Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-05 / 53. szám
2 I KÖZÉLET 2021. március 5. | www.ujszo.com Berendelték a magyar nagykövetet CZÍMER GÁBOR Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint az állampolgársági törvény kormány által elfogadott módosítása körül feleslegesen szítják a nemzetiségi feszültséget. Szerinte a problémát az jelentheti, ha egy másik állam osztogatja az állampolgárságot. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz) provokációnak tartja Klus álláspontját. Pozsony. Klus a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában beszélt arról, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok, így a szlovákiai magyarok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet- Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziéban. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Az államtitkárnak a televíziós műsorban tett kijelentésére reagált a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz). Szerdai szlovákiai látogatása során Komáromban elmondta, nem szeretnék, ha a két ország közötti feszült viszony visszatérne. „Ezért mi nem is szoktunk a médiumokon keresztül üzengetni” — mondta, és sajnálatosnak nevezte, hogy a szlovák kormány nem teszi lehetővé, hogy a Szlovákiában élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. „A szlovákoknak nem kellene félniük ettől a jogintézménytől, amely Európa-szerte létezik”-véli Szijjártó, és hozzátette: „A magyarokat felforgató, destabilizáló elemekként feltüntetni számunkra elfogadhatatlan. Mint ahogy elfogadhatatlan az is, hogy egy kormányzati tisztségviselő, egy államtitkár befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítsa a felvidéki magyarok helyzetét” - jelentette ki, és hozzátette, Klus kijelentése szerinte nyilvánvaló provokáció. Úgy látja, a kérdést a kölcsönös tisztelet talaján állva kell rendezni. A magyar tárcavezető kijelentésére reagálva a szlovák külügy tegnap berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet. A diplomatától a szlovák kormány magyarázatot követel Szijjártó kijelentéseire. „Magyarországgal jó szomszédi viszonyt akarunk fenntartani, de nem engedem meg, hogy beavatkozzanak a belügyeinkbe” - jelentette ki Ivan Korcok (SaS jelölt) szlovák külügyminiszter. Még Szijjártó nyilatkozata előtt az ügyben mi is megkerestük az államtitkárt, aki lapunknak írásban válaszolt. Klus szerint a kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban egyes politikusok és a sajtó részéről is nagyon sok jogtalan támadás érte őket, amelyek csak szítják a nemzetiségi feszültséget. Klus szerint magyargyűlölettel, sőt, antiszemitizmussal vádolták őket, amit az államtitkár kategorikusan visszautasít. Ugyanakkor a feszültségkeltés okát nem a saját kijelentéseiben, hanem a külföldi országok állampolgárságra vonatkozó szabályozásában látja. „Pont az ilyen, az állampolgárság szó szerinti osztogatásával összefüggő támadások szolgáltak a múltban az említett régiókban arra, hogy előkészítsék az olyan komoly helyzetet, amellyel ma Ukrajnának, Grúziának és Moldovának is szembe kell néznie” — írja Klus. Az államtitkár abban látja a fenyegetést, hogy az állampolgárok védelmének ürügye az említett térségben az adott államok szuverenitásának és területi egységének megsértését, illetve fegyveres konfliktust eredményezett. Azt a kérdésünket, miszerint a fentiek analógiáján a szlovákiai magyarokról feltételezi-e, hogy a magyar állampolgárság megszerzése esetén Szlovákia területi egységének megbontására törekednének, Klus szuggesztívnek és nem szerencsésnek nevezte. Ahogy azokat a kérdéseinket is, hogy a szlovákiai magyarokat vagy Magyarországot biztonsági kockázatnak tartja-e. Ezekre érdemben nem válaszolt. „Élesen elutasítom, hogy egyesek szántszándékkal kiforgassák a korábbi kijelentéseimet, vagy kiragadják szavaimat a szövegkörnyezetből azzal a céllal, hogy nemzetiségi feszültséget keltsenek” - írja válaszában. Klus lapunknak adott nyilatkozatában végig hangsúlyozza, a kormány által most elfogadott állampolgársági törvény megengedné, hogy valaki felvegye egy másik ország állampolgárságát, de csak akkor, ha autentikus és gyakorlati kapcsolatban áll az adott országgal. Az ilyen kapcsolatnak azt tartják, ha valaki már hosszabb ideje az adott ország területén él, vagy ott dolgozik, de a történelmi, nyelvi vagy kulturális kötődéseket nem ismerik el ilyennek. Nem mindenkinek könnyű új állást találnia az országban MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy óvben emberek tízezrei veszítették el az állásukat, a munkáltaták azonban továbbra is állások ezreit hirdetik a munkapiaci portálokon. Az egyes ágazatok között ugyanakkor szakadéknyi különbségek vannak. Pozsony. A legnagyobb szlovákiai munkapiaci portál, a Profesia.sk szerint a munkáltatók az idei év első két hónapjában ugyan 28 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg a honlapjukon, mint egy évvel korábban, ezek száma azonban még mindig meghaladta a 32 ezret, vagyis a munkát keresők még mindig több ezer ajánlat közül válogathatnak. Látványos különbségek „Az egyes ágazatok között szakadéknyi különbségek vannak, sokaknak így továbbra is jelentős problémát okoz újra elhelyezkedni. A válság által leginkább sújtott vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók, szállodai és éttermi alkalmazottak