Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-01 / 76. szám
www.ujszo.com I 2021. április 1. KÖZÉLET I 3 Új kormány, két új miniszterrel CZlMER GÁBOR Pozsony. Az államfő várhatóan ma nevezi ki Eduard Heger (OLaNO) kormányát, a kabinetben két új név is van, Vladimír Lengvarsky az egészségügyi, Jozef Hlinka pedig a munkaügyi minisztériumot vezetheti. Az előzetes tájékoztatások szerint Zuzana Caput óvá köztársasági elnök ma kinevezi a Heger-kabinet tagjait. A kormányválság miatt a miniszterelnöki pozícióból távozni kényszerült Igor Matoviö (OLaNO) a továbbiakban a pénzügyi tárcát vezetheti. Az SaS három minisztere is visszatér a tisztségébe, ahogy a korábban távozó igazságügyi tárcavezető, Mária Kolíková (Za lüdí) is újfent hivatalba lép. Két korábbi miniszter, Marek Krajőí (OEaNO) egészségügyi és Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi tárcavezető nem tér vissza a bársonyszékbe, ők parlamenti képviselőként folytatják. Vladimír Lengvarsky Vladimír Lengvarsky dandártábornok az után kerülhet az egészségügyi minisztérium élére, hogy Marek Krajcí (OEaNO) távozni kényszerült a miniszteri tisztségből. Lengvarsky 1969-ben született, a Hradec Králové- i Katonai Orvosi Akadémián szerzett orvosi oklevelet 1993-ban. 2008-ban Vladimír Lengvarsky (TASR-feivétei) egészségügyi menedzsment diplomáját is megvédte. A karrietje során a NATO egészségügyért felelős bizottságának is a tagja volt. Két külföldi kiküldetésen vett részt, az UNDOF békefenntartó missziójának keretében a Golán-fennsíkon és Irakban is szolgált. 2006-tól a szlovákiai fegyveres erők főorvosa, 2008-tól a katonai egészségügy parancsnoka. 2018-ban a Pellegrini-kormány ezredesi rangból tábornokká léptette elő. 2020 januárjában Zuzana Caputová köztársasági elnök pedig dandártábomoki rangba emelte. Lengvarsky tavaly nyáron Jaroslav Nad’ (OLaNO) jelöltjeként a rózsahegyi Központi Katonai Kórház vezetését vette át. Az intézmény élén az SNS jelöltjét, Peter Vanéket váltotta. Nad’ azzal indokolta a személycserét, hogy Vanék jelentősen túlárazott takarítási szolgáltatásokat rendelt meg egy SNS-közeli cégtől. Lengvarsky az igazgatói kinevezése után köszönetét mondott Milan Fil’ónak, egy kétes hírű nagyvállalkozónak, aki 600 ezer euróval támogatta a kórházat. Azt követően, hogy átvette az intézmény irányítását, a Dővera biztosító által készített felmérésben a rózsahegyi lett az ország legjobb egyetemi kórháza. Jozef Hlinka Jozef Hlinka (Sme rodina) parlamenti képviselő, korábbi rendőr és magas rangú belügyminisztériumi tisztviselő lehet az új munkaügyi miniszter, miután Milan Krajniak (Sme rodina) a kormányválság hevében váratlanul és meggyőző ok nélkül lemondott. Hlinka 1963-ban született, a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Főiskolán szerzett diplomát számvitel és gazdasági ellenőrzés szakon. 1988- ban rendőrnek állt és 1994-ig a hatóságok kötelékében dolgozott. 1997- től kezdve Vladimír Meciar belügyminiszterének, Gustáv Krajcínak (HZDS) a tanácsadója volt. A közrendre, a személy- és vagyonvédelemre, valamint a válságkezelésre vonatkozó dokumentumok kidolgozása volt a feladata. Krajcít egyébként azzal vádolják, hogy jogtalanul érvénytelenítette a 1997-es népszavazást. Hlinka már a belügyminisztériumnál volt, amikor elrabolták ifj. Michal Kovácot, az akkori államfő fiát, ami tanúvallomások szerint az állam legfelsőbb szerveinek utasítására történt. Hlinka vezető beosztásban dolgozott a belügyminisztériumban Vladimír Palkó (KDH), Robert Kalinák (Smer) és Dániel Lipsic (akkor KDH) tárcavezetők hivatali idejében is. 1997-től 2010-ig a belügyminisztériumi hivatal vezérigazgatóhelyettese volt, de a kormány- és parlamenti ügyekkel foglalkozó minisztériumi osztályt is vezette. Egy rövid ideig, 2010 és 2011 között a belügyminisztérium hivatal vezérigazgatójának tisztségét is betöltötte. Közvetlen beosztottja volt Vladimír Pcolinskynek, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Sme rodina által jelölt későbbi vezetőjének, akit a közelmúltban korrupciós ügy miatt letartóztattak. 2012 és 2016 között a Legfelső El-Jozef Hlinka (TASR-felvétel) lenőrző Hivatalnál (NKU) dolgozott, ahol egy ideig a módszertanért és jogi kérdésekért felelős osztályt vezette. Parlamenti asszisztense volt Adriana Pcolinskának (Sme rodina), aki a letartóztatott Vladimír Pcolinsky felesége. A 2020-as parlamenti választáson a Sme rodina listáján a 17. helyről indult. Összesen 2518 preferenciaszavazatot kapott. A parlamentbe az után ülhetett be, hogy Krajniak tavaly tavasszal a munkaügyi minisztérium élére került. A törvényhozásban a pénzügyi és költségvetési bizottságban dolgozott. (Lapzártánk előtt érkezett a hír: azállamfóaHegerkormányt egyelőre munkaügyi miniszter nélkül nevezheti ki.) Renitens képviselők Szerdán Heger 91 parlamenti képviselő aláírását mutatta be az államfőnek igazolva, hogy az új