Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-10 / 82. szám

KÖZÉLET „Elfogadhatatlan a nemi sztereotípiák használata" „Díjazták” Matovic szexista kijelentését BUGÁRANNA Pozsony. A szexizmus negatív hatásairól Zora Bútorovát, az IVÓ társadalorrtkutató intézet elemző­jét kérdeztük. Hogy értékeli Igor Matovic (OLaNO) kommunikációját és annak hatását a nők helyzetére a társadalomban? A volt kormányfő kommuni­kációs stílusa megosztotta a tár­sadalmat. Az ellenkező nézeteket valló személyekben haj lamos volt ellenséget látni, nemegyszer rá­galmazta, sértegette őket. Az ál­tala használt, érzelmekkel teli nyelv nem volt kormányfőhöz méltó. A nőkkel kapcsolatos megnyilvánulásai során rendsze­resen hivatkozott a hagyományos nemi sztereotípiákra, mint elfo­gadható társadalmi normára. Említeném például a tavaly no­vemberi megjegyzését, melyet az országos tesztelés első körét kö­vetően, Zuzana Caputová állam­fővel való találkozása után tett. Magát, mint férfit, a bátorság oszlopaként jellemezte, Caputovát, mint tipikus nőt, pe­dig túl óvatosként könyvelte el. Pontosan az ismert koncepció szellemében, mely szerint a fér­fiak a Marsról, a nők pedig a Vé­nuszról származnak. Emellett hozzátette, hogy ezt nem kell sze­xizmusnak tekinteni, mert így van ez minden családban. Egyszerűen behozta a politikai szférába a csa­ládról alkotott patriarchális el­képzelését. Miért jelent problémát, ha a miniszterelnök olyan bejegyzést oszt meg, amely a nyilvánosság szerint is szexista? Az ódivatú és nőket hátrányo­san érintő ártalmas nemi sztereo­típiák támogatása és jóváhagyása a probléma. Ezzel azt üzeni: a nők, a háziasszonyok helye a magán­szférában van, elsődleges céljuk a férfi kiszolgálása és karrierjének támogatása. Ahelyett, hogy rá­mutatna az igazságosabb, ki­egyensúlyozottabb munkameg­osztás szükségére a családban, a nők pótolhatatlan szerepére a közügyekben és azokra a meglé­vő társadalmi akadályokra, ame­lyek nehezítik a nők teljes értékű érvényesülését a társadalomban. Miért nincs rendjén a rejtett szexizmus, és miért toleráljuk társadalmi szinten? Ennek az az oka, hogy a nevelés során - családon belül, de gyakran az iskolában is - a lányokba és a fi­úkba sulykolt nemi sztereotípiák­nak hatalmas ellenálló képessége van. Ezek az előítéletek megma­radnak annak ellenére, hogy a nők műveltségi szintje Szlovákiában meghaladja a férfiakét, a nők fog­lalkoztatottsági aránya magas, és a nők jelenleg jelentős számban részt vesznek ajárványellenes harc frontvonalában is. A politikusok számára nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a nőket másodlagos pozícióra ítélő, beskatulyázó nyelv használata elfogadhatatlan. Igor Matovic és Milan Krajniak kije­lentései azonban épp az ellenke­zőjéről árulkodnak. Utóvégre, so­kat elárul, hogy Krajniak elutasítja a nemi egyenlőség fogalmát is. A nők részvétele a politikában már hosszú ideje alacsony. Hogy függ össze ez a politikai kultú­rával? A nők alacsony részvétele a po­litikában elsősorban az úgyneve­zett üvegplafon jelenlétéről árul­kodik - akadályok egész sora fé­kezi a nőket, hogy nagyobb arány­ban részt vegyenek a politikai ha­talom gyakorlásában, főként a magasabb szinteken. Ezek a gátak jelen vannak magában a politiká­ban (a jelöltlisták összeállítása a pártok vezetésében domináló fér­fiak kezében van), de ezen túl a bölcsődék, óvodák és egyéb intéz­mények gyengén kialakított háló­zatában is, melyek részben teher­mentesíthetnék a nőket a gyerme­kekről vagy az ápolásra szoruló családtagról való gondoskodás te­rén. Ide tartozik az igazságtalanul felosztott munkavégzés is a part­neri kapcsolatokban. A nők poli­tikai részvétele alapján sajnos Szlovákia Magyarországgal, Csehországgal és Görögországgal karöltve az Európai Unión belül a legrosszabb helyezést éri el. Ve­zetőinknek a szexista célzások he­lyett az akadályokra kellene rá­mutatniuk, és mindent megtenni­ük ezek kiküszöbölése érdekében. BUGÁRANNA Pozsony. A Szexista badarság díjat idán Igor Matoviő (OLaNO) volt kormányfő nyerte el. A nemzetközi nőnap alkalmából írt bejegyzése átlápett egy határt, ezúttal nemcsak a szakértők, de a nyilvánosság is jelezte: néha hallgatni arany. „Istennek hála a nőkért, hiányoz­nának a szemünknek, fülünknek, szívünknek - és biztosan a hasunk is sírna. Még jó, hogy Adám szo­­morkodott, és az Úr nem volt lusta, így megteremtette neki a nőt” - áll a „díjazott” bejegyzésben, amelyet nőnap alkalmával osztott meg Matovic. Bejegyzését további 37 kijelen­téssel együtt jelölték az év Szexista badarsága nevű díjra. A szavazást a Sexisticky kix nevet viselő projekt képviselői indították el, akik már 6 éve igyekeznek felhívni a figyelmet a szexizmus jelenlétére a nyilvános térben. Kérdésünkre, szerepet játszott-e Matovic „első helyezésében” a