Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-16 / 87. szám

8 I RÖVIDEN Biden bünteti Oroszországot Bécs/Moszkva. Miután Joe Bi­den amerikai elnök kedden ja­vaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-o­rosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium jelezte, Helsinki mellett Bécs is kész­séggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszí­néül. Amerika üdvözölte Auszt­ria ajánlatát, az orosz fél vissza­fogottan reagált. Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozó­ját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvi­vője. Biden azt javasolta, a csú­csot az elkövetkező hetekben tartsák meg. Peszkov közölte, még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videó­konferencia formájában megtar­tandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. A csúcstalál­kozó azért is kérdéses, mert Bi­den tegnap bejelentette, pénzügyi szankciókat léptet életbe Orosz­ország ellen, és kiutasít az or­szágból tíz orosz diplomatát vá­laszul a Moszkva részéről érke­zett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra. Moszkvában bekérették az ame­rikai nagykövetet a washingtoni szankciók nyomán. (MTI) Dróntámadás iraki amerikai erők ellen Erbíl. Dróntámadás érte Irak­ban, Erbíl repülőtere közelében azt a katonai támaszpontot, ahol az Egyesült Államok vezette szövetség külföldi csapatai ál­lomásoznak. A drón TNT rob­banóanyagot dobott le a bázisra, aminek következtében azonban személyi sérülés nem történt, és mindössze egy épület kapott lángra. Dróntámadás ugyanak­kor ezelőtt még sohasem érte a támaszpontot, jóllehet rakéták­kal már többször lőtték. Irakban több olyan milícia is tevékeny­kedik, amely Irán támogatását élvezi, és amely a külföldi kato­nák távozását követeli. (MTI) Brexit: 5,3 millió EU-polgár érintett London. A brit belügyminiszté­rium adatai szerint meghaladta az 5,3 milliót azoknak az EU-pol­­gároknak a száma, akik tartós le­telepedési engedélyért folya­modtak a brit hatóságokhoz. Nagy-Britannia tavaly január 31 - én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdő­dött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, to­vábbra is maradhatnak megszer­zett összes jogosultságuk meg­tartásával. Ehhez azonban meg­határozatlan időre szóló tartóz­kodási engedélyért-jogi elne­vezéssel letelepedett státusért - kell folyamodniuk. Ezt a 27 EU- tagország Nagy-Britanniában élő polgárai közül március 31 -ig 5301500-an tették meg. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 16. | www.ujszo.com Távozik a NATO Afganisztánból Brit katona Afganisztánban. Közeledik a búcsú ideje. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kivonulnak Afga­nisztánból az amerikai csapa­tok a New York- i terrortáma­dás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig - jelentette be Joe Biden amerikai elnök. A NATO május 1-jóig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását. „Ideje befejezni Amerika leg­hosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek” - fogalmazott az elnök. Hozzátette, a jelenleg Afganisztánban állomáso­zó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. Biden szerint „egyre kevésbé vilá­gos”, hogy az amerikai csapatoknak miért kellene Afganisztánban ma­radniuk. „Nem folytathatjuk az af­ganisztáni katonai jelenlétünket ab­ban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulá­sunkhoz” - mondta. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az ázsi­ai országban vannak. „Úgy gondo­lom, hogy elsősorban azért vonul­tunk be Afganisztánba, hogy az or­szágot még egyszer ne használhas­sák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt meg­valósítottuk. Úgy fogalmaztam, hogy Oszama bin Ladent a pokol ka­pujáig is követnénk. Pontosan ezt tettük, és elkaptuk” - mondta az el­nök. Azt is egyértelművé tette, hogy a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok „nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről” sem Afganisztánban, sem a világ más táján. Joe Biden már régóta szkepti­(TASR/AP) kus az Egyesült Államok afganisz­tánijelenlétével kapcsolatban. Elemzők szerint az amerikai csa­patok kivonása egyértelmű kocká­zatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredmé­nyeket. Abban azonban szinte min­denki egyetért, hogy ideje véget vet­ni annak a két évtizede tartó hábo­rúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az ország­nak. „Továbbra is támogatjuk az af­gán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítsé­get nyújtunk majd az országnak” - mondta Biden. Árra kérte a régió or­szágait - kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Tö­rökországot -, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért. Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel 20 évnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek. Felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a NATO-tagországok úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását - jelen­tette be Jens Stoltenberg NATO- főtitkár. Ausztrália szeptemberig kivonja a katonáit Afganisztánból, összhangban az Egyesült Államok és többi szövetségese döntésével — je­lentette be tegnap Scott Morrison, az ország miniszterelnöke. USA-hírszerzés: Kína fenyeget Tajvan a kínai manőverek hatásairól Kína közelmúltbeli, Tajvan szigetót körülvevő „kalandos manőverei" megváltoztatják az indiai- ás csendes-óceáni tórsóg állapotait - közölte Tajvan elnöke, Caj Jing-ven. Tajpej. A tajvani elnök hangsú­lyozta: „ezek a lépések megváltoz­tatják a status quót az indiai-csendes­­óceáni térségben és fenyegetik a re­gionális békét és stabilitást”. Caj Jing­­ven volt magas rangú tisztségvise­lőkből álló, nem hivatalos amerikai küldöttséget fogadott, akik előtt ki­fejtette Kínával kapcsolatos nézeteit. A delegáció tagjai között van Chris­topher Dodd volt connecticuti, de­mokrata párti szenátor és két korábbi külügyminiszter-helyettes, a George W. Bush elnöksége idején hivatalban lévő Richard Armitage és az Obama­­adminisztráció idejéből James Stein­berg. A találkozón Caj hangoztatta, hogy a sziget együttműködik az US A- val és másokkal a regionális stabilitás megőrzése érdekében. Elmondta, Kína gyakran küld hadihajókat és ka­tonai repülőgépeket azért, hogy had­gyakorlatot tartsanak a szigetet kö­rülvevő vizeken és légtérben. Dodd szerint az Egyesült Államok és Tajvan partnersége erősebb, mint valaha, mivel a két fél között elmé­lyültek a gazdasági kapcsolatok, a demokratikus értékek iránti kölcsö­nös elkötelezettség és rendkívül fon­tos biztonsági partnerség tűzi egy­máshoz. Az egykori amerikai szená­tor hozzátette, régi barátja, Joe Bi­den elnök kérésére érkezett Tajpej­­be, „hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét az emlí­tett elvek, partnerségek iránt.” Tajvan Kína legérzékenyebb terü­leti kérdése és a legfőbb viták forrása Washingtonnal, amely az amerikai törvények értelmében köteles bizto­sítani a sziget számára az önvédelem­hez szükséges eszközöket. Tajvan az elmúlt hónapokban panaszkodott a kínai légierő szinte mindennapos be­vetéseire a légvédelmi azonosító övezet közelében. Legutóbb hétfőn, 25 kínai repülőgép, köztük nukleáris fegyver hordozására alkalmas bom­bázó, behatolt Tajvan védelmi öve­zetébe. Ezek után Kína bejelentette, hogy ötnapos gyakorlatot kezd a Taj­vannal szemközti partjainál. (MTI) Washington. A Kína jelentet­te példátlan fenyegetésre figyel­meztetett az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a kongresszus globális kockázatokat értékelő meghall­gatásán. „Kína számos területen egyre inkább az USA közel egyenrangú versenytársának szá­mít, miközben próbálja úgy átírni a nemzetközi normákat, hogy az megfeleljen a tekintélyelvű rend­szerének” - hangsúlyozta Avril Haines, a távol-keleti ország tér­ségbeli agresszióját és gazdasági erejét említve. Kiemelte, Peking olyan kiberképességeknek van birtokában, amelyekkel ideigle­nes zavarokat okozhat az USA kritikus infrastruktúrájában. (MTI) A Nemzeti Gárda egysége posztói Minneapolis üzletsora előtt. Vádat emeltek az ellen a rendőrnő ellen, aki egy igazoltatás során lelőtte a 20 éves Daunte Wrightot. A rendőrnő azzal védekezett, hogy elektromos sokkolóval akart rálő­ni a férfire, de véletlenül ehelyett az éles lőfegyverét húzta elő és azzal lőtt rá. A hozzátartozók azonban ezt a magyarázatot nem fogadták el, arra hivatkoz­va, a nőnek 26 évnyi szolgálati tapasztalata volt, valamint hogy sokáig tartot­ta maga előtt a pisztolyt és csak azután lőtt. A történtek után a hétvége óta több alkalommal is összecsaptak a városban a tüntetők és a rendőrök. (tasr/ap) Biztonsági kockázat lehet a kínai egyetem Budapest. A Diákváros meg fog épülni, a kormány betartja a megállapodást - jelentette ki Gu­lyás Gergely miniszter a kor­­mányinfón, és a kommunista párt tömeggyilkosságaira emlékeztet­ve kért „szerénységet” a baloldali kötődésű Karácsony Gergely bu­dapesti főpolgármestertől, aki vi­szont a fővárosban 500 milliárd forint ráfordítás árán megvalósuló kínai Fudan Egyetem kapcsán „kommunista egyetemről” és „a Kínai Kommunista Párt elveiről, befolyásszerzéséről” posztolt. Molnár Zsolt, az MSZP politiku­sa úgy látja, a kormány alábecsüli a kínai egyetem nemzetbiztonsági veszélyességét. „Ha a magyar adó­fizetők pénzéből is épül egy egye­tem, tisztázni kell, a magyar állam­nak milyen beleszólása van ennek biztonsági ellenőrzésére” - mond­ta. A politikusnak az az érzése, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a kormány­­párti képviselők alábecsülték az ügy jelentőségét és veszélyességét. Á kínai hírszerzésnek gyakorlatilag korlátlan lehetőségei vannak, ezt viszont a kormány nem értékelte helyesen. „Magyarországnak e te­rületen nagyon nagy a felelőssége. Talán az ország lehetőségei nem­zetbiztonsági erőforrások tekinte­tében kisebbek. Kisebb ország va­gyunk, kisebb GDP-vel, ezért mi különösen kitettek vagyunk egy ilyen veszélynek. Nem állítom, azért jön a kínai egyetem, hogy a gyenge láncszemet megtalálja, de bizony ennek van kockázata” - vé­lekedett Molnár. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint jó hír az országnak, hogy a világ egyik leg­jobb egyetem idejönne. (ATV, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents