Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-20 / 90. szám

FOCITIPP ■ 2021. ÁPRILIS 20. SPANYOL FOCI www.ujszo.com A Real és a Barca lendülete maga alá gyűrheti az Atléticót Hét fordulóval a szezon vége előtt még mindig lehetetlen megtippelni, hogy ki lesz a spanyol bajnokság 2020/2021-es bajnoka. Az Atlético Madrid egyelőre őrzi előnyét, de közben a Barcelona és a Real Madrid sorra nyeri a meccseket, és csak arra vár, hogy kihasználja a listavezető botlását. A Real Madrid leg­utóbb január 30-án szenvedett veresé­get tétmeccsen a Lévámétól. Akkor még az is kérdéses volt, hogy egy­általán lesz-e esélye trófeát nyerni a szezon végén, ehhez képest most belátható távolságon belül van a listaveze­ni kell az összetételt, mert mindig sérült valaki. A Liverpool elleni to­vábbjutást követően Barney Roney azt írta a Guardianben megjelenő összefoglalójában, hogy a Real Mad­ridban világklasszis futballisták sze­repelnek, akik támadásban jelesked­nek, de a BL-negyeddöntőben azt is megmutatták, hogy a piszkos munka sem büdös számuk­ra. Ez a mentalitás pedig meglátszik a Real idei eredmé­nyein is. Miközben a bajnokságban olyan csapatoktól kapott ki Zinédine Zidane együttese tő Atlético mögött a spanyol bajnokság­ban - ráadásul mind az Adético, mind a Barca ellen jobb az egymás elleni mér­lege, ami a végelszá­molásnál döntő lehet a Bajnokok Ligájában pedig elő­döntőt játszik. Csak a győzelem számít, semmi más A sikerekben elsősorban a védelem játszotta a főszerepet, amely még úgy is a Real legerősebb csapatrésze, hogy Sergio Ramos régóta hiányzik, és rajta kívül is állandóan variál­mint a Levante, a Deportivo Alavés vagy a Cádiz, a Barcát, a Sevillát, az Intett, az Adéticót, az Atalantát és a Liverpoolt legyőzte, többet közülük kétszer is. Zidane ezekre a mécs­esekre van a legjobban kiélezve, és annyira tudja, hogy mikor mit kell mondani, hogy a játékosok a falon is átmennének érte. „Mielőtt Olaszországba jöttem, a foci csak munka volt számomra, de végtére is arról szólt, hogy jól érezzem magam. Miután azonban megérkeztem Torinóba, a győzelem iránti vágy elharapódzott bennem” — nyilatkozta Zidane még játé­kosként Marcello Lippi irányítása alatt. Zidane - aki játékosként ő maga is vezéregyéniség tudott lenni több döntőben - a nagy meccsekért él, és ilyenkor jön ki igazán, hogy milyen jól tud meccselni. A Real számos problémával küszködik, kezdve az állandó sérülésektől a kulcsjátékosok öregedéséig, de az alapjátéka adott, a győzelemhez szükséges pici pluszt pedig Zidane szolgáltatja a csapatnak. A topfut­­ballban általában ez a pici plusz jelenti a különbséget győzelem és vereség között. Zidane Reáljában ez mindig is megvolt, ezért is nyert három Bajnokok Ligája-trófeát, és ezért esélyes a végső sikerre idén is. A kérdés, hogy a bajnokságban - ahol már csak a Sevilla elleni hazai és a Bilbao elleni idegenbeli meccs számít igazán komoly feladatnak - mennyire tudja motiválni a játéko­sokat. Rend a vezetőségben, rend a pályán A Barcelona szezonját nagymér­tékben befolyásolták a vezetőség­ben történő változások. Ronald Koemannak számos bürokratikus nehézséggel kellett megküzdenie ősszel, és ez bizony az eredmény­re és a csapatmorálra is rányomta a bélyegét. A Barca sokáig azzal is küzdött, hogy egyáltalán az első tízbe bekerüljön a spanyol bajnok­ságban, miközben Lionel Messi csak büntetőből tudott eredmé­nyes lenni, a meccsek közben pedig minden leolvasható volt az arcáról, csak az nem, hogy élvezi a játékot. Koeman elkezdte beépíteni a fiata­lokat, akik időnként látványos és szórakoztató játékot produkáltak, az eredmények viszont túlságosan kiszámíthatatlanok, szélsőségesek voltak. A Bajnokok Ligájában az első öt meccsét kivétel nélkül meg­nyerte a csapat - a Juventust To­rinóban 2-0-ra verte -, a bajnok­ságban viszont képes volt kikapni a Getafétól és a Cádiztól. Aztán Josep María Bartomeu elnök bejelentette lemondását, a 2021 első negyed­évére kiírt elnökválasztásnak pedig egyre inkább Joan Laporta lett az első számú esélyese. Hogy mindez döntő hatással volt a csapatra is, azt az eredmények jól mutatják. A 2021-es naptári évben lejátszott 15 bajnokiból a Barca 13- at megnyert, a kulcsjátékosok for­mája és teljesítménye pedig draszti­kus mértékben megváltozott. Messi ma már 23 góllal vezeti a spanyol bajnokság góllövőlistáját, emellett kiosztott nyolc gólpasszt is, Frenkie De Jong a játékszervezés mellett a góllövésből is kiveszi a részét, An­toine Griezmann pedig többször is döntő faktor tudott lenni: a Gra­nada ellen 5-3-ra megnyert kupa­negyeddöntőben (a 