Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-24 / 94. szám
www.ujszo.com | 2021. április 24. RÉGIÓ I 5 Meglepően sok az elsős Szencen TORNYAI BIANKA Nagy örömmel tölti el az iskola vezetését, hogy milyen sok gyereket írattak be az első osztályba, hiszen sokkal kevesebb tanúiéra számítottak. SZENC A Szenczi Molnár Albert Alapiskolába 27 gyereket írattak be a múlt héten. Matus Mónika iskolaigazgató örömét fejezte ki ezzel kapcsolatban, hiszen legfeljebb tizenöt elsősre számítottak. „Az elmúlt évekhez képest csökkent az elsősök száma, de ahhoz képest, hogy a húsz végzős magyar óvodásból tíz jelentkezett a magyar iskolába, nagyon elégedettek lehetünk ezzel a létszámmal. A szlovák óvodából, Boldogfáról, Magyarbélről, sőt, még Nemeskosútról is jöttek, így lettek ilyen sokan. Mivel hárman vagy négyen valószínűleg halasztást kémek, ezért csak egy első osztály lesz. A beíratottak száma minden évben ingadozó, általában 20 és 30 között mozog. Jelenleg 3 5 elsősünk van, de ez egy kiemelkedő szám, ennyi egyszer sem volt az elmúlt húsz évben. A mostani eredménnyel nagyon elégedettek lehetünk” - mondta el Matus Mónika. A szenei alapiskola tanulóinak száma 241, a kilencedikbe 18 tanuló jár, így a következő tanévben emelkedni fog az összlétszám. Az igazgató kifejtette, a húsz nagycsoportos óvodás fele megy szlovák iskolába. „Nagyon fontos az, hogy az óvodában erős közösség alakuljon ki, hogy a szülők és a gyerekek is barátkozzanak. Korábban voltak olyan szülők, akik csak azért adták magyar óvodába a gyermeküket, hogy tanuljon és beszéljen magyarul, de úgy tervezték, hogy utána szlovák iskolába fog járni, végül mégis a mi intézményünkbe íratták be a közösség és a barátok miatt. Sajnos idén a koronavírus mindezt tönkretette: a gyerekek nem jártak óvodába, nem volt meg a kapcsolat sem a szülők, sem a gyerekek között, így könnyebben döntöttek a szlovák iskola mellett azok, akik a két lehetőség között ingadoztak. Van olyan család, ahol az anyuka magyar, az apuka árvái szlovák, de ők mégis megbíznak bennünk, ugyanakkor olyan család is van, amelynek tagjai több mint száz éve Szencen élő magyarok, de elég egy szlovák házastárs és már szóba sem kerül a magyar iskola. Számomra ez teljesen érthetetlen” - fogalmazott Matus Mónika. Még lehet oltásra jelentkezni Tegnap délelőtt már több mint kétszázan regisztráltak az elektronikus oltási előjegyzésbe, de még vannak szabad helyek. Ezért várjuk azokat a helyi és környékbeli lakosokat, akik vasárnap szeretnék megkapni a koronavírus elleni védőoltást, kérjük, regisztráljanak az elektronikus várószobába - mondta lapunknak Czékus András, a Párkányi Rendelőintézet igazgatója. 2021. április 25-én nagy kapacitású oltóközpont nyílik a Párkányi Rendelőintézet épületében a Komáromi AGEL kórház és Nyitra megye együttműködése keretében, a földszinten. A lakosságot hétvégéken fogják oltani. Most vasárnap a hatvanéveseket és a hatvan évnél idősebbeket oltják Modema-vakcinával. Várható, hogy a későbbiekben más oltóanyagot is kap a párkányi oltóközpont. Vasárnapra még vannak szabad helyek Párkányban, ezért az igazgató arra biztat, jelentkezzenek az oltásra. Regisztrálni a www.korona.gov.sk, a https:// vakcinacia.nczisk.sk/registracia oldalakon lehet. Az oltáshoz szükséges dokumentumok innen tölthetők le: https://www.unsk . sk/zobraz/obsah/12024. (buch) A magyar oktatás lehetőségei és kihívásai A komáromi Eötvös suli alsó tagozatos diákjai 2020 júniusában (A szerző illusztrációs felvétele) VATAéŐIN PÉTER A kisebbségi magyar oktatásügy helyi és országos jellemzőiről beszélgettek a komáromi oktatási intézmények és az önkormányzat képviselői a XVI. Komáromi Egyetemi Napok virtuális kerekasztalbeszélgetásén. A beszélgetés a jövőért - Komáromi magyar oktatás” című másfél órás disputa moderátora és a Selye János Egyetem (SJE) Hallgatói Önkormányzatának képviselője, Fóthy Noémi a bevezetőjében emlékeztetett, Komárom különleges helyzetben van. Ennek az az oka, hogy az óvodától egészen az egyetemig magyar nyelven lehet tanulni a városban. Együttműködés Minden hozzászóló egyetértett abban, hogy az intézmények közti kooperáció a Duna-parti városban jól működik. Juhász György rektor kifejtette, az SJE-nek intenzív kapcsolata van a komáromi iskolákkal, amelyek legtöbbször egyben gyakorló iskolák is. „Úgy gondolom, egyetemünk Komárom városának szerves része lett, érzem ezt az önkormányzat támogatásában is” - mondta a rektor. Keszegh Béla polgármester a városi kulturális élet kapcsán arról beszélt, nagyon fontos, hogy abban a gyerekek minél aktívabban részt vegyenek. Ilyen megfontolások miatt is hozták létre a központban is látható panókiállításokat, mivel a gyerekek az utcákat járva, fagyizás közben jobban felfigyelnek