Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-13 / 84. szám

www.ujszo.com | 2021. április 13. KULTÚRA 113 A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait TALLÓSI BÉLA London. Chios Zhao A nomádok földje című drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján. A BAFTA díjait két felvonásban osztották ki: szombaton átadtak nyolc technikai díjat, vasárnap pedig a ma­radék tizenhét kategóriában leltek gazdára az elismerések a koronavírus­­járvány miatt két hónapos csúszással, digitális térben megrendezett gálán. A nomádok földje a brit filmaka­démia tagjaitól hét díjra volt esélyes az előzetes jelölések alapján; ezekből négyet meg is szerzett az Oscar-ered­­ményeket is viszonylag megbízható­an előrejelző BAFTA-rendezvényen. Elnyerte a legjobb film, valamint a legjobb operatőr díját, továbbá Chloe Zhao kapta a legjobb rendezőnek odaítélhető elismerést, a főhőst ala­kító Frances McDormand pedig újabb alakításdíjjal, a legjobb női főszerep­lő BAFTA-díjával lett gazdagabb. A legjobb női főszereplőnek járó elismerésért versenyben volt Vanes­sa Kirby is, aki Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjében látható. Vanessa Kirby az idei Oscar­­esélyesek listáján is szerepel Frances McDormand (A nomádok földje), Carey Mulligan (ígéretes fiatal nő), Viola Davis (Ma Rainey - A blues nagyasszonya), valamint Andra Day (The United States vs. Billie Holi­day) társaságában. A BAFTA-díjak történetében a Kínában született, Amerikában élő Chloe Zhao a második női rendező, aki elnyerte a legjobb rendezőnek já­ró díjat. Az első BAFTA-díjas ren­dezőnő Kathryn Bigelow volt. A bombák földjén című, 2008-ban for­gatott, kőkemény iraki háborús drá­májáért vehette át a legjobb rendező díját. Filmje az Irakban dolgozó ame­rikai bombaosztag veszélyes munká­járól nyújt megrázó képet. A nomádok földje, melynek alko­tói eddig is számos díjat gyűjtöttek már be, egzisztenciális dráma, lát­lelet a társadalomról, természetfilm és még sok minden más. „Rendkívül sokrétegű, mély filozófiai alkotás, és a bezárt mozik korszakának egyik Chloe Zhao, aki a legjobb rendezésért járó díjat kapta, valamint színésznője, Frances McDormand, aki a legjobb női fő­szereplő diját nyerte el, A nomádok földje forgatásán (Fotók: tasr/ap) legkülönlegesebb filmélménye” - írtuk Chloe Zhao drámájáról koráb­ban megjelent írásunkban. A legjobb férfi főszereplő BAFTA- díját Anthony Hopkins nyerte el Az apa című filmben nyújtott alakitásá­­ért. A történetben Hopkins egy Alzheimer-kórral küzdő idős férfit játszik. Bár alakítását ebben a sze­repben még nem tudjuk megítélni, minden bizonnyal ugyanazzal a tőle megszokott tökéletes hitelességgel formálja meg az idős beteg férfit, amiként tette az 1994-es Szenvedé­lyek viharában is. Abban fiait védő, lebénult családapát játszik, aki fatáb­lával és krétával a kezében kommu­nikál a világgal. Az apát saját, azonos című drámája alapján a francia Flo­rian Zeller rendezte: a film a B AFTA- tól megkapta a legjobb forgatókönyv­adaptációért járó elismerést is. A legjobb brit film díját az ígéretes fiatal nő című alkotásnak ítélték. Emerald Fennell rendező a filmben „ínycsiklandóan új oldaláról mutatja meg a bosszút”, így szól a hivatalos ismertető. Az ígéretes fiatal nő nem más, mint az okos, rafinált és gonosz A BAFTA tagjai Anthony Hopkinsnak juttatták a legjobb férfi főszereplő díját Cassie (Carey Mulligan), aki éjsza­kánként titkos kettős életet él. Egy váratlan találkozás esélyt adhat neki arra, hogy jóvá tegye a múlt tévedé­seit. A filmet izgalmas és veszettül szórakoztató történetként jellemzik, ezért is kaphatta meg a legjobb brit film díját. Szombaton a Ma Rainey - A blues nagyasszonya című, a bluesénekes Ma pályafutását bemutató életrajzi film szerezte meg a legjobb kosztü­mért és a legjobb maszkért járó BAFTA-díjat. Várható volt egyéb­ként, miként az is, hogy Christopher Nolan új mozija, a Tenet sem marad díj nélkül: joggal juttatták neki a leg­jobb vizuális effektusok kategória BAFTA-díját. „Nolan minden lapot arra tett fel, hogy ámulatba ejtsen minket. A Tenet pörgős, csavaros és akciódús, a lehetőségeihez képest olyan komplex akciófilm, amennyire csak lehet” - írtuk a filmről recenzi­ónkban a bemutatót követően. A nem angol nyelvű filmek kate­góriájában sem született váratlan döntés: az elmúlt időszak egyik leg­többet emlegetett filmje, Thomas Vinterberg rendezése, a Még egy kört mindenkinek című dán produkció ér­demelte ki a legrangosabb brit filmes díjat. Ezzel a dán film folytatta siker­­sorozatát: a Mads Mikkelsen fősze­replésével forgatott dráma az Euró­pai Filmakadémia decemberi gáláján a legtöbb elismerésben részesült: el­nyerte a legjobb férfi alakításért, a legjobb rendezésért és a legjobb for­gatókönyvért járó díjat is. A Még egy kört mindenkinek nem mellesleg