Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-21 / 91. szám
2 KÖZÉLET 2021. április 21. lwww.ujszo.com AKO-felmérés: a magyarok többsége nem adott meg második nemzetiséget CZlMER GÁBOR Pozsony. Az AKO közvéleménykutató ügynökség felmérése szerint a szlovákiai magyarok körében 150 ezren vannak, akik elsődlegesen magyarnak, másodlagosan valamilyen más nemzetiségűnek vallják magukat, valamint további 97 500 olyan polgár is van, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél jelölte meg a magyart. (TASR-felvétel) Az előző népszámlálást 2011-ben tartották. Az akkori felmérésben még csak egy nemzetiségre vonatkozó kérdés volt. Az adatok kiértékelése azt mutatta, hogy az országban 458 467 magyar nemzetiségű személy él, ami az ország lakosságának 8,5 százalékát teszi ki. A kutatás Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg. A kutatást április 12-16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fél lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?” 2,2 százalékpontnyian magyarnak, 1,8 százalékpontnyian csehnek, 0,7 százalékpontnyian ruszinnak, 0,5 százalékpontnyian romának vallották magukat. A többi nemzetiség 0,5 százalékpont alatt szerepel. Az ügynökség adatai szerint az említett 2,2 százalék, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél vallotta magát magyarnak, az országos lakosságra vetítve 97 500 személynek felel meg. Ok a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megbízásából egy olyan felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy miként töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. A népszámlálásban ugyanis, amelynek online szakasza idén február 15. és március 31. között zajlott, két kérdés vonatkozott a nemzetiségre. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. A népszámlálást az internetes szakaszban az ország lakosságának 86 százaléka töltötte ki. Az AKO reprezentatív felmérése szerint az ország felnőtt lakosságának 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás során válaszolt, vagy válaszolni fog a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is. Ebből 3,2 százalékpontnyian az elsődleges nemzetiségük mellett másodlagosan szlováknak, Májusban tartják meg az asszisztált népszámlálást Az asszisztens, vagyis kérdezőbiztos segítségével történő népszámlálásra május 3. és június 13. között kerül sor. Jasmína Stauder, a Statisztikai Hivatal szóvivője lapunknak elmondta, az egész ország területén egyszerre zajlik majd a felmérés ezen szakasza. A népszámlálás asszisztált szakasza során a kérdezőbiztosok tabletekkel keresik fel azokat a polgárokat, akik eddig nem töltötték ki a kérdőívet. Papír alapú kérdéssor a felmérés ezen szakaszában sem lesz. A kérdezőbiztosok egyedi azonosítóval rendelkeznek, amelyet a polgár az önkormányzatnál ellenőrizhet. (czg) Tegnap bejelentették, hogy a népszámlálás asszisztált formájára május 3. és június 13. között kerül sor a szlovákot, esetleg a romát jelölték meg. Az AKO a közvélemény-kutatás készítésekor arra is rákérdezett, mi az adott válaszadó elsődleges nemzetisége. Az ezerfős mintájuk 9,8 százaléka mondta magáról, hogy elsődlegesen magyar nemzetiségű. „A magyar nemzetiséghez tartozónak (az első és a második helyen) az ország felnőtt lakosságának 12 százaléka érzi magát” - írja a lapunk rendelkezésére bocsátott jelentésben az ügynökség. Az első nemzetiség Ha az ügynökség által felmért adatokat afelől elemezzük, hogy a válaszadók milyen elsődleges nemzetiséget adtak meg a lekérdezés során, akkor azt látjuk, hogy a magukat elsődlegesen szlováknak