Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-21 / 91. szám
www.ujszo.com | 2021. április 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egy jókora pofon Matovicnak Ha elcselleng a diplomácia területére, jobb esetben olyan, mint elefánt a porcelánboltban, a rosszabbikban meg Putyin trolija MARTIN VANŐO Igor Matovic az utóbbi hetekben még szolgalelkűbben viselkedett az oroszokkal, mint annak idején a Putyin előtt hajlongó Andrej Danko. Meglepő fordulat, sőt hátraarc egy politikustól, aki mind ez ideig teljesen egyértelműen az ország nyugati irányultságának híve volt. Az igazság azonban az, hogy az immár pénzügyminiszter Matovicnak mindenféle geopolitikai megfontolás is csak kellemetlen nyűg, amely akadályozza, hogy megvalósítsa saját politikai céljait, illetve azt, amit a fejébe vett. Ezért aztán gond nélkül elrepül Moszkvába, amikor már szinte feltorlódnak az orosz tankok a keleti ukrán határon. És ebben a helyzetben rendkívül viccesnek találja azt is kijelenteni, hogy a Szputnyikért cserébe odaígérte az oroszoknak az Ukrajnához tartozó Kárpátalját. Matovicnak sejtelme sincs a külpolitika és a diplomácia mibenlétéről, egyáltalán nem neki való vidék. Ha elcselleng erre a területre, jobb esetben úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban, a rosszabbikban meg mint Putyin trolija. Az eredmény az a felfoghatatlan helyzet, hogy fontosabb neki az orosz vakcina nemzetközi hímeve, mint az ország és saját állampolgárainak biztonsága. Csak hogy neki legyen igaza. Regisztrálatlan vakcinával oltatna, az ide szállított anyagról viszont hivatalosan (tudományos szempontból) nem sokat tudunk, de az sem izgatja őt, hogy a szükséges dokumentációt nem hajlandók átadni az itteni szakértőknek (sem) az oroszok. Inkább azon háborog, hogy rontja az orosz vakcina hímevét, aki erre rámutat. Eddig ezt új barátja, Orbán Viktor engedte meg magának, viszont Matovic most olyan pofont kapott a Szputnyik-ügyben, ami után nehezen fogja összeszedni magát. Csehország két orosz ügynököt gyanúsít azzal, hogy részük volt a vrbéticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásában, melyben két ember életét vesztette. A következmények egyelőre beláthatatlanok, de Prága kénytelen kemény álláspontra helyezkedni Moszkvával szemben. A diplomáciai revanson túl kiszorítja az orosz vállalatokat a cseh stratégiai cégekből, például az atomerőművük, az ottani Paks bővítéséből. Putyin csehországi összekötője, Milos Zeman köztársasági elnök is elfelejtheti, hogy Szputnyikkal fogják oltani a honfitársait. Ézt a helyzetet pedig a szlovák politika sem ignorálhatja. Szlovákiának az elsők között kell szolidaritást vállalnia Csehországgal, és nem csak diplomáciai téren. Teljesen más dolog, ha ezt nem tesszük meg Ukrajnával az orosz ügyekben, és teljesen más, ha Szlovákia a hozzá legközelebb álló Csehország ügyében hallgatna. Azt ugye nem tudhatjuk, Matovic mit fog fel ebből az egészből. Hogy ezek után képes-e letenni arról az álmáról, hogy orosz vakcinával menti meg a szlovák népet. Ha nem, akkor ideje, hogy legalább a kormány többi tagja felébredjen. A Szputnyikkal való oltás egészen más jelentést kapna, és a geopolitika figyelmen kívül hagyásával a lehető legnagyobb mértékben sértenénk meg a cseheket. Persze ez nem azt fogja