Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-13 / 84. szám
4 I RÉGIÓ 2021. április 13. I www.ujszo.com Digitalizálják és széles körben népszerűsítik Jedlik hagyatékát SZÁZ ILDIKÓ A korona vírus-helyzet miatt som tavaly, sem idén nem valósulhatott mega helyi Jedlik Ányos Társaság tudományos szimpóziuma, a szikvíz feltalálójáról az augusztus vógi Fröccsnapokon szeretnének megemlékezni. Ekkor mutatnák be a közönségnek a felújított Jedlik-emlékszobát. Ennrci Az érsekújvári járásbeli Szímőn született Jedlik Ányos fizikus, kutató, tanár, bencés rendi szerzetes, a jeles feltaláló személyéhez fűződik a többek között az eíső villanymotor megalkotása, az öngeijesztés elve, a dinamóelv első leírása. Jedliknek mellszobra van Szímőn, és a község egyik kis terét szódásszifon szökőkút díszíti. A tudományos szimpóziumot a róla elnevezett Jedlik-házban tartják. Itt rendezték be az emlékszobát, ahol a jeles fizikus találmányainak a makettjein kívül számos régi és új kiadvány található. Bób János, Szímő polgármestere és a Jedlik Ányos Társaság elnöke elmondta, hárommillió forint támogatást kaptak a Bethlen Gábor Alaptól arra, hogy Jedlik Ányos szellemi hagyatékát korszerű formában népszerűsíthessék. „A koronavírus-helyzet előtt a községünket egyéni turisták és számos turistacsoport látogatta meg. Szükségesnek tartjuk a Jedlik Ányosemlékszoba korszerűsítését, az itt található dokumentumok digitalizálását, hogy elektronikus formában is elérhető legyen az emlékszobában és egyúttal a világhálón is. A digitális feldolgozást két szakember végezte, és egy szakértő ezt követően is rendszeresen frissíti a honlapot” - tájékoztatott Bób János. A támogatásból vetítőgépet, vetítővásznat vásároltak, valamint televíziót, amelyen folya-JedlikÁnyos mellszobra matosan nézhető a digitalizált anyag. Jutott pénz táblagépre és routerre is. Ahhoz, hogy egyes anyagokkal külön, ráérősen is megismerkedjenek az érdeklődők, megfelelő intemetcsatlakozásról gondoskodtak. Új, tetszetősebb vitrinben helyezhették el az emléktárgyakat. „Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés az emlékszoba iránt. Szeretnénk, ha a diákoknak izgalmas, minden részletre kiterjedő természettudományi órákat, előadásokat tartanának itt. Szükségesnek tartottuk egy harminckét oldalas tájékoztató füzet megszerkesztését, melyet több mint nyolcszáz példányban nyomtattunk ki. Ebben a látogatókat a helyi látványosságokról, történelmi nevezetességekről is tájékoztatjuk” -mondta Bób János. Újdonságnak számítanak az ajándéktárgyak, a kétszáz darab mini szódásüveg, hogy a községbe látogatóknak legyen emlékük a szikvízgyártás feltalálójáról. A felújított emlékszobát a terve(Bób János felvétele) zettnél egy évvel később, várhatóan csak az idei Fröccsnapokon mutatják be a közönségnek. A rendezvényen Jedlik-vetélkedőt tartanak a helyi cserkészekkel. Bizonyára idén nyár végén is elkészül Jedlik tiszteletére az óriásfföccs. Rendszerint annyi liter édes nedűt kevernek be, ahány éve született a község jeles feltalálója. Utoljára 2019-ben 219 literes volt az ország legnagyobb fröccse, melyet csak Szímőn kóstolhatnak meg a látogatók. a diákok könyvelésben, hogy minden kiadásuk a profittermelést szolgálta, most már azonban helyet kap benne a közjóért való munkálkodás is. Lehet az a célom, hogy a városomban létrehozzak egy pékséget, ahol jó kenyeret sütnek, de ehhez olyan embereket szeretnék felvenni, akik nehezen jutnak munkához. Vagy virágboltot nyitok, amely hosszú távon fenntartott családi vállalkozás lesz. Végül ha összhangba hozom, amit a vállalkozásomban és a magánéletemben el akarok érni, akkor attól boldog és kiegyensúlyozott emberré válhatok.” A verseny A projektbe magyar és szlovák részről is 18 mentort vontak be 6-6 intézményből, akik 10 héten át tartó úgynevezett „blended learning” tanfolyamot tartanak legalább 300 diáknak. Az első hetekben önismerettel foglalkoznak a fiatalok, s hogy melyik csapat konkrétan milyen terméket vagy szolgáltatást fog „piacra dobni” a virtuális „startup” verseny keretében, az csak később derül ki. Á projekt folyamán a szakképzési módszertant kívánják összedolgozni az induló „startup” vállalkozások szellemével. Szlovákiai részről Rimaszombatból kettő (köztük szlovák csoportok is), Karvárói, Alsóbodokról, Gútáról és Dunaszerdahelyről pedig egy-egy iskola vesz részt. A szlovákiai forduló lezárultát követően a továbbjutó csoportok a magyarországi csapatokkal mérik össze az eredményeiket. Nem cél, hogy a projekt végeztével működő vállalkozásokat indítsanak be, de akár még ez is egy lehetséges kifutása a versenynek. Vállalkozói készségeket sajátítanak el vataSCin Péter Szakközépiskolás fiatalok vesznek részt abban a 2022 januárjáig tárté Startup+ elnevezésű szlovák-magyar nemzetközi virtuális versenyben, amely során a diákok nemcsak a profitszerzésről tanulhatnak, hanem a csapatmunkáról ás vállalkozások társadalmi hasznáról is. „A vállalkozói potenciál a szlovák-magyar határ menti régióban messzemenően kiaknázatlan” - ezzel az erőteljes állítással kezdődik a három szervezet által jegyzett projekt, illetve verseny leírása. Szlovákiából a TANDEM n.o., Magyarországról a Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskoláért Alapítvány és az Interregio Forum Egyesület hozta tető alá a szakközépiskolások készségeit fejlesztő versenyt az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében. Rossz szokásaink Milyen a vállalkozói „klíma” a szlovákiai magyar nyelvterületen? Ez a kérdés adja a vállalkozói verseny társadalmi hátterét, amelyről Lelovics Andreával, a TANDEM projektvezetőjével beszélgettünk. „Meg kell nézni, hogy egy adott közösségben mi az az érték, vagy motiváció, amely alapján az emberek eldöntik, hogy mit szeretnének csinálni. Nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy az alapreakció szerint az a biztos, ha van egy stabil állásod. Az előző generációktól gyakran hallhatjuk, hogy milyen jó volt az, amikor 30-40 évet is ugyanannál a cégnél dolgoztak le. Ez az igény még a mai fiatalokban is megvan, illetve az, hogy legyen egy biztos fizetésed, még ha nem is magas” - fejti ki Lelovics Andrea, hogy mi nehezíti a vállalkozás attitűd kibontakozását, majd újabb dimenzióval toldja meg a problémát: „Olyan kultúrában élünk, amelyben az emberek nem nagyon fogadják el azt, ha valami valakinek nem sikerül. Keveset dicsérjük egymást, viszont hosszú ideig tudjuk az embereket emlékeztetni arra, ha valami nem jött össze nekik.” Ez a közhangulat nem segíti a vállalkozással foglalkozó személyeket akkor sem, ha valóban gondjaik vannak, ugyanis ekkor nem szívesen beszélnek arról önreflektív módon, hogy esetleg miben hibáztak. Sőt, még a sikeres vállalkozók sem számolnak be fesztelenül a sikereik okairól, mivel az emberek sokszor kétkedve, rosszabb esetben irigykedve fogadják a történeteiket. Mindemellett - tisztelet a kivételnek - sok helyen még az iskolai tananyag sem fejleszt ki olyan készségeket a diákokban, amelyek a vállalkozáshoz lennének szükségesek. „Ezek pedig a kreativitás, az együttműködés, az empátia, a kommunikáció, a visszajelzések adása és elfogadása” - szögezi le Lelovics Andrea. Készségek és közjó „A vállalkozói szellemre nemcsak a magánszférában van szükség, hanem például a nonprofit közegben is, ahol szintén keresni kell az új dolgokat, ráadásul másokkal közösen. Ma már csak az tud sikeres lenni, aki jól tud együttműködni a többi emberrel, akik viszont nem biztos, hogy úgy gondolkodnak, mint ő. Ugyanúgy szükség van a vállalkozói attitűdre a közszférában vagy a nagy cégeknél is” - mondja a TANDEM projektvezetője, aki egyben örül annak, hogy már Szlovákiában is teret nyert az a szemlélet, miszerint a vállalkozók nem pusztán a profitért, hanem a társadalmi jóért is tesznek, adott esetben például közösségi problémákat próbálnak megoldani: „Ezért változott meg a kft.-kről szóló törvény is. Eddig be kellett bizonyítaniuk a Mintegy 300 diák vesz részt a tanfolyamon (TASR-felvétel) Jelenleg is folynak a munkálatok a szímői Jedlik-emlékszobában