vallók az összlakosság 86,7 százalékát alkotják. Ha ezt a csoportot alaposabban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2 százaléka a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél a magyart jelölte meg. Megjelenik még a cseh (2%) és a ruszin (1 %) nemzetiség is. A magukat szlováknak vallók 93 százaléka csak ezt az egy nemzetiséget adta meg. Ez azt mutatj a, hogy ez a nemzetiség a „legstabilabb”. Az AKO felmérésében magukat elsődlegesen magyarnak vallók esetében már más a helyzet. Ők a teljes lakosság 9,8 százalékát teszik ki. A népszámlálás során ennek a csoportnak a 65 százaléka nem adott meg második nemzetiséget, de a további 35 százalék válaszolt a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre. Az utóbbiak közül legtöbben, 25 százalékpontnyian a szlovákot adták meg a második nemzetiségüknek, a romát pedig 3 százalékpontnyian jelölték. Václav Hrích, az ügynökség kutatója lapunknak elmondta, ez azt mutatja, hogy a magyar közösséghez tartozók egyharmadának az identitása már összetettebb. Hangsúlyozván, hogy az adat a felnőtt lakosságra vonatkozik, Hrích szerint ez 150 ezer olyan személyt jelent, aki az első helyen magyarnak tartja magát, de ugyanakkor egy második nemzetiséghez tartozónak is érzi magát. Miért olyan magas a halálesetek ÖSSZEFOGLALÓ Bár a járványügyi statisztikák napról napra kedvezőbbek, csökken a kórházban kazalt szamályak ás a fertőzöttek száma, naponta mégis átlagban 75 ember hal meg. Pozsony. A tegnap közzétett statisztikák szerint is 72-vel emelkedett a koronavírus okozta halálesetek száma. Bár pontos választ a kérdésre az illetékesek nem tudnak adni, az egyik legkézenfekvőbb magyarázat viszont az, hogy á hivatalok nemegyszer többhetes késéssel jelentik csak a haláleseteket. Pontosabban csak csak azután, hogy lezárták a vizsgálatot és beigazolódott, hogy az illető halálát valóban koronavírus okozta. Az összesítésre beérkező információkban nem szerepel a halál dátuma, csupán oka. Ezért van az, hogy például a tegnap közzétett statisztikákban szerepelnek olyan halálesetek is, amelyekre még februárban vagy januárban került sor. Ez a késlekedés pedig elsősorban annak tudható be, hogy a kórbonctani vizsgálat nem kis időt vesz igénybe, a szakértők csak azután hozzák összefüggésbe a halálesetet a koronavírussal, hogy azt száz százalékra sikerült igazolni. Hétfőn egyébként 7959 PCR- tesztet végeztek, és 642 újabb fertőzöttet találtak Szlovákiában. A 7959 PCR-teszt 8,07%-a, és a 196 518 antigénteszt 0,37%-a, szám szerint 729 lett pozitív - közölte weboldalán az egészségügyi minisztérium. A legtöbb fertőzöttet Zsolna (164), Eperjes (106), Trencsén (102), Kassa Astatisztikákba objektív okokból ugyan, de többhetes késéssel érkeznek csak a halálesetekről szóló adatok, így a naponta közzétett halálozási statisztika nem teljesen fedi a valóságot (TASR-feivétei) száma? (93), Besztercebánya (48), Pozsony (48), Nagyszombat (46) és Nyitra (35) megyében találták. 303 férfi és 339 nő van a fertőzöttek között. 1955 embert kórházban kezelnek, közülük 1770-nél igazolódott be a betegség. 167 pácienst intenzív osztályon ápolnak, 263-an vannak lélegeztetőgépen. További 72 ember belehalt a betegségbe. A Covid-19 miatt bekövetkezett halálesetek száma összesen 11 244. Eddig összesen 2 513 141 PCR-tesztet végeztek, ebből 376 709 pozitív volt. Az elvégzett antigéntesztek száma 29 083 371, ebből 370 011 pozitív volt. Az első oltást eddig 972 855 ember kapta meg, ebből hétfőn 8114-en. A vakcina második adagját már 355 925-en megkapták, ebből tegnap 10 425-en. (dem, tasr)
