Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-09 / 81. szám

www.ujszo.com | 2021. április 9. KÖZÉLET I 3 Több élelmiszer is drágul az üzletekben Nem egy olyan élelmiszer is van, amelynek ára az átlagosnál is nagyobb ütemben nő MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az idei évre az összes mérvadó elemző intézet visszafogottabb inflációval számol, ezt azonban az üzletekben alig érezzük meg. Több alapvető élelmiszert már most is drágábban kínálnak a korábbiakhoz képest, és ez még csak a kezdet. Hogy Szlovákiában milyen irányt vesznek az árak az elkövetkező idő­szakban, arról legutóbb, e hét elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ruk­kolt elő friss előrejelzéssel. Eszerint a drágulás üteme - a tavalyi 2%-ról - idén csaknem a felére zsugorodik, vagyis alig haladja meg az 1%-ot, jö­vőre azonban már újra 2% felé köze­lít. Hasonló forgatókönyvvel jelent­kezett az elmúlt hetekben a szlovák jegybank és a pénzügyminisztérium is. Branislav Zúdel, a pénzügymi­nisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzője is elismeri azonban, hogy az idei visszafogottabb infláció elsősorban az államilag szabályozott lakossági energiaárak év eleji csök­kenésével magyarázható, míg az üz­letek által kínált termékek többségé­nek az ára a korábbihoz hasonló ütemben nőhet. „Keserű" meglepetés Több olyan élelmiszer is van, amelynek ára az átlagosnál is na­gyobb ütemben nő. „A cukor ára a nemzetközi tőzsdéken például már hetek óta felfelé araszol, és ez már a szlovákiai üzletekben is érezteti a ha­tását. A kristálycukor kilogrammjá­ért jelenleg átlagosan 74 centet kér­nek, hamarosan azonban a legutóbb négy éve látott, 86 cent körüli csúcsot is megostromolhatja” - mondta el la­punknak Lenka Buchláková, a Fin- GO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. A drágulás szerinte a ter­méssel kapcsolatos negatív várako­zásokkal magyarázható. Drágul a kenyér „Tavaly augusztusban a párizsi Euronext tőzsdén a búza tonnáját még 180 euró körüli áron adták, mára 210 euróra nőtt. így az sem csoda, hogy a kenyér már most is csaknem 5 centtel drágább a szlo­vákiai üzletekben, mint tavaly, és fokozatosan az összes pékipari ter­mék ára megugrik” - állítja Buch­láková. Szerinte itt is közrejátszik a rosszabb termés. Tavaly például csak Európában 17 millió tonnával maradt el a búzatermés az egy évvel korábbitól, miközben a világ nagy részén nő a búza iránti kereslet. „Már csak hab a tortán, hogy a kor­mányzati intézkedések miatt a szlovákiai pékek költségei is meg­ugrottak” - tette hozzá Buchláková. (TASR-felvétel) Támad a madárinfluenza Ha mindez még nem lenne elég, a további drágulást a tojás sem ke­rülheti el. A tojásárak ugyanakkor már az elmúlt egy évben is csaknem 6 százalékkal nőttek, a tízdarabos csomagolásért így jelenleg átlago­san 1,50 eurót kémek az üzletek­ben. „Az újabb várható drágulás­hoz leginkább a madárinfluenza megjelenése járul hozzá. Az Euró­pai Unió legnagyobb tojástermelő­jének számító Lengyelországban emiatt például már 5,5 millió ba­romfit kellett elpusztítani. Ha eh­hez hozzávesszük a járványügyi megszorítások okozta nehézsége­ket, az említett tízdarabos csoma­golás átlagára már az elkövetkező hetekben 1,60 euróra nőhet” - tette hozzá Buchláková. Az elemzők szerint ráadásul az év hátralevő részére sincsenek jó híre­ik. A gabonatermés alakulása a ke­nyér és a tojás árát is befolyásolja, márpedig a Világgazdasági Fórum legfrissebb előrejelzése szerint idén búzából is kisebb lehet a termés a tavalyinál, emiatt pedig több mint a harmadával nőhet a tőzsdei ára. Csökkenő bevételek Az élelmiszerek drágulása elle­nére a kereskedőknek sincs túl sok okuk az örömre. Épp ellenkezőleg, a járványhelyzet miatti megszorí­tásokat és a gazdasági visszaesést az elmúlt időszakban már azok a ke­reskedők is megérezték, akiknek tavaly még jól ment az üzlet. „A szlovákiai kereskedők bevé­telei januárban 17, februárban pe­dig csaknem 15 százalékkal ma­radtak el az egy