Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-09 / 81. szám
www.ujszo.com | 2021. április 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egy népirtás é vfordulój ára Bár ott tartanánk, hogy atrocitások kapcsán politikailag elfogulatlan történészbizottságok kapnak hozzáférést elzárt dokumentumokhoz Emmanuel Macron egyik legkényesebb kampányígérete arra vonatkozott, hogy megvizsgálják a francia állam szerepét a ruandai népirtásban. Egy két éve dolgozó francia történészbizottság a népirtás kezdetének évfordulójára a héten archív dokumentumokat hozott nyilvánosságra. A Duclert-jelentés alaposan felkavarta az állóvizet, hiszen a 27 éve történt genocídium kapcsán a mai napig rengeteg vád és vélemény kering. A részletek előtt egy pillanatra érdemes közép-európaiként ízlelgetni a lépést. Abban a Franciaországban, amely alig beszél az algériai vagy indokínai háborúban elkövetett atrocitásairól; amely a második világháború után hirtelen a „resistance”, vagyis az ellenállás fellegvárát látta magában; ebben a kényes környezetben Macron bekérte a ruandai jelentést. Bár ott tartanánk, hogy egyes nemzeti tragédiák és más országokban történt atrocitások kapcsán népes (tehát feltehetőleg politikailag elfogulatlan) történészbizottságok kapnak hozzáférést elzárt dokumentumokhoz, hogy a valóságot végre kicsit árnyaltabban, a politikai narratíváktól némileg megtisztítva tudják tálalni. Ilyen dolgok történtek a héten Párizsban! Ami a részleteket illeti, a jelentésnek - finoman szólva - sikerült árnyalni a képet. Az 1994-ben legalább 800 ezer áldozatot követelő ruandai népirtás kapcsán régóta emlegetik a francia felelősséget. A szocialista Mitterand elnök személyesen is jó kapcsolatot ápolt a hutu államfővel, Juvénal Habyarimanával. A mostani összefoglalók szerint részben ez is okozhatta, hogy szűrt információk jutottak el a francia elnöki palotába, amelyek „elhomályosították” a döntéshozók szemét, hogy népirtás készül, pedig Ruandából, Ugandából és több más csatornán is jelezték, mi várható. A hutuk által elkövetett népirtás célpontjával, a tuszikat tömörítő FPR-rel emiatt is későn léptek kapcsolatba, amikor már tízezrek élete múlott egy-egy napon, tehát minden perc számított. Ugyanakkor ajelentés úgy fogalmaz, nincs szó francia „bűnrészességről”, tehát politikai hibák sorozatát követték el, de a nemzetközi büntetőjogi kategóriákat nem merítették ki. No hát ez az a keskeny mezsgye, amelyről most alighanem élénk belpolitikai vita lesz Franciaországban, nem kevésbé Ruandában, és minden közelmúltbeli genocídium kapcsán felvethető e kérdés. Ahogy Srebrenica kapcsán is rendre visszatér az ENSZ felelőssége, a„ki mit tudhatott” és „mit kellett volna tudnia” kérdés. Ajelentés újabb felkiáltójel: arohinják, ujgurok, amazonasi őslakók és még sok-sok kisebbség szempontjából mikortól lép fel a nemzetközi közösség felelőssége. A „responsibility to protect”, a felelősség, hogy megvédjük embertársainkat az őket fizikailag elnyomó vagy kiirtani készülő hatalomtól. Ez lenne a küldetése egy ideális világban az ENSZ- nek. Most ez legfeljebb a politikai nyomásgyakorlás kategóriájába tartozik. Közép-Európa népei és kisebbségi csoportjai is elszenvedték már a világ ignoranciáját, számos alkalommal. Nem illene levonni az erkölcsi következtetéseket és legalább nekünk, a sorsközösséget ismerőknek, osztozni abban, hogy kiállunk más kisebbségek mellett? Még ha ez éppen a kínai vagy ki tudja mely másik nagyhatalommal való feszültebb kapcsolatot eredményez is? (Kotrha) Magát ment menteni Moszkvába Egy kérdésre legalébb választ kaptunk: már nem kell találgatni, hogy Igor Matoviö azért akarta-e eredetileg még