Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-21 / 91. szám

KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. április 21. Ill A holland orvosok sem díjazták a tízezer fősiesztparti ötletét (Illusztrációs fotó: Shutterstock) Emberkísérlet lefújva ÖSSZEFOGLALÓ Közfelháborodást váltott ki Hollandiában az a szombatra tervezett tízezer fős tesztpar­ti, amellyel a kutatók azt akar­ták megállapítani, mennyire biztonságosak az ilyen nagy­szabású rendezvények a koro­­navírus-járvány idején. Az országos tiltakozás hatására Brada város önkormányzata hétfőn visszavonta a rendez­vényre adott engedélyét, mondván, nem lehet biztonsá­gosan megtartani. Korábban orvosok, ápolók, ven­déglátósok, kutatók szólítottak fel a tesztparti lemondására. Az általuk kezdeményezett felhívást több mint 350 ezren írták alá. A népszerű 538 Rádió kapott en­gedélyt arra, hogy az ország déli ré­szén lévő Bredában megszervezze a rendezvényt, amely része lett volna a Fieldlab kutatóprogramjának. E program keretében korábban ren­deztek már konferenciát, színházi előadást, futballmeccset és popkon­certet. A résztvevőknek negatív ko­­ronavírustesztet kellett volna fel­mutatniuk. Bár kutatási célból szervezték a rendezvényt, az orvosokat felhábo­rította a kezdeményezés. „Tízezer fős partit rendezni 400 méterre egy Covid-19-ben szenvedőkkel teli kórháztól, a betegek és a kórházi személyzet arculcsapását jelenti” - hangoztatták. Tudósok is megkérdőjelezték egy ilyen kutatás tudományos értelmét. Holland politikusok pedig arra hív­ták fel a figyelmet, hogy lehetetlen több ezer bulizót ellenőrzés alatt tar­tani. Hollandiában december közepe óta szigorú korlátozásokkal próbál­ják feltartóztatni a koronavírus­­járvány terjedését, de az esetszámok még mindig magasak, a kórházak és az intenzív osztályok túlterheltek. A százezer emberre jutó fertőzöttek száma a közelmúltban majdnem el­érte a 3 00-at egy hét alatt. Az utóbbi hetekben Spanyolor­szágban, Németországban és Fran­ciaországban is zajlottak tesztkon­certek hasonló célból, de eddig még sehol sem zsúfoltak össze tízezer embert egy zárt helyen. A legna­gyobb tömeg Barcelonában volt, ahol március utolsó hétvégéjén öt­ezer ember táncolt, csápolt és éne­kelt az ország első nagy koncertjén a koronavírus-járvány kitörése óta. A közönséget gyorstesztelést követő­en engedték be az arénába, ahol vé­gig maszkot kellett viselniük, de tá­volságot nem kellett tartaniuk egy­mástól. Az ottani eredményeket még nem hozták nyilvánosságra a szer­vezők, akik előzetesen azt ígérték, a vendégek nagyobb biztonságban lesznek az arénában, mint az utcán. A folyamatosan szellőztetett termet három szektorra osztották, és négy bejáraton, fokozatosan engedték be a tömeget. Bizonyítani kívánják az egészségügyi hatóságoknak, hogy kellő figyelemmel lehetséges biz­tonságos körülmények között tö­megrendezvényeket tartani, mini­malizálva a koronavírus-fertőzés kockázatát. Azt a koncertet az euró­pai zeneipari szakembereket tömö­rítő Fesztiválok a biztonságos kul­túráért csoport szervezte. (MTI, juk) KULTÚRSZOMJ Dóvá vára elsodort A műegyetemi kollégium portájá­ról még azzal a szándékkal léptem ki, hogy moziba megyek, miként előzőleg minden este. A Petőfi híd közepe táján tökéltem el, hogy végre először, első alkalommal' szerencsét próbálok, és színházra cserélem a mozit. A metróból ki­jutva a bátorságomat gatyába rázni előbb betértem egy kávéra a Jég­büfébe, a legjobb kávét ott főzték (később módosítottam ezen a vé­leményemen, a Várszínház büfé­jében pár fokkal aromásabbnak tűnt a kortynyi eszpresszó, de oda nem mehettem minden alkalom­mal, ha megkívántam). Kifele a Váci utca felé vettem az irányt, fé­lénken megcélozva a Pesti Színhá­zat. Belestem az úttestről, sokan voltak odabent a hosszú bejárat torkában, ami elbátortalanított. Jobbnak láttam túlmenni a színház épületén. A híres cukrászda cég­tábláját pásztáztam szemben a Vö­rösmarty tér szegélyéről. Erőt gyűjtöttem. Másodszor nem akar­tam megfutamodni, bizonytalanul elindultam a színház jegypénztá­rába, és beálltam a sor végére. „Egy jegyet kérek” - préseltem ki magamból, mikor az üvegablak elé értem, „Mikorra és melyik darab­ra?” - kérdezte parányi kuckójából a hölgy. „Arra, ami ma este megy” -jelentettem ki valamivel bátrab­ban. „A ma esti előadásra minden jegy elkelt” - közölte kimérten a hölgy, és akifüggesztett informá­ciós táblára mutatott. Nem tudom, mi vezérelt, de ri­­mánkodni kezdtem, hogy én Po­zsonyból jöttem, még az éjjel visszautazom, csak ma van lehető­ségem beülni színházba, nem jö­hetek bármikor, ne utasítson el. Úgy tűnt, a hölgy odabent enyhülni kezdett. „Ha csak egyet szeretne, egyet ta­lán tudok találni”—mondta, és ke­resni kezdte. A harmadik sorba szólt ajegyem a Kőműves Kelemenre. Ez a darab volt a beavatásom látogatóként a budapesti színházi életbe, aminek nem csak azért örültem, mint ma­jom a fülének, mert nagy sikerű zenés darab volt, és dalokban­táncban elmesélt történetében ha­talmas energiák csaptak össze Dé­va vára erős kötelekből font, éjsza­kánként leomló falai tövében. Ha­nem azért is emelt a magasba ez a kötélfalakból emberáldozattal szőtt csoda, mert Páger Antal és Hegedűs D. Géza mellett Kaszás Attilát láthattam budapesti színpa­don. Mindig erősen drukkoltam neki: nagyságát, tehetségét és a színészi pálya iránti elhivatottságát már diákként Komáromban meg­tapasztaltam, a magyar színhá­zunknak abban az időben otthont adó szakszervezeti házban, mert néhányszor találkoztunk a ku­lisszák mögött. Következő alkalommal, A trükk vasárnap délutáni előadására is a fentebb ecsetelt módon, „Po­zsonyból érkezve” szereztem je­gyet a kezdés előtt. Ha eszembe jut, ma is teli tüdőből kacagok azon a bombasztikus gesztuson, ahogy a darabban Eszenyi Enikő babako­csiból szervírozta a teát. Harmadszor is megérkeztem „Po­zsonyból” a Pesti Színházhoz az akkori óriási sikerdarabra, az Equ­­usra. Darvas Iván, Gálffi László, Tanay Bella játszották. ,,Nem lehet olyan messze az a Po­zsony, ahonnan maga jön rendre minden este” - jegyezte meg a hölgy ajegypénztárban. Cinkos tekintetváltással ennyiben maradtunk. Ez annyira felbátorított, hogy nya­kamba vettem Budapest színházi térképét, és esténként - a legjobb helyekre szerezve jegyet - bekö­nyörögtem magam előadásokra a „Pozsonyból jöttem” formulával (ami igaz is volt, meg nem is). Tallósi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents