Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április8. lwww.ujszo.com Tajvan kész a végsőkig harcolni Tajpej. Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén -jelentette ki Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz. Kína saját területének tartja a szigetet, amelyet békésen vagy katonai erővel is hajlandó lenne megszerezni. Vu megjegyezte, 10 kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét hétfőn, és Peking hadgyakorlat keretében a sziget partj ainál vetett be egy repülőgéphordozót és kísérőhajóit. A tajvani védelmi tárca szerint szerdán újabb 15 kínai harci repülő hatolt be a sziget légterébe. Az amerikai haditengerészet pedig arról számolt be, hogy a John S. McCain amerikai romboló „rutin” átkelést hajtott végre a Tajvani-szoroson. Peking nem ismeri el a sziget demokratikusan választott vezetését, Hszi Csinping kínai elnök pedig kijelentette, az újraegyesítést nem lehet az örökkévalóságig halogatni. (MTI) RÖVIDEN Elítéltek Kínában két ujgur vezetőt Peking. Két korábbi ujgur vezetőt szeparatizmus és korrupció miatt két évre felfüggesztett halálbüntetésre ítéltek az északnyugat-kínai Hszincsiangban. A felfüggesztett halálbüntetést a kínai igazságszolgáltatási gyakorlatban jó magaviselet esetén jellemzően életfogytiglani börtönbüntetésre módosítják. Pekinget több ország, köztük az USA azzal vádolja, hogy a zömében muszlim ujgurok lakta Hszincsiangban népirtást követ el azujgurokkal, illetve más, szintén iszlám vallású kisebbségekkel szemben. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más muszlim kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelőtáborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. (MTI) Embereket rabolt el az Iszlám Állam Damaszkusz/Bagdad. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elrabolt több mint 50 embert, akik éppen gombát gyűjtöttek Szíria nyugati részén, Fiama tartományban - a szíriai kormányerőknek jelenleg nincsenek ellenőrző pontjaik a térségben. Az incidens során további egy civil meghalt, másik három megsebesült-közölte egy katonai forrás. Több gyermeket foglyul ejtettek. Az Iszlám Állam számos sejtje tevékenykedik a térségben, ahova egyes civilek elmerészkednek a bőséges mennyiségű szarvasgomba miatt, figyelmen kívül hagyva a hatóságok figyelmeztetéseit. Az Iszlám Állam legalább 60 tagjával végeztek iraki katonák a különleges alakulatok támogatásával végrehajtott műveleteik során az ország északkeleti részén. (MTI) Lassú halálra ítélték Navalnijt Navalnij orvosát, Anasztázia Vaszilievát rendőrök vonszolták el (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Egyre rosszabb állapotban van Alekszej Navalnij. Az ellenzéki politikus legutóbb kedden tudatta, hogy fájdalmai ellenére továbbra is éhségsztrájkot folytat. Időközben őrizetbe vették orvosét, amikor kórházi kezelést követelt neki a büntetőtábor előtt. Alekszej Navalnij egészségügyi állapota egyébként egyre romlik, 38 fokos láza van és állandó köhögéssel küzd, miközben abból a részlegből, ahol a büntetését tölti, három embert vittek kórházba tuberkulózis miatt. A tünetek ellenére folytatja azt az éhségsztrájkot, amelyet épp azért kezdett a múlt héten, hogy megfelelő ellátást kapjon a meglévő hát- és láb fáj dalmára. Kedden a büntetőtábor előtt őrizetbe vették orvosát. Anasztázia Vaszilieva azzal vádolta a hatóságokat, hogy megsértik Navalnij jogait, amikor nem biztosítanak neki megfelelő orvosi kezelést. Az Amnesty International tegnap közölte, attól tartanak, a körülmények lassan megölik az ellenzéki vezért. A jogvédő szervezet szerint Navalnijt alvásmegvonással kínozzák, és nincs olyan orvos a börtönben, akiben megbízhatna. „Oroszország, az orosz hatóságok olyan helyzetbe hozzák, ami lassú halált okoz, és megpróbálják eltitkolni, hogy mi történik vele” — mondta Agnes Callamard, a szervezet titkára, hozzátéve: „Már próbálták megölni, most fogva tartják, és a börtönben olyanok a körülmények, hogy az kínzás.” A főtitkár azt mondta, hogy az orosz kormány tavaly nyári direkt gyilkossági kísérlete nem sikerült a mérgezéssel, úgyhogy most más módszerhez folyamodtak. Moszkva nem szereti kommentálni a Navalnij hogylétét firtató kérdéseket. Múlt héten a büntetés-végrehajtási intézet azt közölte, hogy a politikus minden szükséges kezelést megkap. Callamard szerint az egy éve tartó járványhelyzet bizonyos államokban csak súlyosabbá tette az elnyomást, és a hatóságok kihasználták a koronavírust, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva semmibe vegyék az emberi jogokat. Az ellenzéki politikusnak Oroszország egyik legszigorúbb börtöntelepén, a 2-es számú javítókolóniában (IK-2) kell letöltenie közel 3 éves szabadságvesztését. Navalnijt magas kockázatú fogolynak minősítették a szökési kísérlet valószínűsége miatt, vélhetően ezért van kitéve folyamatos ellenőrzésnek. (444, Index, Tx) Gyurcsány máig megoszt Menekültek támogatása Budapest. Még mindig Gyurcsány Ferenc az egyik legelutasítottabb politikus, de ma már nem jelent hátrányt a jelenléte az ellenzéki oldalon - így látja Závecz Tibor politikai elemző. Mindeközben a Republiken friss kutatása szerint az ellenzéki összefogás továbbra is vezet a Fidesz-KDNP előtt, a pártok különkülön mért adatai alapján szoros a verseny a második helyért. 