néhány hétig a helyén tartani Marek Krajöívolt egészségügyi minisztert, hogy biztosan beindítsa a Szputnyikkal vaié oltást. Mivel Matovic végső soron a Szputnyik miatt bukott meg, így kényszeresen az orosz vakcinához köti politikai jövőjét, és csak azért is meg akaija mutatni, hogy oltani fognak itt vele, ezért egyenesen Moszkva felé vette az irányt. „De álljunk meg egy pillanatra: micsoda freskó. A pénzügyminiszter Moszkvából integet, a háttérben pedig vonul az orosz hadsereg az ukrán határra, Európa értetlenül kérdezősködik, mi akar ez lenni, a Kreml pedig szokás szerint azt mondja, semmi, semmi, egyébként is mi közünk hozzá, a NATO pedig ne provokáljon. Matovic meg annyit ért az egészből, hogy az ellenségei meg akarják akadályozni, hogy megmentse a szlovákok életét” - úja a Sme kommentálja. Jogos a kérdés, ki és mikor tudta meg, hogy a pénzügyminiszter Moszkvába megy, mert az előző napi kormányülésen erről szó sem volt. Persze Boris Kollár rögtön feltette a kezét, hogy ő bizony tudta, és nagyon drukkol Matovicnak. Sulik és Remisová is elég visszafogottan nyilatkozott, így a moszkvai útnak egy tanulsága biztosan van: Matovic folytatja a kormány terrorizálását, csak már nem felülről, hanem oldalról. Matovic azt is mondta, valaki folyamatosan akadályozza, hogy használni lehessen a Szputnyikot Szlovákiában. Nos, ha valaki akadályozza, akkor az az orosz fél, amely továbbra sem hajlandó átadni a vakcina teljes dokumentációját, enélkül pedig nem akar állást foglalni a hazai gyógyszerfelügyelet. Ha valaki eloszlathatná a vakcinával kapcsolatos kételyeket, akkor az Moszkva, de Matovic tegnapi partizánakciójának nem ennek kikényszerítése volt a célja. A hazai belpolitikai feszültségeket viszont egyáltalán nem akarja szerteoszlatni a Kreml, ez sosem az ő terepe volt. Matovicnak ezt a geopolitikai leckét kellene megemésztenie, de képtelen rá-úja a lap. (úsz) Életünk legdrágább nyara SZABÓ LACI Emlékeznek azokra a felvételekre, amikor a fekete pénteki akciónapon tömeg hömpölyög a bolt előtt és nyitáskor beözönlik (dulakodás, pofonok kíséretében), hogy megkaparintsa az akciós árut? Ugyanez várható nyáron a turizmusban, egy nagy különbséggel: elfelejthetjük az akciós árakat, az olcsó utazást. A napokban több mint száz járatot kellett törölni az Egyesült Államokban, mivel nem volt elegendő személyzet, hogy kielégítse a megnövekedett igényeket. Csak a húsvéti (csütörtök-vasárnap) időszakban 5 millió amerikai szállt repülőre, megteltek a fedélzetek, eltörölték, hogy szabadon kell hagyni a középső üléseket. Ugyanis a légitársaságok nagyon sok embert bocsátottak el vagy küldtek nyugdíjba (jobb esetben fizetés nélküli szabadságra) a járvány alatt, és ez most megbosszulta magát. Az amerikai helyzet pedig pontosan előrevetíti, mi lesz az idei szezon egyik legnagyobb gondja Európában és a világon. A turizmusban és főleg a légi közlekedésben ugyanis nem lehet egyik napról a másikra visszahívni a személyzetet, a biztonsági előírások miatt a pilótáknak, utaskísérőknek újra meg kell szerezniük a repülési engedélyeket (a több hónapos kényszerpihenő alatt ezek lejártak), ez pedig többhetes tánfolyamokat jelent. A szállodák egy fokkal jobb helyzetben vannak, hamarabb vissza tudják hívni az elbocsátott alkalmazottakat, ágyneműhúzáshoz nem kell tanfolyam. De kérdés, hogy a járvány után hányán térnek vissza abba az ágazatba, amely egyik pillanatról a másikra összeomlott, bizonytalanságot és megélhetési gondokat hagyva maga után. Az autókölcsönzőknél is baj van, ugyanis csődbe mentek a szolgáltatók, vagy eladták az autókat, hogy pénzhez jussanak, így most nincs mit kölcsönözni: így fordulhat elő, hogy a