Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-15 / 86. szám
Mindenki vesztett Még a Hlas és a MARTIN VANÖO Amikor öt hét után Igor Matovic végre letett arról, hogy mindenkin bosszút álljon és szépen helyet cserélt Eduard Hegerrel, úgy tűnt, hogy Sulíkék és Remisováék fényes győzelmet arattak. Hiszen a két kisebb kormánypárt lemondásra kényszerítette az egészségügyi minisztert és a miniszterelnököt, ami nem kis dolog. Az óvatosabbak azt gondolták, majd csak az idő fogja megmutatni, hogy valóban győztek-e, illetve mire tudják felhasználni ezt a győzelmet. Az idő viszont nagyon gyorsan megmutatta. Csak néhány napnak kellett eltelnie, hogy mindenki számára Napnál világosabb legyen: Matovicnak nem kell miniszterelnöknek lennie ahhoz, hogy káoszt vigyen a kormányzásba és bomlasszon. De már egyre kevesebben lepődnek meg, hogy mekkora pofátlansággal lépi át a pénzügyminiszteri jogköreit is, Moszkvába megy egyezkedni a kormány felhatalmazása nélkül, megsem tekintheti magát a kerüli a külügyminisztériumot, és hát még mindig ő jelenti be a járványügyi intézkedéseket. Szinte semmi sem változott a kormánykoalícióban. Matovié azt csinál, amit akar, a kormányfő pedig minden lehetséges (és lehetetlen) módon próbálja védeni és mentegetni. Sulik és Remisová pedig eljátssza, hogy minden rendben. Mindeközben kijöttek az új közvélemény-kutatások, melyek szerint semmi sincs rendben. Nem Matovic a kormányválság vesztese, mindenki vesztett, mindhárom főszereplő támogatottsága csökken, vagy jó esetben éppen stagnál. Az apró kivétel Boris Kollár. A Sme rodina támogatottsága icipicit emelkedett, ennyire volt elegendő, hogy a párt eljátszotta: a kormányválság őt aztán nem is érinti, nem is érti, mi van, és nekik nincsenek semmilyen feltételeik vagy követelésük. Túl sokáig húzódott a kormányválság, és a választók elégedetlenek azzal, ahogy lezárult. Persze a politikai-hatalmi játszmák logikája mentén győzelemként is fel lehet tüntetni a kormányfő és az egészségügyi miniszter elmozdítását, de az válság nyertesének emberekben végső soron a keserű szájíz maradt meg. Sőt, még csak a Hlas és a Smer sem tekintheti magát a kormányválság nyertesének, összesen egy százalékkal nőtt a két ellenzéki párt támogatottsága ekkora huzavona után, ráadásul ez az érték bőven a statisztikai hibahatáron belül van. Tehát mintha mi se történt volna. A tanulság mégsem az, hogy már szólni se érdemes, ha Matovic továbbra is azt csinál, amit akar. A kormány támogatottsága ugyanis akkor sem nőtt volna az elmúlt két hónapban, ha nem lett volna ez a cirkusz, vagy például már sorakoznának az emberek, hogy a Szputnyikkal oltsák őket. A tanulság inkább az, hogy a félsikerre nem vevők az emberek. Svájci nyugdíj helyett karácsonyi kiegészítés - nem ugyanaz. Az elfogadható az lett volna, ha Matovic eltűnik a kormány környékéről, sőt, a politikából. Persze ez elejétől fogva irreális kívánság volt. A két kisebb kormánypárt fő hibája, hogy irreális elvárásokat keltettek az emberekben. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) A szennyező elitnél kell kezdeni a klímaváltozás megfékezését A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez, mert a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve. Emellett a legtehetősebb 5 százalék (a szennyező elit) 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogyan lehet a leghatékonyabban csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A terv bírálói szerint a legjobb megoldás az emissziócsökkentő technológiai fejlesztés, nem pedig a várhatóan népszerűtlen intézkedések. A bizottság is teljes mértékben támogatja a fejlesztést, de drasztikusabb erőfeszítéseket sürget, mert a kibocsátás tovább nő. A túlfogyasztást pedig a szennyező elitnél kell kezdeni. „Ezek az emberek repülnek a legtöbbet, ők vezetik a legnagyobb autókat és a legnagyobb otthonokban élnek, amelyek fűtése nem okoz gondot nekik, ezért nem is aggódnak amiatt, hogy megfelelően szigetelt-e az otthonuk. Ok azok, akik igazán megengedhetnék maguknak a jó hőszigetelést és a napelemek használatát” — közölte a bizottság, mely szerint a klímaváltozás akkor kezelhető, ha mindenki azt érzi, hogy részese egy kollektív erőfeszítésnek. A sokat repülő gazdagok azt gondolhatják, hogy ellensúlyozni tudják a kibocsátásukat faültetésekkel és a szén-dioxid megkötését szolgáló projektekkel, ezek a kezdeményezések azonban nem hatékonyak. A gazdagoknak egyszerűen kevesebbet kell repülniük és autózniuk, még akkor is, ha elektromos SUV autót vezetnek, mert az is terheli a rendszert. A bizottság szerint a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit nem lehet megvalósítani radikális életmódváltás és viselkedésbeli változások nélkül. (MTI) Most jön az igazi teszt MOLNÁR IVÁN A szlovák kormány a járványhelyzet javulásával sem hagy fel a tömeges teszteléssel, épp ellenkezőleg, a fokozatos enyhítésekkel párhuzamosan még több embernek kell majd teszteltetnie magát, ha élni szeretne a nyitás adta előnyökkel. Az elkövetkező hetekben azonban