéseire. - Ez a szemlélet pontosan rámutat arra, amit szívesen tagadunk, vagy egész egyszerűen figyelmen kívül hagyunk: mindannyiunkban megvan a hajlam, hogy elhiggyük az egyszerű igazságokat, és hogy semmi sem az, aminek látszik. Nem kell hozzá mentális betegség, bár sokszor hajlamosak vagyunk ennyivel lezárni ezt a témát. A téma pszichológiai aspektusa mellett a két szerző nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy leírja a világháló és a közösségi média szerepét. A gyakran hangoztatott univerzális magyarázat mellé, mely szerint a közösségi platformok megjelenésével elkezdődött a dezinformációs apokalipszis, hasznos tippeket is társítanak. Felfedik sebezhetőségünket, és megmutatják a napi információáradat kezelésének módját, továbbá útmutatást adnak a félretájékoztatás azonosításához és a sarlatánok elleni védekezéshez. Ezekután felvetődik a kérdés, hol marad az alufóliasapka, az UFO-k, gyíkemberek, Soros György vagy a lapos Föld. Tehát az, amire mindenki kíváncsi vagy az ezekhez fűződő magyarázatok. Ebből sincs hiány a könyvben, sőt, az általános konteóismereteinket még jobban elmélyíthetjük, hiszen a kiadvány W Ezek hatására viszont egyszerű emberek radikalizálódnak, és veszítik el a demokráciába vetett hitüket. Németországban született, így bepillantást enged a német nyelvterületen elterjedt összeesküvés-elméletekbe is. A szerzők fejezetről fejezetre vezetnek bennünket a legklasszikusabb konspirációs elméleteken keresztül a jelenlegi világjárványig, illetve a globális klímaválságig, viszont olyan kitérők sem maradnak el, mint az antiszemitizmus szerepe a konteók világában vagy az e jelenségben rejlő radikálizáló faktor. Szívesen élünk tagadásban és olykor öntagadásban is, hogy a konteók nincsenek hatással ránk vagy a környezetünkre. A megtévesztő információk ezen fejtája viszont már rég kinőtte azokat a kereteket, amelyekben még marginális jelenségként tekinthetünk rájuk Ezek hatására viszont egyszerű emberek radikalizálódnak, és veszítik el a demokráciába vetett hitüket, szinte belülről felják fel és mérgezik meg. Hatalmas erénye a könyvnek, hogy sok altémából ad ízelítőt az olvasónak, nem traktálja feleslegesen bonyolult magyarázatokkal és történelmi kitérőkkel, így egy pillanatra sem unatkozunk olvasás közben. Talál benne újat egy fekete öves fakenews-vadász és egy laikus is. A leglényegesebb pedig, hogy a könyv nem ítélkezik, ami ebben a témában nem is annyira könnyű, viszont bátran ajánlhatjuk azt a bankárcsaládokat szidó nagypapáknak, oltásellenes nagynéniknek vagy a koronabizniszt emlegető testvérünknek. Kőváry Sólymos Karin Katharina Nocun-Pia Lamberty: Falsovaná pravda - o vplyve konspiracnych teórii na nőse myslenie. N Press. 312 oldaL A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