Hawaii-szigeteken egyetlen napra ezer dollárt is kémek egy autóért... Korábban a nyár sokaknak a last minute utazásokról szólt, hogy az utolsó pillanatban lefoglalt nyaralás a lehető legolcsóbb legyen. Idén elmarad a vadászat, a főszezonban a kapacitáshiány miatt tülekedés lesz a felszabaduló drága helyekért. Olcsóbb utak csak szeptembertől lehetnek, addigra rendeződhet a piac, az árak visszatérhetnek a korábban jellemző „normális”, legalábbis elfogadható szintre. Drága nyaralás, megtelt járatok, zsúfolt tengerpart, kapacitáshiány, oltási igazolvány - ez lesz a 2021 -és nyár. Korábban a szakemberek azt jósolták, hogy idén minden eddiginél olcsóbb lehet a nyaralás, mivel a turistákból élő országok akciós árakkal csábítják vissza a vendégeket. Azonban a világban zajló és Európában is várható trendek alapján már látható: minden eddiginél drágább lesz a tengerparti nyaralás. Az utazni vágyóknak két választásuk marad: vagy kivárnak őszig (helyette belföldi nyaralás vagy közelebbi külföldi célpont, autóval), vagy tömött pénztárcával beállni a tömegbe, és várni a határ nyitását - mint azokon a fekete pénteki videókon hogy az elsők között indulhassanak útra, kerül, amibe kerül. FIGYELŐ Csak nóznek, mint a szóéiban Propagandafilmekre moziba terelt párttagok és egyszerű emberek - a rendszerváltás óta felnőtt generációk számára elképzelhetetlen az ilyesmi, ám Kínában most is ez zajlik. Mostantól az év végéig hetente legalább kétszer minden kínai moziban kommunista propagandafilmeket kell vetíteni. A párt történetével és ideológiájával foglalkozó „alkotások” vetítését a filmhatóság rendelte el a Kínai Kommunista Párt megalakulásának századik évfordulója alkalmából - írta s variety.com portál. Az ötezer kínai művészmoziban pedig hetente legalább ötször kell műsorra tűzni ezeket a produkciókat. A kínai filmhivatal arra szólította fel műiden tartomány, régió és város filmhatóságait, a film- és mozivállalatokat, valamint produkciós cégeket, hogy vetítsenek olyan, .kiemelkedő filmeket”, amelyek a századik évfordulót ünnepük, „a párt, a nemzet és a szocializmus szeretetének témáira összpontosítanak, dicsérik a pártot, az anyaföldet, népét és hőseit”. Első körben egy 12 filmből álló listát adott ki a hatóság, közülük nyolc történelmi alkotást, három az utóbbi öt évben készült, a Szárazföldi aknaharc című pedig idei. A nézőket olcsóbb jegyekkel és más módszerekkel kell a moziba csábítani, de ezt sem szabad a véletlenre bízni: a hatóságoknak széles körben mozgósítaniuk kell a párttagokat, a kádereket és a nézőket, hogy „aktívan vegyenek részt vetítéseken és fokozzák társadalmi hatásukat”. Az évfordulót számos más kulturális eseménnyel, kiállításokkal, színházi előadásokkal is emlékezetessé teszik, továbbá irodalmi és más művészeti alkotásokkal, tévésorozatokkal és kiadványokkal ünnepük. (mti, ú) 123 millió euró a mutánsok kutatására Az Európai Bizottság 123 millió eurót ad a koronavírus új variánsai elleni kutatásokra. Az új pályázati felhívás kiegészíti a koronavírus okozta betegség kezelésére és az oltóanyagok fejlesztésére irányuló korábbi támogatásokat a klinikai kutatásokban, és elősegíti a hatékony készítmények és vakcinák fejlesztését. A támogatás a győztes pályázatokon keresztül hozzájárul az adatok, a szakértelem, a kutatási erőforrások és a szakértői szolgáltatások megosztásához a kutatók és kutatószervezetek között azzal, hogy erősíti az ehhez szükséges infrastruktúrát. A támogatott kezdeményezések várhatóan felgyorsítják a koronavírus és változatainak mélyebb megismerését, segíteni fogják a koronavírus ellen ígéretesnek mutatkozó kezelések és oltóanyagok továbbfejlesztését. (mti)