kormánynak megvan a törvényhozásban a megfelelő támogatottsága. A tavalyi parlamenti választás után az OLaNO-SaS-Sme rodina-Za 1’udí koalíciónak azonban 95 képviselője volt. Tomás Valásek és Miroslav Kollár (mindketten Za 1’udí) már korábban kilépett a kormánypárti képviselők sorából. Most azonban a Markíza televízió hozta a hírt, hogy Gyimesi György és Martin Cepcek, mindketten az ÖLaNO frakciójának tagjai, sem adták az aláírásukat Hegeinek. Gyimesi lapunknak megerősítette, az ő aláírása nem szerepelt a 91 név között, de ennek ellenére maximálisan támogatja Heger kormányát. „Nem támogatom azonban az olyan miniszert, aki mindent megtett volna azért, hogy ellehetetlenítse a kisiskolákat, illetve azt a tárcavezetőt, aki szét akaija verni a V4-et, és olyan minisztert sem, aki szét akar verni minden kormányt, amelynek a tagja” mondta Gyimesi a három SaS-es tárcavezetőre, Branislav Gröhling oktatási, Ivan Korcok külügyi és Richard Sulik gazdasági miniszterre utalva. A képviselő hozzátette, az államfőnek bemutatott aláírásoknak jogi következménye nincs, inkább politikai aktusról van szó. Mit kíván a magyar párt? Az MKP-ból, a Hídból és az Összefogásból kialakulóban lévő egységes magyar párt, a Szövetség vezetői közös sajtótájékoztatón jelentették be, milyen változásokat szeremének látni a módosított kormányprogramban. A koalíciós válság lezárásaként ugyanis átalakul a kormány, Eduard Heger (OLaNO) személyében új miniszterelnök vezetheti majd a kabinetet, így új kormányprogram alapján kell bizalmat kérniük a parlamenttől. A dokumentum módosításának alkalmát ki szeretnék használni arra, hogy a déli régiók és a nemzetiségi kisebbségek számára fontos pontok felvételét kérjék a kormányprogramba. Összesen 15 pontot fogalmaztak meg. Forró Krisztián, az MKP elnöke többek közt az állampolgársági törvénynek a 2010 előtti szabályozáshoz való visszatérését, a kisebbségi törvény elfogadását és a Csemadok állami támogatásának a kormányprogramba foglalását emelte ki. Sólymos László, a Híd vezetője a pontok felsorolása során a környezetvédelmi témák mellett szükségesnek tartotta, hogy a kormány elkötelezze magát a Kisebbségi Kulturális Alap megtartása mellett. Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke pedig arra mutatott rá, nem elégséges átmásolni az egy évvel ezelőtti kormányprogramot, hiszen a világjárvány azóta nagyon sok mindent átírt. Az egységesülő magyar párt által megfogalmazott követelések között van még, hogy az Alkotmány preambulumába foglalják bele az országban élő nemzetiségeket, de az is, hogy a közmédia nemzetiségi adásainak a műsoridejét növeljék meg a vonatkozó törvényben előírt időkeret mértékére. Ugyancsak el szeretnék érni, hogy az ország déli régióiban vezessék be a magyar nyelvet, mint regionális hivatalos nyelvet. Eltörlik az egyhetes tesztelést Pozsony. Az ünnepek után jelentős változások várnak a koronavírustesztek jelenleg hatályos rendszerére. Az első, hogy a teszteredmények az ünnepek miatt tovább lesznek érvényesek. A kormány döntése értelmében az április 1. és 4.-e között elvégzett tesztek egészen április 11-ig, vasárnapig lesznek érvényesek. Matej Misík, az egészségügyi tárca elemzőinek vezetője szerint az ünnepek után az egész tesztelési rendszer megváltozik, nem lesz kötelező minden héten új teszteredményt felmutatni. A részleteket csak húsvét után fogják elárulni. Tény, hogy a mintavételi pontok üzemeltetőinek március végével lejárt az egészségügyi minisztériummal kötött szerződése, többségük viszont már meghosszabbította azt, így nem kell attól tartani, hogy nem tudnának hova elmenni tesztre. Az eddig működő 750 mintavételi pontból mától 635 folytatja a munkát, de nem kizárt, hogy még több is visszaküldi az aláírt szerződéseket. A parlament egyébként tegnap elfogadott egy határozatot, amelyben felszólítják a kormányt, engedélyezze a szabadtéri istentiszteleteket. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert meleg van. Lapzártánkig nem derült ki, mihez kezd a kormány ezzel a határozattal. Az Alkotmánybíróság tegnap ugyanakkor közölte, nem ütközik az alaptörvénybe a veszélyhelyzet kihirdetése és annak meghosszabbítása. A bíróság képviselői indítvány alapján vizsgálta, nem ütközik-e a veszélyhelyzet az Alkotmánnyal. A kormányalakítással megbízott Eduard Heger tegnap arra kérte az embereket: tartsák be a járványellenes intézkedéseket és bírják még ki az ünnepeket, hiszen minden j el arra utal, hogy ha húsvét után nem romlik jelentősebben a járványhelyzet, kezdetét veheti az intézkedések fellazítása. Elvileg a hónap felétől megnyithatnák az üzleteket, április végén pedig már az éttermek és sörözők teraszait is, sőt a járások közti utazást is engedélyezhetnék. (dp) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Kellemes húsvéti ünnepeltet K ívánj MAGYAR! közösség a äMADARSKÖ Ikomunity Forró Krisztién, az MhP elnöke DP210199