évvel korábbiaktól, és az erőteljes visszaesést ezúttal csaknem az összes szegmensben érezni. Míg például egy évvel ez­előtt, a járvány kirobbanását köve­tően a nagy üzletláncoknak - a pá­nikvásárlások miatt - még nőttek is a bevételeik, idén februárban már ezeknél is több mint 13 százalékos visszaesést mértek” — nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlo­vák Takarékpénztár (SLSP) elem­zője. A szlovákiai kereskedők helyzete szerinte csak a járvány­ügyi szabályok fokozatos enyhíté­sét követően javulhat. SHMÚ: a jelenlegi hideg időjárásról a klímaváltozás tehet amikor az adott hónapban szokatla­nul hideg” - állítja Fasko. Például ezen a héten szerdán Gyűgyön -7,6 fokot mértek, Vöröskolostorban vi­szont a hőmérő higany szála a -11,3 fokot is elérte. Tőketerebesen teg­nap reggel -5 fok volt - ez a régió szintén azok közé tartozik, ahol az ilyen alacsony hőmérséklet április­ban rendkívül ritkának számít. Mivel a március végi meleg idő­nek köszönhetően a térségben már elkezdtek virágozni a fák, ez a hir­telen lehűlés komoly gondot okoz­hat a vegetációnak is. „Már nagyon sok helyütt érezhető a csapadékhi­ány, tehát megismétlődik a tavalyi forgatókönyv, amikor a kevés ha­vazással kísért tél után száraz ta­vasz következik, ez pedig nagyon rossz kombináció” — magyarázta Fasko, hozzátéve: tavaly a nagyon száraz tavaszt nyár elején, június­ban intenzív esőzéssel kísért viha­ros időszak követte. Az erős viha­rok jelentős anyagi károkat is okoz­tak. „Ez pedig egy következő példa arra, hogyan és miben mutatkozik meg a globális felmelegedés” - ál­lítja a klimatológus. DEMECS PÉTER A húsvót óta tartó rendkívüli hideg, havazással és viharok­kal kísórt légáramlás a bizonyíták arra, hogy a klímaváltozás komoly problé­mát jelent - tájékoztatott tegnap a Szlovák Meteoro­lógiai Intézet (SHMÚ) munkatársa, Pavel Faéko. Pozsony. Tegnap a fővárosban és környékén 12 óra leforgása alatt négy alkalommal havazott. Az erős széllel kísért intenzív havazást per­cek alatt napsütéses derült égbolt váltotta. A hőmérő higanyszála nap­közben sem érte el a hat fokot. Mindez április 8-án. „Már régóta kész tényként kezelik, hogy az em­ber tevékenysége által előidézett globális felmelegedés egyik velejá­rója az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárás. Az elmúlt napok ezt csak igazolták” - mondta a TASR hírügynökségnek Fasko. Áprilisi hóviharok A héten már két olyan nap is volt, amikor az ország déli és délnyugati régióin havazással és erős széllöké­sekkel kísért rendkívül hideg hő­hullám vonult végig. Ráadásul olyan területekről beszélünk, amelyekben általában hőrekordok dőlnek meg, s amelyek rendkívül alacsony csapa­dékmennyiségükről ismertek. Ezek közé tartozik Ogyalla is, amely az országban tán az egyik legjobb pél­da a globális felmelegedés követ­kezményeinek bemutatására. Ahogy arról lapunkban korábban tájékoztattunk, márciusban Ogyal­­lán csak 2,3 milliméter csapadék hullott, ami az elmúlt 146 év máso­dik legalacsonyabb csapadék­­mennyisége volt - ettől kevesebb eső a térségben csak 1876-ban esett. A városban ráadásul a hőrekord is megdőlt, március közepén -8,3 fo­kot mértek, amivel 121 éves rekord dőlt meg. A régiót aztán az e heti extrém, havazással kísért hidegfront sem kerülte el. Például Ógyallán csütörtökön reggel egy centiméte­res hótakaró volt, az egy nappal ko­rábban, délután hullott hó sok he­lyütt másnap reggelig sem olvadt el. A magasabb fekvésű területeken, az Alacsony- és Magas-Tátrában még most sem számít ritkaságnak az 50 centiméteres hótakaró, a hegycsú­csokon még ettől is több, például a Lomnici-csúcson már több mint há­­rommétemyi hó hullott. Rendkívüli hideg „Idén eddig mindegyik hónapban jelentős hőmérséklet-kilengést ér­zékeltünk. Volt időszak, amikor rendkívül meleg volt, ám olyan is, Ez a felvétel nem januárban, hanem ezen a héten készült Trencsénben A héten Kassán is ellepte a hó a már kivirágzott virágágyásokat (TASR-feivéteiek)

Next

/
Thumbnails
Contents