Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
6 I RÉGIÓ 2021. április 8.1 www.ujszo.com Zöldbe borulhat Rimaszombat Növekedhet a zöldterületek száma a városban (A szerző illusztrációs felvétele) HEGEDŰS NORBERT Ambiciózus projekt keretében javítanának a városképen több zöld sziget létrehozásával. RIMASZOMBAT Az Ennivaló lakótelepek (Sídliská na zjedenie) nevű projekt 13 úgynevezett oázis létrehozásával számol a városban. A projektet a Meijünk Gyorsítani Polgári Társulás (OZ Odvázme sa zrychlif) dolgozta ki és Roman Val’o, a Meijünk Gyorsítani frakciójának vezetője mutatta be a rimaszombati képviselő-testület március végi ülésén. Városszerte 13 „szigetet” ültetnének be gyümölcsfákkal és virágokkal. A társulás szerint ezek remek helyszínt kínálnának a pihenésre és a szabadidős tevékenységekhez, ráadásul közösségépítőjelleggel is bírnának, mert a tervek szerint a helyi lakosok gondoskodnának az ültetvényekről. Val’o elmondta, a projekt nem igényel pénzt a város költségvetéséből és munkahelyeket sem kell létrehozni miatta. A polgári társulás ugyanis azt tervezi, hogy a beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium egyik pályázatából szereznek rá pénzt. Jozef Simko polgármester az ötlet kapcsán kifogásolta, hogy a beterjesztők nem kérdezték meg a lakók véleményét a projektről, és a városrészek tanácsai sem vitathatták meg a javaslatot. Val’o szerint erre is sor kerül, egyelőre csak azért van szükségük a testület jóváhagyására, hogy egyáltalán elkezdhessenek foglalkozni a tervvel. A képviselő szerint minden egyes elültetett fa hozzájárul a városi mikroklíma javításához, ahol egyébként is túl sok a leaszfaltozott terület. A testület végül rábólintott a Merjünk Gyorsítani frakciójának javaslatára. Sportfejlesztések Jozef Simko polgármester tudatta a testülettel, hogy aláírta a 100 ezer eurós szerződést a Szlovák Futballszövetséggel a városi fütballstadionban található műfüves pálya felújításáról. A polgármester elmondta, nemsokára kiírják a versenypályázatot, ezt követően pedig szavazhatnak a kölcsön végleges összegéről. A testületi ülés következő pontjában a képviselők a Dobsinky utcai alapiskolába tervezett új, multifunkciós sportpálya megépítéséről döntöttek. Az önkormányzat pályázati forrásból fedezné a beruházáshoz szükséges összeg egy részét. A sportpálya 40x20 méter területet foglalna el, és különböző sportágak, minifutball, tenisz, kosárlabda stb. űzésére lenne alkalmas. A tervdokumentáció már elkészült, a teljes beruházás 108 ezer euróba kerül, ebből a város 54 ezer eurót állna. Roman Val’o képviselő azt kifogásolta, hogy az új sportpálya a már meglévő fiitópálya területét is érintené, ezért alternatív helyszínt javasolt. Jozef Simko polgármester erre elmondta, hogy az alapiskola igazgatónője szerint rendben van a helyszín. A testület végül rábólintott a projektre, azzal a kitétellel, hogy a sportpályát úgy kell elhelyezni, hogy ne érintse a már meglévő futópályát. A képviselő-testület arról is döntött; hogy idén három személynek ítélik oda a város díját: Ladislav Sládek ezredesnek, Hacsi Attila újságírónak és Jozef Nociar sportolónak, dzsúdóedzőnek. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Szebb jövőben bíznak a juhtenyésztők Mivel az egy főre eső éves bárányhúsfogyasztás jelenleg alig éúel a 20 dekagrammot, a juhtenyésztés fellendülése a fogyasztástól is függ (A szerző felvétele) Gyorshajtókat fülelt le a rendőrség Sopornya. Öt perc alatt három gyorshajtót is bemért a rendőrség Sopomya (Soporna) és Vághosszúfalu (Dlhá nad Váhom) között. A leggyorsabb sofőr 167 km/órával száguldott. 30 másodperccel később egy furgon 132 km/órával haladt el ugyanott. A harmadik gyorshajtó, személyautót vezetett és 134 km/órával száguldott. Mindhárom ellen eljárás indult. Ketten 270 eurós, a leggyorsabban száguldozó sofőr akár 800 eurós bírságot is kaphat. (TASR) NÉMETI RÓBERT Az egyre nehezebb feltételek miatt övről évre csökken a keleti régióban a juhállományok száma. A működő tenyészeteknek a gyapjú iránti csökkenő érdeklődés mellett gondot okozott a húsvét előtti húseladás is. Utóbbinak a világjárvány sem kedvezett. lyHdií'J1! Évekkel ezelőtt sokkal jobb helyzetben volt az agrárágazat, a hús- és gyapjúfeldolgozó üzemek hiánya miatt a gazdák a hazai piacon csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a juhtenyésztésből származó termékeket. Gérgely László debrődi gazda, a Szlovákiai Agrárkamara Kassavidéki régió falugazdászának elmondása szerint látszólag bármennyire is jól teljesít a mezőgazdaság ezen része, a keleti régióban működő juhtenyészetek aktuális számát figyelembe véve korántsem rózsás a helyzet. „Nagyjából két és fél éve foglalkozom juhtenyésztéssel és valamivel kevesebb ideje töltöm be a falugazdász pozícióját, mivel keletről nyugati irányba haladva a Kassa-vidéki, mintegy 27 magyarlakta település gazdájával állandó kapcsolatban vagyok, áttekintésem van az itteni helyzetről. Annak ellenére, hogy a hozzám tartozó települések túlnyomó része földrajzi szempontból nem a legideálisabb a juhtenyésztésére, évekkel ezelőtt szinte minden településen működött egy kisebb-nagyobb juhtenyészet. Most ott tartunk, hogy a Kassa-vidéki régióban mindössze három-négy juhtenyészet működik, viszont az egyre nehezebb feltételek miatt ők is nehéz helyzetben vannak. Félreértés ne essék, az ágazat visszaesését nem a koronavírus-járvány okozta, egy jóval régebbi, legalább 15-20 éve tartó folyamatról van szó” -közölte lapunkkal Gergely László. Kevés a felvásárló A falugazdász véleménye szerint a szóban forgó agrárágazat hanyatlása elsősorban annak köszönhető, hogy a keleti régióban szinte már egyetlen húsfelvásárló és húsfeldolgozó üzem sincs. Flanyatlófélben van a juhtenyésztés egykor értékes melléktermékének, vagyis a nyers gyapjúnak az értékesítése, felvásárlása is. „A juhtenyészetek általában az év első harmadában, konkrétan a húsvét előtti időszakban hajráznak, ilyenkor jócskán megnövekszik a bárányhús iránti kereslet. Az előző évek tapasztalatai szerint a bárányokat a húsvét előtti hetekben a gazdák túlnyomó része Olaszországba exportálja, de az érvényben lévő határzárak miatt erre most szinte senkinek sem volt lehetősége. A szomszédos gazdák észrevételei szerint az árak nem csökkentek, de mivel Olaszország egy időre lekerült az importőrök listájáról, egy magyarországi közvetítő cégen keresztül próbálják értékesíteni az eladásra szánt fiatal bárányokat. Ha a gazdák valamilyen okból nem tudják nagyban értékesíteni az állatokat, akkor egyenként is eladásra kínálhatják őket a saját udvarukból. Ilyenkor jóval magasabb árat tudnak megszabni egy-egy bárányra. Persze az ilyen formában történő értékesítés elsősorban a gazda ügyességétől és az adott térségben élők keresletétől függ. Annak ellenére, hogy régen inkább a juhok bundája, vagyis a nyers gyapjú értékesítése volt a juhtenyészetek fő célja, a nyers gyapjút manapság szinte képtelenség veszteség nélkül értékesíteni. Míg évtizedekkel ezelőtt a gyapjúfeldolgozás nagyban ment, manapság egy olyan céget sem tudok a környéken, amely ezzel foglalkozna. Ez persze nem azt jelenti, hogy kidobjuk a lenyírt gyapjút, de kénytelenek vagyunk más megoldásokat találni az értékesítésére vagy legalább a felhasználására” - tette hozzá a gazda. Javuló támogatás Míg az utóbbi évek során csökkent a juhtartás Szlovákiában, áz elmúlt évben mintegy 270 ezer juhot neveltek az országban. Annak ellenére, hogy az uniós tagállamok közül a hazai mezőgazdászok kapják a legkisebb állami támogatásokat, a falugazdász úgy véli, évről évre javul a helyzet. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke az Új Szónak elmondta, az új földművelésügyi miniszter nagyobb pénzcsomagot különít el ezekre a támogatásokra. „Míg 2020-ig egy élő állatra 17,48 eurós támogatást kaptak a gazdák, 2021 -tői már 20 euróra emelkedik az összeg” - zárta Patasi Ilona. Olvasó-tudósítóink a mögöttünk hagyott ünnephez kapcsolódóan is küldtek kedves fotókat szerkesztőségünkbe. Hegedűs Éva megörökítette, hogyan köszöntötték a húsvétot Dunabogdányban, Mészáros Csenge pedig egy szívecskét küldött lapunk olvasóinak Királyrévből.