jelenteni, hogy ebben a minutumban visszaadjuk az oroszoknak a vakcinákat, de be kell fejezni az alakoskodást és Putyin kegyeinek keresését. A szerző a Trend kommentátora Éjjel jobban terjed a vírus Pontosabban még kevésbé ellenállé vele szemben a fáradtabb emberi szervezet, ezért az éjszaka dolgozók nagyobb eséllyel kapják el a koronavírus-fertőzést, mint a nappal dolgozók. Ez egy nemzetközi kutatásból derült ki, mely során hatalmas mintát, 500 ezer ember adatait vették alapul az ausztráliai James Cook Egyetem tudósai. Az éjszakai műszakban dolgozóknál a megfertőződés kockázata egyenesen a duplája a nappal dolgozókénál. A program önkéntes jelentkezők orvosi és genetikai adatait gyűjti össze. A Brisbane Times felidézte: jól ismert tény, hogy az éjszakai műszak felborítja az emberek élettani ritmusát, és ez nagyobb fertőzésveszélynek teszi ki őket. Az éjszakai műszak következtében kialakuló zavarok hajlamosabbá tehetik az embert a Covid-19-ben történő megbetegedésre. Ezt a lecsökkent melatoninszint és a gyenge immunválasz okozhatja. Hasonló kutatások más országokban, köztük az Egyesült Államokban is folynak. A tudósok várakozása szerint azok is hasonló eredményre jutnak. Ha a megállapításaik egyértelművé válnak, az befolyással lehet arra is, hogy kik élvezzenek előnyt az oltásnál - hangsúlyozták a kutatók. Mindemellett az is lehetséges, hogy éjszakai műszakban kevesebben vannak a munkahelyeken, az emberek óvatlanabbak, kevésbé tartják be a szabályokat, de ettől a magasabb fertőzöttség valós adat. (MTI, ú) Tanárok dicsérete JUHÁSZ KATALIN Túlzás nélkül mondhatjuk, sosem volt még olyan nehéz dolguk a pedagógusoknak, mint ezekben a napokban. Illetve talán háborúk után, amikor szintén vissza kellett szoktatniuk a gyerekeket az iskolapadba. Lelki szempontból ez a járvány is háborús helyzetnek tekinthető, csak most nem az óvóhelyről merészkedünk elő, hanem a saját otthonainkból, és az ellenség láthatatlan. Nincs légiriadó, nincs figyelmeztetés, hanem az utcán, a boltban, a munkahelyünkön lőnek ránk, golyóálló mellénye pedig még keveseknek van. A tanárokat már beoltották, bár ismerek néhány oltásellenest is közülük, akik nem tervezik ezt - ők aknamezőn sétálnak, de hát mindenki oda megy sétálni, ahová akar. Nem könnyű a tantermi oktatásra való visszaállás, az egykor természetes napi rutin visszaszerzése. Sokan fél évet töltöttek otthon. Elszoktak attól, hogy időben be kell érni a suliba, hogy most nem lehet úgy puskázni, mint a monitor előtt, hogy „viselkedni” kell. És bizony idegen számukra a közösség is, mert másfajta kommunikációra állt át az agyuk, szélsőséges esetekben még a beszédet is szokniuk kell. Sajnos sok gyerek problémás családban, esetleg egy agresszorral összezárva töltötte az elmúlt hónapokat. Vagy szüleik elveszítették a munkahelyüket, és a gyerekeknek szembesülniük kellett azzal, hogy ezentúl minden másként lesz - azaz elveszítették maradék biztonságérzetüket is. De rengetegen vannak olyanok is, akik végignézték megfertőződő hozzátartozójuk szenvedését, esetleg elveszítettek egy-két rokont, vagy ők maguk is megfertőződtek. A tanárok, főleg az osztályfőnökök dolga ezért most kétszeresen is nehéz, mivel a felgyülemlett otthoni traumákat is nekik kell valahogy orvosolni. Nem hinném, hogy mindannyian készek