egy jóval komolyabb tesztnek nézünk elébe, és az eredmény nem biztos, hogy tetszeni fog. Néhány kivétellel a szlovákiai üzletek, szállodák és szolgáltatások többségét csaknem négy hónap bezárásra ítélte a kormány, és a többségük már azt gondolhatta, hogy - a középkori várbörtönökben sínylődőkhöz hasonlóan - évekre megfeledkeznek róluk. Erre végül nem került sor, a jövő héttől beindul az óvatos nyitás, de aki élni szeretne a nyitás adta lehetőségekkel, az továbbra sem kerülheti el a rendszeres tesztelést. A következő hetekben a gazdasági elemzők szerint kiderülhet, milyen károkat okoztak a gazdaságnak a kormány nemegyszer teljesen átgondolatlan, és pusztán érzelmi alapon meghozott járványügyi intézkedései. Több ágazatban is hatalmas a kár, amelyeket nem lehet egyik pillanatról a másikra helyrehozni, így érdekes lesz figyelni, hogy a kereskedők hány százaléka tud visszatérni a korábbi kerékvágásba. Sokan kerültek a lehetőségeik határára, így egyszerűen képtelenek lesznek önerőből talpra állni. Ha a kormány szeretné elkerülni a munkanélküliség további látványos növekedését, kénytelen lesz az eddiginél hatékonyabb támogatást nyújtani a leginkább sújtott ágazatoknak. Ez egy újabb nagy teszt lehet, a kormány elmúlt napokban nyújtott teljesítményét figyelve az eredmény azonban már előre borítékolható. Hogy a gazdaság talpra állításához elengedhetetlen állami támogatások hatékonyak legyenek, és eljussanak azokhoz, akiknek erre valóban szükségük van, ahhoz elsősorban három tárca, a pénzügyi, a munkaügyi és a gazdasági minisztérium szoros együttműködésére lenne szükség, olyan emberekkel az élükön, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, és szíwel-lélekkel végzik a munkájukat. Igor Matovic pénzügyminiszter ezzel szemben az elmúlt napokban világcsavargó amatőr külügyminisztert játszott, bizonyítva, hogy csak az összeesküvés-elméletek gyártásához ért igazán. Ha ez nem lenne elég, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter, Richard Sulik továbbra is szívből utálja egymást, ott tesznek keresztbe a másiknak, ahol csak tudnak. Milan Krajniak munkaügyi miniszter pedig leginkább azért aggódhat, hogy legközelebb mely volt közeli munkatársát és barátját viszi el a NAKA, vagyis a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Eduard Heger kormányfő pedig, akinek össze kellene fogni őket, legújabban Matovic asszisztenseként tengeti a napjait, továbbra is teljesen alárendelve magát pártelnökének. Vagyis, örüljünk a nyitásnak, és reménykedjünk abban, hogy egyre kevesebb embernek lesz pozitív a koronavírustesztje, a kormány teljesítményével kapcsolatban azonban túl sok pozitív hírre nem számíthatunk. FIGYELŐ Le kell venni a magyar zászlót A Bukaresti Táblabíróság jogerős ítéleté szerint el kell távolítani a piros-fehér-zöld zászlókat a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából, tanácsterméből és valamennyi helyről, ahol ki van tűzve. A zászlók eltávolítását a székelyföldi románok nevében fellépő, a magyar szimbólumok és nyelvhasználat ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte. Első fokon tavaly a Bukaresti Törvényszék, majd a táblabíróság is ilyen ítéletet hozott. A harmadik perben a város jogi képviselői azzal érveltek, hogy a piros-fehér-zöld zászlókat Székelyudvarhely magyarországi testvértelepüléseitől kapta, és a tisztelet jeléül tűzték ki a lengyelországi és szlovákiai testvértelepülésektől kapott zászlókkal együtt. A bírósági ítélet szerint csak a magyar jelképeket kell eltávolítani. Az ADEC 2019-ben a székely zászlót és a város zászlaját is peres úton távolíttatta el a városháza homlokzatáról, és azért is bepanaszolta a hivatalt, mert a Székelyudvarhelyi napok plakátján csak magyarul jelent meg az esemény neve. Utóbbi keresetét azonban mind a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács, mind a bíróság elutasította. Székelyudvarhely polgármesterét 2018 óta Hargita megye prefektusa is évről évre megbírságolta a március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. (MTI) A földrengés óta újra jár az óra Ismét járni kezdett a yamamotói templom órája tíz évvel az után, hogy a 2011 márciusában Japánban pusztító földrengés és cunami miatt megállt. A természeti katasztrófának több mint 18 ezer halálos áldozata volt, és hatalmas károkat okozott. A Fumondzsi-templom százéves órája a földrengés és az azt követő cunami alatt állt meg. Bár a katasztrófa után megtisztították, a mutatói többé nem mozdultak meg, mintegy emlékeztetve a történtekre. Idén februárban ismét földrengés volt, és a buddhista templom papja, Szakano Bunsun meglepve látta, hogy az óra ismét jár. Reméli, ez biztató jel, amely arra utal, hogy az igazi helyreállítás csak most következik. A templomban függő órát Szakano vásárolta egy régiségkereskedésben. A gyártó Seiko cég szerint elképzelhető, hogy az inga, amelyet a földrengés megállított, az új rengés miatt indult el újra, vagy lehetséges, hogy az újabb rengés szétoszlatta az óraszerkezetben felgyülemlett port. (MTI)