koa­líciós válság, Michaela Jankovicová, a szervezői csapat tagja elmondta: „Valószínű, hogy az ítéletre rá­nyomta bélyegét a szavazás ideje alatt zajló kormányválság és az ab­ból fakadó, társadalomban rezonáló kritikus hangulat”. Hozzátette, Matovic közismert személyiség, akinek bejegyzései a szociális hálón sok embert elérnek. Hangsúlyozta azonban, hogy a bejegyzés tartalmá­nak komolyságát nem szabad alábe­csülni. „A kijelentés megalázó a nőkkel szemben, ezerszer megdön­tött sztereotípiákat kelt életre a nők társadalomban betöltött helyével kapcsolatban” - magyarázta Jankovicová. A kezdeményezés tagjai nyílt le­vélben tájékoztatták a volt minisz­terelnököt a díj elnyeréséről. „Kiin­dulva a nyilvános szavazásokhoz fűződő szimpátiájából, bízunk ben­ne, hogy az eredményt konstruktív visszajelzésnek tekinti majd a meg­nyilvánulásaiban felmerülő szexiz­mus problematikáját illetően” - fo­galmaznak a szervezők. Politikusok badarságai A szavazásba bekerült több po­litikus kijelentése, Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter mellett Robert Fico (Smer) parla­menti képviselőt is jelölték; ő egye­nesen ringbe küldte Lucia Duris Nicholsonová EP-képviselőt és Ja­na Bittó Cigániková (SaS) parla­menti képviselőt. „Intézzék el ma­guk között a hölgyek. Egy szép kis ringet is csinálnék nekik, homokot szórnék és vizet öntenék bele, le­het, jól is állna nekik a birkózás az iszapban” - mondta, azt sugallva, hogy a nőknek a politikai viták he­lyett inkább cicaharccal kellene foglalkozniuk. Jankovicová szerint gyakran erős sértéseket tartalmaztak az egyes ki­jelentések, ilyen esetekben a jogi úton történő védekezés sem lett vol­na meglepő. „Ezek kiváltképp a női jogok védelmét támogató szemé­lyek ellen irányultak. Oliver And­­rásy színész Olga Pietruchová nemi szakértőnek címezve azt mondta, ha édesanyja akkor ment volt abor­tuszra, amikor Pietruchovával volt várandós, meg is fizette volna neki a beavatkozást” - mondta lapunknak a szervező. A legdurvább szexista megjegyzések célpontjai viszont a képviselők. Példaként említette, mikor Richard Vasecka (KÚ) Cigá­niková parlamenti kolléganője kri­tikáját hisztérikus sikoltozásnak ti­tulálta. Jitka Dvoíáková, a kezdeménye­zés tagja szerint nemcsak a szemmel látható, ellenséges szexizmusra, ha­nem annak rejtett formáira, például az úgynevezett jóindulatú szexiz­musra is jobban oda kell figyelni. „Habár első ránézésre ártalmatlan­nak, sőt hízelgőnek tűnhet egy ilyen kijelentés, hozzájárul a nemi szte­2021. április 10.1 www.ujszo.com reotípiák igazolásához és a nemek közti egyenlőtlenség mélyítéséhez” - nyilatkozta Dvofáková. Ilyen jó­indulatú szexizmusra jó példa Orhán Viktor egy korábbi kijelentése a Hír Tv-ben: „A pénzt, a kosztpénzt, a háztartáspénzt jobb az asszonyokra bízni, mint a férfiaknál hagyni, tehát az a családi vagyont kezelő minisz­térium most a hölgyek kezében van.” Nem csak hazai probléma A nemi egyenjogúságért vívott harc nemzetközi szinten is még gyakran kihívást jelent. Az Európai Ünió vezetői a héten Törökországba látogattak, ahol Recep Tayyip Erdo­­gan török elnök fogadta Ürsula von der Leyent, az Európai Bizottság el­nökét és Charles Michelt, az Európai Tanács első emberét. A magas szintű diplomáciai találkozó azonban kínos helyzetet hozott, mikor a résztvevők részére mindössze két szék volt elő­készítve. Ursula von der Leyen így nem kapott helyet a férfiak között, és egy félreeső kanapéról követte a tár­gyalást. Távoli cél A davosi Világgazdasági Fórum idei jelentése is igazolja a fenti pél­dákat, elemzők szerint a nők hely­zetének javulására rendkívül nega­tív hatással van a koronavírus­­járvány, melynek kitörése előtt a szervezet azt jósolta, 99,5 évet fog tartani, míg a férfiak és a nők társa­dalmilag egyenrangúvá válnak. „A járvány viszont a munkahelyeken és a családokban is tovább növelte a férfiak és a nők közötti egyenlőtlen­séget” - hangsúlyozta Saadiya Za­­hidi, a davosi fórum végrehajtó bi­zottságának tagja. A 2021-es közle­mény alapján a nemek közti egyen­lőséget 135,5 év múlva sikerül elér­ni. Ami a nők részvételét illeti a po­litikában, itt a szakadék mélyebb, több mint 145 évbe is telhet, míg ezen a területen elérjük a nemi egyenjo­gúságot. A szexista beszólások mel­lőzése egy kis lépés lenne a helyes irányba. Zora Bútorová, az IVÓ társadalomkutató intézet elemzője (TASR-felvétel) Igor Matoviő (OLaNO) nemcsak kijelentéseivel, hanem gyakran tetteivel is utal arra, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről. Zuzana Őaputová államfővel való legutolsó találkozása során még azelőtt leült, mielőtt az állam­főtárgyalóasztalhoz ért volna, aztán értelmezhetetlen kézjeleket mutogatott a fotóriportereknek. (Felvétel: Július Dubravay/Plus jeden defí)

Next

/
Thumbnails
Contents