erre, vagy hogy egyáltalán belegondoltak, mi minden zúdulhat rájuk a napokban. És még mindig nem a tananyagról beszélek. A pedagógus szeme előtt ugyanis „békeidőben” elsősorban a tanterv teljesítésének célja lebeg. A gyereket is, és őt magát is ennek függvényében ismerik el, kategorizálják ebben a szigorú rendszerben. Szóval lesz mit csinálniuk. Arról nem is beszélve, hogy az általános iskolák felső tagozatán a diákok egy részét jelenleg személyesen oktatják, a többiek pedig továbbra is távoktatásban vannak, ami pluszterhet jelent a tanárnak. A középiskolákban pedig az az abszurd helyzet állt elő ez elmúlt hetekben, hogy a végzős osztályokat berendelték tantermi oktatásra, míg az alsóbb évfolyamokat továbbra is távúton tanítják. Érettségi viszont nem lesz idén, azaz a szaktanároknak olyan diákok figyelmét kell lekötniük, vagy inkább kivívniuk, akik tudják, hogy nem kell érettségizniük. És akik - tisztelet a kivételnek - az utóbbi hónapokban amúgy is eléggé elkanászodtak. Szóval kicsit sem irigylem a pedagógusokat, sőt, be kell vallanom, titokban hálát adok a sorsnak, amiért annak idején - még a múlt században - egy év után véget vetett középiskolai tanári karrieremnek. Pályaelhagyó vagyok, olyan ember, aki beleszagolt ebbe a hivatásba, de túl nehéznek találta. Viszont - pont emiatt - mélyen tiszteli mindazokat, akik kitartottak, nem fútamodtak meg. A jövő nemzedék oktatása, nevelése kulcsfontosságú feladat, a tanárok munkája legalább annyi elismerést érdemel, mint az egészségügyi dolgozóké. Mert ők is egy ismeretlen, sosem tapasztalt helyzetben próbálnak helytállni, legjobb tudásukat nyújtva. Kalapot emelek előttük. FIGYELŐ Lőnek az oltócsapatokra Mexikóban 14 település önkormányzata nem engedi be területére a koronavírus elleni tömeges oltást végző egészségügyi csoportokat, sőt, egy helyen fegyveres támadás érte a vakcinákat szállító, katonák kísérte gépkocsikonvojt. Az oltást elutasító önkormányzatok azokban a déli államokban (Chiapas, Oaxaca) vannak, ahol nagy számban élnek őslakosok. Az egészségügyi minisztérium szerint nem lehet pontosan tudni, miért utasítják el az oltást, „talán kulturális vagy vallási okokból”. A konvojt kísérő katonák közül senki nem sebesült meg, és a szállítmányt végül célba juttatták. A minisztérium közölte: tiszteletben tartja azoknak az önkormányzatoknak a döntését, amelyek nem akarják, hogy a lakóikat beoltsák, de megpróbálják megszervezni, hogy akik szeretnének oltást, akár a szomszédos településeken megkaphassák. Mexikóban a 60 éven felettieket, az egészségügyi alkalmazottakat és a pedagógusokat oltják. Eddig 13,5 millió adagot adtak be a 126 millió lakosú országban. A Covid-19-ben már legalább 212 ezren haltak meg. (MTI, ú) Elvitte a járvány az Izrael elleni napot Irán idén sem tudja megtartani az Izrael-ellenes napot. Az úgynevezett Jeruzsálem-napi Izraelellenes szervezett állami tüntetéseket tavaly is a koronavírusjárvány miatt törölték. Az al-Kudsz napot (Jeruzsálem arab neve) hagyományosan a ramadán utolsó péntekén tartják, tiltakozásul Kelet-Jeruzsálem 1967-es izraeli annektálása ellen. Irán nem ismeri el Izrael államot, és vezetését teszi felelőssé az összes térségbeli problémáért. Az iráni kormány viszont a múlt héten szigorú, országos vesztegzárat vezetett be. (MTI)