egy-egy feliratra - ezen felül a nevezetességeket is élővé kell tenni számukra, például az erődöt. Minden részt vevő iskolavezető arról beszélt, hogy rendszeres kapcsolatban vannak több komáromi kulturális intézménnyel. Legtöbben a Jókai Színházat említették. A nemzetiségi oktatás Mihacs Szilvia, a Tulipán Óvoda igazgatója úgy látja, az emberek értékelik az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Náluk ezt az bizonyítja, hogy 2009-től minden évben teljes létszámban működnek. Hozzátette, magyar tannyelvű intézménybe szerinte leginkább azok íratják a gyermeküket, akik tudatosan hozzák meg ezt a döntést. Károlyi Szikonya Judit, a Munka Utcai Alapiskola igazgatója elmondta, a magyar hagyományok továbbadását mindegyik oktatási intézmény fontosnak tartja. Ők egészséges nemzeti öntudatot szeremének közvetíteni a diákjaiknak úgy, hogy közben vegyék figyelembe más nemzetek kultúráját is - így pedig toleranciára is nevelik őket. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium (SJG) igazgatója többek között figyelmeztetett az iskolaválasztásjövőbeli következményeire is: „Az, hogy ma Komáromban magyar egyetem működik, az annak köszönhető, hogy az 1950-es években az akkori szülők magyar iskolákba íratták a gyerekeiket.” Vetter János, a Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója arról beszélt, a szakiskolai keretek között ők is próbálják megjeleníteni a magyar hagyományokat, s ami a legfontosabb, próbálják úgy nevelni a diákjaikat, hogy a magyar kultúrát természetes módon érezzék a sajátjuknak. Iskolaválasztás Többször visszatért az iskolaválasztás témája. Mihacs Szilvia arról számolt be, hogy óvodájukban vonzó lehet a néphagyományok ápolására fektetett nagy hangsúly, illetve a pedagógusaik szakmai felkészültsége. Keszegh Béla arra figyelmeztetett, hogy lényeges a belső és külső tényezők összhangja: a magas színvonalú oktatás és nevelés mellett az épületeknek és az infrastruktúrának is megfelelőnek kell lenniük. Andruskó Imre vetette fel, hogy van még kit megszólítaniuk, ugyanis a magyar gyerekek 15-20%-át íratják szlovák alapiskolába országszerte. Komáromban a magyar és szlovák tannyelvű iskolákban a kis elsősök arányai megfelelnek a város etnikai összetételének. Van azonban, ahol ez megfordul, míg a keleti országrészekben több helyen eltolódik az arány a szlovák intézmények javára. Juhász György arra hívta fel a figyelmet, hogy Komárom kiváltságos helyzetben van az iskolahálózatának köszönhetően, emellett pedig régiónként más-más stratégiákra van szükség: ami Komáromban működik, az nem biztos, hogy helyénvaló lesz Nagykéren is. Károlyi Szikonya Judit úgy látja, mára tendenciává vált a vegyes házasságokban, hogy a kicsiket szlovák óvodába íratják, majd ezután magyar alapiskolába járatják. Ennek az az előnye, hogy a gyerekek ugyan elsajátítanak egy alapszókincset, viszont ilyen helyzetekben a szülőknek kellene pótolniuk otthon a nemzetiségi hagyományok átadását. Szociális gondok Andruskó Imre vetette fel, hogy a szlovákiai magyar oktatásügynek óriási feladatot jelent a roma diákok jelenléte. „Nem tudjuk megfelelően integrálni őket. Kelet-, valamint Közép-Szlovákiában már vannak olyan iskoláink-például Szepsibenahol ha megkérdezném, hogy 520 diák közül mennyi a roma származású, akkor az lenne a válasz, hogy 520.” Hozzátette, nem tudja a megoldást, ám Albert Sándor közoktatási szakértő felméréseiből az tűnik ki, hogy a magyar iskolák diákjainak mintegy 40%-a roma származású. Andruskó arról is beszélt, hogy az SJG-ben fontos volna, hogy legyenek roma tanulóik, s az a pár diákjuk, aki ilyen származású volt, tehetségesnek is bizonyult. Juhász György a téma kapcsán hozzáfűzte, nagyon komolyan kell majd foglalkozni az integrációs kérdésekkel, azonban egységes állami stratégia nélkül elég nehéz lesz megoldást találni. Károlyi Szikonya Judit arról számolt be, hogy iskolájukba több szociálisan hátrányos helyzetű diák jár. Elmondta, volt már rá példa, hogy miután a tanév kezdetén néhány szülő azzal szembesült, hogy roma diákok is járnak gyermekük osztályába, inkább gyorsan átíratták őket szlovák alapiskolába. Az igazgató abban bízik, hogy a kötelező óvodalátogatás hatására a roma gyerekek is kapnak egy olyan alapszocializácíot, amely segíteni fogja őket az iskolai munkában is. Keszegh Béla többek között elmondta, fia alapiskolai osztályába négy roma gyermek jár, amit ő nem bán, mivel így a diákok és a pedagógusok is lehetőséget kapnak arra, hogy erről beszéljenek. Az is megesett, hogy az egyik roma diáknak az osztálytársak szülei segítettek anyagilag, hogy részt tudjon venni az iskolai-közösségi életben. Több településről érkeznek a leendő elsősök (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