kilátástalan helyzetben vannak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy február utolsó hetében alig 60 állásajánlat érkezett ezekből az ágazatokból” - nyilatkozta Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője. Csak összehasonlításképpen: a Profesia.sk honlapján ugyanekkor az iparvállalatoknál 712, az IT-ágazatban pedig 669 állást hirdettek meg. PROOUKty 100%KONtWn* A legtöbb cég szalagmunkást és raktárost keres (TASR-felvétel) A meghirdetett állások nagyjából 18%-a az iparban, és ugyanennyi az IT-ágazatban működő cégektől érkezett, a kereskedelem 15, a közlekedés 10, az energiaipar 6, a bankszektor 5%-kal képviselteti magát. Igénylika gyakorlatot A legtöbb cég szalagmunkást, raktárost, adminisztratív munkaerőt keres, nagyobb kínálatból válogathatnak azonban az IT-szakemberek és az elárusítók is. A növekvő munkanélküliség miatt a munkáltatóknak van miből válogatniuk, így jóval igényesebbek. „A cégek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szakmai gyakorlatra. Januárban és februárban például a meghirdetett állások alig 28 százalékánál nem követelték meg az előzetes gyakorlatot” - tette hozzá Richterová. Továbbra is akadozik a postai kézbesítés Januárban lefagyott a szlovák kiskereskedelem MOLNÁR IVÁN Pozsony. A romló járványhelyzetre hivatkozva a Szlovák Posta az elkövetkező két hétvégén újra felfüggeszti a kézbesítést, így a holnap, vagyis szombaton megjelenő napilapokat ezúttal is csak hétfőn viszi ki a megrendelőknek. A hétvégén zárva tartanak a postahivatalok is. Az aktuális járványügyi megszorításokra a Szlováik Posta ezúttal is rendkívül gyorsan reagált: már a hét elején bejelentette, hogy a városokban található postahivatalai a szokásosnál rövidebb ideig tartanak nyitva. Szerdánként este hatkor, a hét többi munkanapján este ötkor zárnak. „Ezenkívül az elkövetkező két hétvégén, március 6-án és 7-én, valamint 13-án és 14- én az összes szlovákiai postahivatal zárva tart” - nyilatkozta lapunknak Iveta Dorcáková, a Szlovák Posta szóvivője. Az egyes postahivatalok aktuális nyitvatartási idejéről a www.posta.sk honlapon és a posta okostelefonos alkalmazásán keresztül tájékozódhatunk. A hétvégi országos lezárás a lapok kézbesítését is érinti. Az előfizetők a lapok szombati, március 6-ai számához így csak hétfőn, március 8-án juthatnak majd hozzá. Ugyanezt a forgatókönyvet követik egy héttel később is, vagyis a március 13-ai lapokat csak 15- én viszi ki a postás. Az Új Szó a rendelkezésére álló eszközökkel természetesen továbbra is szeretné legalább részben kárpótolni az előfizetőit. A lapteijesztés szüneteltetése idején a napilap friss, digitális oldalait szombatonként emailben juttatjuk el az olvasóinkhoz. Akik ehhez még nem adták meg az aktuális e-mail-címüket, azok ezt továbbra is megtehetik. Ehhez nem kell mást tenniük, mint felkeresni az ujszo.com/szombat oldalt, és kitölteni az itt található adategyeztető lapot. A pár percet igénylő közreműködésüket a kapcsolattartás aktualizálásához előre is nagyon köszönjük. MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai kereskedők tavaly nyáron még abban reménykedtek, hogy a járvány első hulláma során tapasztalt drasztikus visszaesés nem ismétlődik meg, az idei év első hónapja azonban minden eddigi negatív rekordot megdöntött. A szállodaipar szinte teljesen leállt, és a megszorításokat már az üzletláncok is megérezték. A szlovák kiskereskedelem bevételei januárban csaknem 17 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, és decemberhez képest is nagyjából 15 százalékos visszaesést mért a Statisztikai Hivatal. „Ilyen látványos zuhanással legutóbb a 2009-es gazdasági válság során találkozhattunk. Még a járvány tavaly tavaszi megjelenését követő országos lezárások legrosszabb hónapjában, áprilisban sem volt ilyen rossz a helyzet” - nyilatkozta lapunknak Matej Horfták, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A lezárások a legnagyobb pusztítást ezúttal is a szállodaiparban okozták, a vendéglátóhelyek bevételei csaknem 90 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbiakhoz képest, az éttermeké pedig a felére csökkent. A jelenlegi helyzet súlyosságát jelzi, hogy a januári járványügyi megszorításokat már a nagy üzletláncok is megérezték. „Ezeknek a bevételei a járvány kitörése óta folyamatosan nőttek, tavaly éves szinten így 5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Most januárban azonban ők sem kerülhették el a zuhanást, a bevételeik több mint 12 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. Erre szintén nem volt példa a 2009-es válság óta” - tette hozzá Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte ennél is meglepőbb, hogy januárban még az internetes üzletek bevételei is több mint 7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. „Ehhez azonban hozzájárult az is, hogy a lakosság nagy része az előző hónapban a karácsonyi ünnepek miatt nagyban költekezett, így az év elején többnyire visszaesik a forgalom” -vallja Sadovská. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az idei első negyedévre még egész biztosan rányomja bélyegét a járványhelyzet romlása. Ha azonban sikerül úrrá lennünk a helyzeten, és javulnak a járványügyi mutatók, az üzletek forgalma újra nőni kezdhet. Látványosabb javulásra azonban májusnál hamarabb nem számíthatunk” - állítja Hornák.