88. percben még 2-0-ra a Granada vezetett) két gólt szerzett és két gólpasszt adott, a Sevilla elleni elődöntőben ő adta a gólpasszt Gerard Piquének a 94. percben, amivel a Barca hosszabbí­tásra mentette a meccset, a Bilbao ellen 4-0-ra megnyert döntő-Hengerelt a Barca a kupadöntőben Példátlan, hogy egy csapat két hét leforgása alatt kétszer játszik döntőt ugyanabban a sorozatban. Pedig az Athletic Bilbaóval pontosan ez történt; a koronavírus miatt 2021-re halasztott 2020-as Király-kupa döntőjét április 3-án játszotta a Real Sociedad ellen (és veszítette el 1-0-ra), míg a 2021-es finálét április 17-én a Barce­lona ellen. Marcelino García Torai csapata megpróbálta bunkerfo­cival megfékezni a Barcát, amely azonban annyira éles volt, hogy Griezmann, De Jong és Messi két góljának köszönhetően 4-0-s győzelmet aratott. Messinek ez volt a 34. döntője pályafutása során, ezeken összesen 31 gólt szerzett. Ez a mostani pedig sorozatban a 13. szezon, amelyben legalább 30 gólt szerez, ezzel megdöntötte Gerd Müller korábbi rekordját. „Nehéz év van mögöttünk, de az utóbbi időben sok minden változott, sokkal jobban játszunk. Az új klubelnök, Joan Laporta érkezésével mintha tiszta lappal indultunk volna" - nyilatkozta a győzelem után Piqué. A Barnának ez volt a 31. Király-kupa-győzelme, amivel abszolút csúcstartó a sorozatban. ben pedig ő szerezte a vezető gólt. A Barca immár felszabadultan foci­zik, és ha az ezzel járó magabiztos­ságot sikerül átültetnie a maradék nyolc bajnokira, akkor még az sem kizárt, hogy két trófeával zárja az átmeneti évet, ami mindenképp fényes jövőt vetít előre. Az Adético eljátszotta az esélyét Az Adético Madrid féltávnál 50 ponttal állt a táblázat első helyén, és amikor legutoljára így teljesített, a 2013/2014-es idényben, akkor meg is nyerte a La Ligát. Azon túl, hogy a madridiak gyűjtötték a legtöbb pontot (50), ők kapták a legkevesebb gólt (10), övék volt a legjobb rúgott gólátlag (2,1), valamint az ő sorukban játszott a góllövőlista akkori első helye­zettje (Luis Suárez, 14 gól). Tel­jesen megérdemelt volt tehát az Atlético vezető helye és tetemes előnye, ám az xG-mutató - amely nem a helyzetek számát, hanem azok minőségét méri, és az alapján kalkulál egy végeredményt - alap­ján már máshogy festett a helyzet. Az xG számolására szakosodott understat.com oldal szerint az Atlé­tico várható rúgott góljainak száma 30 volt, míg kapott góljainak szá­ma 15. Ha így kalkuláljuk az ered­ményeket, az Adéticónak a meg­lévő 50 helyett csupán 37 pontja kellett volna, hogy legyen, amivel a virtuális tabellán mindössze a hato­­dik(!) helyen állt volna a Sociedad, a Barcelona, a Villarreal, a Sevilla és a Real Madrid mögött. Az Adético természetesen nem a szerencsének köszönhette az ered­ményeit, hanem a minőségi tá­madójátékának, valamint Luis Suáreznek, aki 9,1-es xG mellett szerzett 14 gólt, melyek zöme győzelmet érő volt. Az azonban valószínűdennek tűnt, hogy egy csapat egy egész idényen át jobban szerepel majd, mint ahogyan azt a helyzetei minősége alapján megér­demelné, és az Adéticónak nem is sikerült tartania a saját maga által diktált tempót. A törés Február 17-én a Levante elleni 1-1-es ide­genbeli dönteden alkalmával kö­vetkezett be. Ez egy elhalasztott ta­lálkozó volt, melynek pikantériáját az adta, hogy három nappal később az Adético pályaválasztása mellett újra találkoztak a felek. Az ered­mény sokkoló volt; a Levante 2-0- ra nyert a Wanda Metropolitano stadionban. A hullámvölgy a leg­rosszabb pillanatban ütött be az Adéticónál, mely újabb három nappal később 1-0-s vereséget szenvedett a Chelsea-től a Bajno­kok Ligája nyolcaddöntőjének első, madridi meccsén. A bajnokságban még pár hétig tartotta magát az együttes, legyőzte a Villarrealt és a Bilbaót, a Real Madriddal pedig 1-1-es döntedent játszott, de az azt követő négy bajnokijából mindösz­­sze egyet nyert meg, és csupán há­rom gólt rúgott. Az Adéticót megkísértette a múlt, emiatt pedig elveszítette korábbi, tetemes előnyét. Simeone csapata azért is bánhatja különösen az el­szalasztott lehetőséget, mert idén mindent a spanyol bajnoki címre tett fel; a Bajnokok Ligája egye­nes kieséses szakaszában az első adandó alkalommal búcsúzott, a Király-kupából pedig már január elején kiesett a Cornelia ellen. A jelenlegi állás szerint még mindig az Adético vezet, ám a Reáliái és a Barcelonával ellentétben, a formá­ja messze nem kiegyensúlyozott, így senki nem fog meglepődni, ha végül ismét csak a harmadik helyen zárja a bajnokságot. Kovács Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents