Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-31 / 75. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. március 31. I www.ujszo.com A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraátállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat' (Shuttersock) Az óraátállítás egészségügyi és pszichés hatása ÖSSZEFOGLALÓ Március 28-án vasárnap hajnali 2-ről 3-ra állítottuk át az órákat, ezzel megkezdődött a nyári időszámítás. De milyen hatást gyakorol ez az emberi szervezetre, illetve pszichés állapotunkra? Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa szerint az óraátállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni. A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraátállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot - magyarázza Bárdos György biológus, a viselkedés-lélektan és pszichofiziológia kutatója, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egykori igazgatója. Az őszi óraátállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet. A biológus szerint egy fiatalabb, egészséges ember mindebből egy enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel. Idősebb, vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak. Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbé válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal például a tömegközlekedési eszközökön, többször felejtünk otthon fontos dolgokat. A tavaszi óraállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban. A depresszióban, szorongásos állapotokban, pszichés zavarban szenvedők (különösen, ha dolgoznak) szenvedik meg leginkább a ritmus eltolódását, ilyenkor gyakran kell akár orvoshoz vagy pszichológushoz fordulniuk, esetleg átmenetileg változtatni a gyógyszerelésen is. Végül vannak kifejezetten időzavaros betegek is, akiknél akár fatális következménnyel is járhat az óraállítás, szinte teljesen kiforgatva az amúgy is abnormális ritmusmintázatot. A tavaszi és őszi óraállítás hatásai tehát egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraátállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”. Ugyanakkor léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraátállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), illetve a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatokat végezni. A reggeli rutinba pedig érdemes a vérkeringést serkentő gyakorlatokat beiktatni. Az egészségügyi hatásokat (amelyek ugyanúgy okozhatnak gazdasági anomáliákat is) vizsgálva egyre világosabbá válik, hogy a rendszeres átállás inkább káros, mint hasznos a társadalom számára, ezért egyre többen úgy gondoljuk, hogy ezt az egész óraállitgatást el kellene már felejteni - összegezte az ELTE professzor emeritusa. A nyári és téli időszámítás alkalmazását eredetileg egy gazdasági megfontolás, az áramfogyasztás csökkentése indokolta, egészségügyi hatásaival keveset foglalkoztak. Az átállásos rendszert elsőként a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be az I. világháború alatt, ezt később átvette az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is. Később-például a II. világháborúban és a 70-es években az energiaválság alatt — takarékossági okokból többször alkalmazták az átállásos módszert, hazánkban 1980 óta van folyamatosan érvényben a tavaszi és őszi óraátállítás. A tervek szerint az Európai Unióban 2021 -ben alkalmazták volna utoljára, a végleges, uniós szintű döntés azonban koronavírus-járvány miatt valószínűleg még várat magára. (ELTE) Láthatóak lettek a mágneses mezők egy fekete lyuk körül MTI-HÍR Először sikerült kimutatni és láthatóvá tenni egy fekete lyuk közvetlen közelében a mágneses mezőket - közölte a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet. A fekete lyukról készített első felvételeket 2019-ben mutatták be. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87 óriás galaxis közepén található objektum látható, amelyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. A gigantikus objektum pontosabb megismeréséhez jutott egy lépéssel közelebb a mágneses mezők kimutatásával a bonni intézet. „Ez nagyon fontos, mivel ezáltal jobban megérthetjük, hogyan keletkeznek egy fekete lyuk környezetében a fényes szerkezetek” - mondta Anton Zensus, az intézet vezetője. A szükséges adatok az Event Horizon rádióteleszkóp-hálózattól (EHT) származnak. Az EHT nemzetközi projektje keretében készültek el a tudományos világszenzációnak számító 2019-es felvételek, a szakértők azóta folytatták az adatok értékelését és ez alapján sikerült el-A mágneses mezők fontos szerepet játszanak a nagy sebességű gázkilövellések, az úgynevezett jetek kialakulásában (Shutterstock) készíteni az első képet a mágneses mező eloszlásáról, amely az M87 középpontjában lévő fekete lyuk úgynevezett árnyéka körül fényes gyűrűként látható. Az eredményhez vezető megoldást az a megfigyelés adta, hogy a rádiósugárzás polarizált, tehát nem véletlenszerű a rezgések iránya. A polarizált sugárzás az asztrofizikusok számára megbízható jelzés a mágneses mező jelenlétének. A mágneses mezők fontos szerepet játszanak a nagy sebességű gázkilövellések, az úgynevezett jetek kialakulásában. „Ha képesek vagyunk leképezni a fekete lyuk közvetlen környezetét és megértjük a mágneses mezőket is, elkezdhetjük megérteni ezeknek a j eteknek a keletkezését is” - mondta Anton Zensus. A több milliárd naptömegü fekete lyukakban hatalmas tömeg szorul össze nagyon kicsi területen. Az óriási gravitáció miatt közvetlen környezetéből még a fény sem menekülhet. Fekete lyukak keletkezhetnek például akkor, amikor kiégett óriáscsillagok összeomlanak saját súlyuk alatt. Az M87-hez hasonló szupemagy tömegű fekete lyukak pontos keletkezése még nem ismert.