a legjobb nemzetközi film kategóriá­ban Oscarra is esélyes. Ahogy az aktuális díjszezon vala­mennyi, időben egy kicsit elcsúszó ünnepségét, a BAFTA-gálát is virtu­ális térben tartották meg a pandémia miatt, ezért a díjesélyes alkotók nem voltak jelen a londoni Royal Albert Hallban. Online közvetítésen követ­ték az eredmények kihirdetését, a győztesek pedig videóüzenetekben mondták el köszönőbeszédüket. A szokásos párádé, pompa és a vakuk villogása elmaradt, a jelöltek megér­kezésről és a díjazottak fotózásról ez­úttal nem készült nagystílű album. A rendezvényen megemlékeztek a pénteken elhunyt Fülöp hercegről, aki 1959 és 1966 között a BAFTA első elnöke volt. Nemzeti VERSeny amatőr versmondóknak RÖVIDEN Különleges versadatbázis Budapest. Negyvenöt, az iskolai irodalom oktatásban szereplő ma­gyar költő művei szerepelnek az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszé­ke által létrehozott Verskorpusz című adatbázisban, amelyet a hall­gatók és kutatók mellett az iroda­lomtanároknak is ajánlanak a ké­szítők. A versek rímeit, ritmusait és más rejtett tulajdonságait feltáró, szabad hozzáférésű adatbázis forrá­sa a Magyar Elektronikus Könyvtár számos, szerzői jogi védelem alatt már nem álló gyűjteménye. A kor­pusznyelvészet összegyűjti az adott nyelvterületről a szövegeket, kü­lönféle szempontok alapján címkézi fel azokat, majd a nyelvi jellemzők közötti keresések révén tár fel összefüggéseket. A szavak gram­matikai tulajdonságainak azonosí­tására a kutatók a Nyelvtudományi Intézetben fejlesztett e-magyar programot használták fel, amellyel automatikusan meghatározható az adott kifejezés szótári alakja, szófa­ja, továbbá morfológiai jellemzői. Néhány kattintással az is megálla­pítható, költőink milyen főneveket használtak a leggyakrabban, hogy az idők során hogyan változott a je­len és múlt idejű igék aránya, a megszólítás vagy épp a második személyű igealakok használati gya­korisága. A folyamatosan bővülő Verskorpusz jó szolgálatot tehet a pedagógusoknak a középiskolai irodalomórákat, verselemzéseket támogató adatbázisként is. (MTI) Új Prince-album jelenik meg nyáron Los Angeles. Július 30-án kerül a boltokba Prince 2010-ben felvett, de eddig kiadatlan Welcome 2 America című albuma -jelentették be a 2016- ban, 57 évesen elhunyt dalszerző­előadó hagyatékának gondozói és a Legacy Recordings Kiadó. Ez a le­mez egy erőteljes alkotói állásfog­lalás, ami dokumentálja Prince ag­godalmait, reményeit és elképzelé­seit a társadalmi változásokkal kap­csolatban, előrevetítve a politikai megosztottság, a félretájékoztatás és a faji igazságosságért ismét fellán­goló küzdelem korszakát - írja a Variety. A Welcome 2 America fel­vétele után Prince az album nevét viselő turnéra indult Amerikában, két év alatt több mint nyolcvan kon­certet adott, de sohasem árulta el, miért nem jelentette meg ezt az anyagot. A CD-n és bakeliten is megjelenő deluxe verzió az album mellett azt a koncertvideót is tartal­mazza majd, amelyet 2011. április 28-án a kaliforniai Inglewood aré­nájában rögzítettek. A koncerten el­hangzott Bob Dylan Make You Feel My Love című száma, és a Roxy Music More Than This című dala is Prince olyan kedvencei mellett, mint a 17 Days, a Controversy, az 1999 vagy a Purple Rain. (k) Budapest. Április 30-ig lehet jelentkezni a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyére, a Nemzeti VERSenyre. A ver­senyt hatodik éve hirdetik meg va­lamennyi korosztálynak, földrajzi megkötés nélkül, nem hivatásos magyar versmondók számára. Lutter Imre fő szervező, a Ma­gyar Versmondók Egyesületének elnöke szerint nemcsak a jelent­kezők körében sikeres a verseny, hanem a közönség is szereti, sok százezres a versmondások és a kli­pek nézettsége. A megmérettetés háromfordu­lós. Az első kettő online zajlik, a zsűri mellett a közönség is tovább­juttathat versenyzőket. Először a versmondásukat veszik fel és kül­dik be a résztvevők, majd a kö­zépdöntőben egy versklip, kisfilm feltöltésével versenyezhetnek. A harmadik fordulót, az élő döntőt a Nemzeti Színházban ren­dezik meg, ide 25-en juthatnak to­vább. Nevezni három verssel le­het, amelyek kötetben, antológiá­ban vagy neves irodalmi - nyom­tatott vagy online - folyóiratban jelentek meg. A tematika mindig az adott évhez kötődik, idén az egyik versnek az újrakezdéshez kell kapcsolódnia, beleértve a nagy új­rakezdések minden formáját. A másik költemény egy klasszikus magyar költő szabadon választott műve - különös tekintettel a száz éve született Pilinszky Jánosra -, a harmadik pedig egy kortárs ma­gyar költő szabadon választott költeménye lehet. Az első fordulóra a három közül bármelyik vers elmondását videón rögzítve kell beküldeni a vers.hu oldalon keresztül. Egy mű négy percnél nem lehet hosszabb. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents