Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-09 / 81. szám
www.ujszo.com | 2021. április 9. KULTÚRA I 9 A költők a világot alakítják Miért épp József Attila születésnapja lett a költészet napja, és hogyan ünnepeljük ma Április 11-én olvassunk el vagy hallgassunk meg legalább egy verset (Fotó: Shutterstock) JUHÁSZ KATALIN József Attilát talán nemcsak költészete, hanem személyes sorsa és tragikus halála miatt is hatalmas kultusz övezi a mai napig. Szinte minden magyar ember tud idézni néhány sort a verseiből, születésnapját, április 11-ét pedig a költészet napjává nyilvánították. Ilyenkor eszünkbe jut, hogy tulajdonképpen szeretjük a verseket, és gyorsan posztolunk is egy kedvencet a Facebookra. Már ez is valami. A versolvasás, amellett, hogy élményt okoz, serkenti a képzelőerőt és a gondolkodást, gazdagítja a szókincset, fejleszti a fogalmak, jelenségek közti kapcsolódási pontok felfedezésének készségét. Ezekben a nehéz időkben pedig gyógyírt is adhat, segíthet leküzdeni a depresszív hangulatot, elröpíthet egy másik valóságba, vagy épp egy-egy őszinte, kitárulkozó versnek köszönhetően tudatosítjuk, hogy akadnak még nálunk is nagyobb lúzerek. A karantén idején talán új jelentést nyerhet ez a nap, köszönhetően a rengeteg igényes tartalomnak, amivel irodalmárok, színészek elárasztották az internetet. Mindenképp jó, hogy a költészetnek lett saját napja. Még akkor is, ha ez egy kommunista „találmány”. A Szovjetunióban a párt kultúrpolitikusai hamar felfedezték a versekben rejlő propagandapotenciált, ezért ott már 1955-től létezett a „gyeny poezii”. Magyarország tehát csak követte a jó példát, és a proletár költőként kanonizált József Attila születésnapját jelölték ki a költészet napjaként. (Érdekesség, hogy Márai Sándor is április 11-én született, de polgári értékrendje miatt ő szóba se jöhetett, a rendszerváltásig a nevét sem volt szabad kimondani.) A magyar kultúrpolitika tehát proletár költőt csinált József Attilából, aki egy rövid ideig valóban szimpatizált a szocializmus eszméjével, de a harmincas évek elején pont azok a kommunisták vetették ki maguk közül, akik 1956-ban piedesztálra emelték őt. A költészet napjának ünneplése Magyarországon sokáig egyet jelentett a munkásmozgalmi líra népszerűsítésével, aztán fokozatosan kikopott belőle az osztályharcos jelleg. A nyolcvanas években már színvonalas programok, előadás-sorozatok várták a szakmát és a közönséget, értékes tévé- és rádióműsorok készültek, nagy versmondó színészek tettek trendivé nagy költőket. A mai poétákra is vetül talán valamennyi reflektorfény ezen a napon, még ha közülük nem is tud már senki olyan népszerűséget elérni, mint Petőfi vagy Ady Endre (még életükben), illetve Radnóti vagy József Attila (haláluk után). „Mi, mai költők, nem tehetünk mást, minthogy elmondjuk örömeinket és bánatainkat egyfelől, másfelől pedig kiállunk a szabadságért minden formában és mindenütt...” - írta József Attila, és ez a gondolat 1937- ben ugyanolyan érvényes volt, mint manapság. Kivételes zsenije volt ő a magyar irodalomnak. A nyomor, a fizikai és lelki szenvedés poklait megjárva páratlan életművet hozott létre, egyetemes érvényű költészetet teremtett. Mindent tudott a poézisről, biztos kézzel bánt a műfajokkal és a versformákkal, mesterien ötvözte a hagyományokat a modem törekvésekkel. És volt véleménye az őt körülvevő világról. A közéletiség ma már persze mást jelent, mint akkoriban, és a költészetben sem annyira „trendi” a napi aktualitásokkal foglalkozni, de az alkotó embert ma is befolyásolja az a társadalmi közeg, ahol él. Még az olyan lírai alkatot is, aki tudatosan igyekszik a saját kis burkában élni, és tüntetőleg nem néz tévéhíradót. A valóság elől ugyanis senki sem menekülhet. Ezt József Attila is keservesen megtapasztalta, és mai kollégái sem képesek egy másik világba teleportálni magukat. Mert ők is a saját leikükön szűrik át a külső hatásokat. A költő tehát akarva-akaratlanul is korunk krónikása. És ez nem kevesebbet jelent, minthogy alakítja a világot. Minél többen olvassák müveit, annál nagyobb mértékben tud hatni az egész emberiségre. Persze, ha senki sem veszi le a polcról a kötetét, gondolatai és érzései pusztába kiáltott szavak