2009. március 21-én az MSZP kongresszusán jelentette be lemondását Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki posztról. Távozása pillanatában már csak a szavazók 18 százaléka látta volna továbbra is fontos közéleti pozícióban. A korábbi miniszterelnök támogatottsága 12 év távlatából sem magasabb. Bár továbbra is az egyik legismertebb politikus, azonban a Závecz Research felmérése alapján csak a választók 24%-a kedveli. Ugyanakkor Závecz Tibor úgy látja, az ellenzéki szavazók már túlléptek a Gyurcsány-kérdésen: „Itt inkább az a kérdés tehető fel, hogy a bizonytalan választópolgárokat nem taszítja-e esetleg Gyurcsány személyisége. Minden részt vevő párt és annak a vezérpolitikusai behozzák a maguk támogatóit az ellenzéki egységbe.” A Republikon Intézet legfrissebb felmérése is azt támasztja alá, hogy az ellenzéki összefogás Gyurcsány Ferenccel a listán is képes lehet győzni. Mostani kutatásuk alapján a kormánypártokra a biztos választók 45%-a, míg közös ellenzéki listára 53%-uk szavazna. A Republikon kutatása a pártok külön-külön mért támogatottságára is kitért. A 45%-os Fidesz első helye ebben a tekintetben egyértelmű, a második helyen viszont szoros a verseny: 14%-on áll a DK, 13-13%-on a Momentum, illetve a Jobbik. Rajtuk kívül az MSZP jutna be a Parlamentbe. (atv.hu) Ankara. Az Európai Bizottság hamarosan javaslatot tesz a Törökországban tartózkodó menekültek, illetve a befogadó közösségek további támogatására — közölte Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke Ankarában, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő fogadta őt és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét. Von der Leyen kiemelte, az EU-s támogatásnak a jövőben egyre inkább lehetővé kellene tennie, hogy a menekültek maguk tudják előteremteni a megélhetésüket. A támogatás egyrészt Európa szolidaritásának jele, másrészt befektetés az EU és Törökország kölcsönös stabilitásába. A kilátásba helyezett javaslat nemcsak Törökországra, hanem Jordániára és Libanonra is vonatkozik majd. Von der Leyen az illegális bevándorlással kapcsolatban egyúttal arra hívta fel a figyelmet, Brüsszel azt várja Ankarától, hogy tartsa magát a 2016-os migrációs paktumban rögzített vállalásaihoz, beleértve a menekültek visszafogadását a görög szigetekről. A török elnökkel folytatott megbeszélés pikantériája, hogy a találkozóra csak két széket készítettek ki a fő helyre a török szervezők, így von der Leyennek csak a kanapén jutott hely - ő az Európai Bizottság első női elnöke, így félreültetése több szempontból is kellemetlen üzenetet közvetített. Vele szemben a török külügyminisztert ültették le egy másik szófára, mivel egyértelmű diplomáciai sértést követtek el. A Politico brüsszeli lap kiemelte, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is megdermedt a helyzet láttán, azonban nem tette azt szóvá, illetve a helyét sem adta át a bizottság elnökének. (MTI, 444) Terítéken az iráni nukleáris program Támadás ért egy katonai iráni hajót Újságírók gyűrűjében a tárgyalás helyszíne, a Grand Hotel Wien (TASR/AP) Megkezdődtek Bécsben az iráni nukleáris programról szóló, 2015-ben kötött többhatalmi atomalku megmentósót célzó közvetett tárgyalások. Bécs. Az iráni küldöttséget vezető Abbász Aragcsi külügyminiszterhelyettes építőjellegűnek nevezte az első tárgyalásokat, a következő forduló pénteken lesz. Aragcsi elmondta, országa nem fog felhagyni a 20%os urándúsítással azért cserébe, hogy feloldják az amerikai szankciók alapján 2018 óta külföldön befagyasztott egymilliárd dollár iráni vagyon zárlatát. Irán 55 kilogramm 20%-os dúsítottságú urániumot állított elő január óta - ennek a szintnek az elérése jelentős lépés az atomfegyverben felhasználható urán előállításához. A megállapodás felei megpróbálnak közvetíteni Washington és Teherán között. Az amerikai és az iráni küldöttség közvetlen tárgyalását viszont Irán elutasította. Irán, valamint 6 nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (USA, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németország 2015-ben Bécsben írt alá szerződést, amelyben Teherán vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségei teljesítésével, és átlépte a szerződésben megszabott, a dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére, a dúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat. Trump utódja, Joe Biden kilátásba helyezte, az USA visszatérne a szerződéshez, ha Irán betartja a megállapodás kötelezettségeit. Teherán azonban azt követeli, először függesszék fel a büntetőintézkedéseket. (MTI) Teherán. Az iráni külügyminisztérium tegnap elismerte, hogy támadás érte az ország egyik hajóját a Vörös-tengeren, a bejelentést egy nappal azt követően tették, hogy értesülések szerint tapadóaknákkal megtámadták a Saviz nevű iráni hajót. A robbanás, amely kedden történt Dzsibuti partjainak közelében, az iráni közlések szerint nem okozott jelentősebb károkat, és senki sem sérült meg. Izrael áll az iráni Forradalmi Gárdához tartozó felderítő hajó ellen a Vörös-tengeren elkövetett keddi robbantás mögött - jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A Saviz hivatalosan teherhajónak minősül, de a The New York Times szerint valószínűleg ez az első katonai célra használt hajó, amelyet megtámadtak az elmúlt két év izraeli-iráni tengeri összecsapás-sorozatában. A hajó az iráni Forradalmi Gárdát szolgálja a hírszerzésben, valamint az iráni olajszállítások vörös-tengeri útvonalának biztosításában. (MTI)