maradnak. Idén vasárnapra esik a költészet napja, azaz kevesebb kifogást találunk arra nézve, miért nem olvasunk el, hallgatunk meg legalább egy verset. A karantén idején pedig talán új jelentést nyerhet ez a nap, köszönhetően a rengeteg igényes tartalomnak, amivel az irodalmárok, színészek, színházak elárasztották az internetet. Ez a jelenség is jól mutatja, hogy kritikus időszakokban a költészetre ugyanúgy szükség van, mint minden más művészetre. Online előadásban látható a komáromi Hamlet A Komáromi Jókai Színház Hamlet című előadása április 10-én tekinthető meg az online térben a navstevnik.online oldalán. A Hamlet a drámairodalom egyik legmegfejthetetlenebb műve. Közel 420 éve íródott, aktualitása, jelenidejüsége azonban megkérdőjelezhetetlen. A Jókai Színházban Matusek Attila fiatal színész-rendező vezetésével a Pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar növendékei jelenítik meg. Előadásuk mellőzi a teátrális gesztusokat, amelyek alapján ismerni véljük Shakespeare örök érvényű történetét, helyette a fiatal értelmiségi dilemmáit, belső vívódását, az élethez-halálhoz való különös kapcsolatát állítja központba. A fiatal generáció izgalmas színházi útkeresését jelző előadás Hamlet fiatalságáról, lázadásáról, energikusságáról szól, nem elfeledkezve az intelligenciájáról és a problémáiról sem. Játsszák: Szebellai Dániel, Katona Eszter, Hégli Bence, Hostomsky Fanni és Melecsky Kristóf. Az előadás 20.00-kor kezdődik, (k) Gertrud (Hostomsky Fanni) és Hamlet (Szebellai Dániel) (Dömötör Ede felvétele) Mendes szerelmi történetet forgat Los Angeles. Az Oscar-díjas Olivia Colman brit színésznővel forgatja új filmjét Sam Mendes, az 1917 rendezője. Az Oscardíjas rendező Empire of Light címmel készülő filmje 2022 őszén kerülhet a mozikba - írta a Variety.com hollywoodi hírportál. A szerélmi történet a nyolcvanas években játszódik Anglia déli partvidékén egy szép régi moziban és környékén. Mendes egyedül írja a forgatókönyvet. Operatőrnek az Oscar-díjas Roger Deakinst kérte fel, akivel az 1917 című első világháborús filmjén is együtt dolgozott, korábban pedig együtt csinálták a Skyfall című Bond-filmet és A szabadság útja című romantikus drámát is. Mendes köszönetét mondott a Searchlight stúdiónak, amiért felkarolta a projektet. Olivia Colman A kedvenc című filmért kapott Oscar-díjat 2019- ben, idén pedig a The Father című filmért jelölték az amerikai filmakadémia díjára. A színésznő tavaly Golden Globe díjat kapott A korona című brit sorozatban nyújtott alakításáért. (MTI) Az olasz filmes cenzúra vége Róma. Olaszországban többé nem cenzúrázzák a filmeket erkölcsi és vallási megfontolások alapján. Az olasz filmes cenzúratörvény 1914-ben született. Számos nagyszerű film esett az áldozatául - emlékeztetett rá a The Guardian című brit napilap cikke. Dario Franceschini kulturális miniszter közleményében jelentette be a filmes cenzúra végét. Mint írta: véget ért az állam művészek szabadságát korlátozó ellenőrző és beavatkozó rendszere. így erkölcsi vagy vallási okokból többé nem lehet megakadályozni egy film bemutatását Olaszországban, valamint nem lehet ezen indokok alapján megkövetelni, hogy a bemutatáshoz kivágják a filmből a kritikus részeket. A filmeseknek maguknak kell korhatár-besorolást adniuk saját alkotásaiknak a bemutatás előtt. Döntésüket egy filmipari szakemberekből álló 49 tagú testület hagyja jóvá. Mint Pupi Avati filmrendező hangsúlyozta: ez egyfajta önszabályozás, amelyhez elég érettek a filmalkotók. Avati zenés filmjét, a Bordellát az 1970-es években cenzúrázták. Az elmúlt száz évben több száz filmet cenzúráztak Olaszországban, elsősorban politikai, erkölcsi és vallási okokból. Ezek közül az egyik legismertebb példa Bernardo Bertolucci 1972- ben Oscarra jelölt Az utolsó tangó Párizsban című klasszikusa, melynek minden kópiáját elpusztították, csupán hármat hagytak meg „bűncselekmény bizonyítékaként”. A kulturális minisztérium Cinecensura online platformjának kimutatása szerint 1944 óta Olaszországban 274 olasz, 130 amerikai és 321 más országban készült filmet cenzúráztak. A cenzúra miatt több mint tízezer filmet változtattak meg valamilyen módon, köztük olyan rendezőkét, mint Federico Fellini. (MTI)