Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-31 / 75. szám
www.ujszo.com | 2021. március 31. KOZELET I 3 Meseznikov: Kétség nem fér hozzá, hogy Matovic kormányfőként kudarcot vallott CZÍMER GÁBOR Pozsony. Igor Matoviö (OllaNO) váratlanul került a kormányfői tisztségbe, ahonnan egy óv után a koalíción belüli folyamatos konfliktusai miatt kell lemondania. Igor Matovic pártja, az OEaNO 25,02 százalékos eredménnyel nyerte meg a 2020-as parlamenti választást, a 150 fos törvényhozásba 53 képviselőt küldhetett. Az OEaNO nem egy hagyományos politikai formáció, hiszen mindössze néhány tagja van, a jelöltlistájuk pedig abban is rendkívüli, hogy a legismertebb személyiségek a névsor végén kapnak helyet, így Matovic a legutolsó, 150. helyről vágott neki a választásnak, de mivel 498 740 preferenciaszavazatot kapott, ezért a lista első helyére ugrott. 2020 tavaszán némi huzavona után megalakult az OEaNO-Sme rodina- SaS-Za l’udí négypárti koalíció, amely a parlamentben 95 képviselővel rendelkezett. így az ország történelmének legnagyobb parlamenti támogatottságra épülő kormányát állíthatták fel. A konfliktusok sora Matovic már a kormányzás elején, a koronavírus-járvány első hulláma alatt konfliktusba került Richard Sulikkal, az SaS elnökével, aki egyben a gazdasági minisztériumot vezette. A kormányfő arra emlékeztette a nyilvánosságot, hogy Sulik felel a Radicovákormány bukásáért. rült sor. Matovic Zuzana Caputová köztársasági elnökkel is konfliktusba került, azzal vádolta ugyanis, hogy az államfő felelős a rossz járványadatokért, mivel vétózta azt a törvényt, amely lehetővé tette az állampolgárok mobiltelefonjainak követését. A vétót később a parlament megtörte, de a lehetőséget ennek ellenére máig nem használják. Október közepén a járvány már rendkívül gyorsan terjedt, a kormány be akarta zárni az éttermeket és fitneszközpontokat. Ezt azonban Sulik ellenezte, mivel szerinte az adatok nem igazolták ennek a lépésnek a hatékonyságát, amiért Matovic ismét élesen bírálta őt. Sírásón át az idiótáig A miniszterelnök egyik legtöbbet prezentált és egyben legtöbbet bírált lépése az országos tesztelés bevezetése volt. Ezt eleinte támogatta az SaS is, de később Sulik már bírálta az intézkedést. Erre Matovic azzal vádolta őt, hogy az általa vezetett gazdasági minisztérium nem vásárolta meg időben a szükséges mennyiségű antigéntesztet és a miniszterelnök felszólította Sulíkot, „menjen sírokat ásni” a járvány áldozatainak, mert a tehetetlensége miatt épp őt terheli a felelősség azért, hogy az országban ennyi áldozata van a vírusnak. Matovic egyben idiótának nevezte az SaS elnökét, és azt szerette volna, ha lemond a tisztségéről. Március elsején aztán Igor Matoviö kormányfő és Marek Krajcí egészségügyi miniszter bejelenti, hogy Szlovákia 2 millió Szputnyik V- vakcinát vásárol Oroszországtól. Mindezt csak az utolsó pillanatban egyeztették a koalíciós partnereikkel, „A koalíción belüli problémákban mindig szerepet játszott Matoviö, mindezt annak ellenére, hogy maguk a kormánypártok között nincs akkora különbség". Grigorij Meseínikov politológus így a külügyminiszterrel, az SaS által jelölt Ivan Korcokkal is. Ezután Sulik kijelenti, a kormány nem működhet tovább ebben a formában, jelentős átalakításokra van szükség. Teljes erejével kirobban a kormányválság. Március 12-én Krajcí beadja lemondását, de Sulik előáll újabb feltételeivel, amelyek szerint, ha Matovic március 24-ig nem távozik a kormányfői posztról, az SaS kilép a koalícióból. A Za l’udí szintén csatlakozik az SaS követeléseihez és i ugyancsak Matovic lemondását kök vételik. Mivel ez nem történik meg, A : március 25-én az SaS felfüggeszti a B tagságát a koalícióban. Matovic március 28-án azonban váratlanul bejeik lenti, helyet cserélne Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszterrel és nem követeli, hogy koalíciós partik nerei személycseréket hajtsanak : i? B végre. Ezt az SaS és a Za l’udí elísí B fogadja, az időközben lemondott B minisztereik úgy nyilatkoznak, ^k újra készek betölteni a tisztsé-4B güket. Matovic március 30-án B személyesen átadta lemondá-Matovic az SaS-t mint pártot is bírálta, szerinte Sulíkék szinte minden nap „belerúgnak” a többi kormánytagba. Ezzel együtt tavaly nyáron egységesnek mutatkozott a koalíció, még annak ellenére is, hogy a Za l’udí is elkezdte bírálni a Sme rodina vezetőjét, Boris Kollárt, mert kiderült, plagizált a diplomamunkája megírásakor. A következő politikai válságra ősszel, a koronavírus-járvány második hullámának megérkezésekor kesát a köztársasági elnöknek, Caputová pedig megbízta Hegeit a kormányalakítással. A sikerek Grigorij Meseznikov politológus elmondta, Matovic egyéves kormányzásának egészét tekintve a legnagyobb eredmények között a korrupció elleni harc említhető. Ugyancsak ebben az évben indította be Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter az igazságügyi reformot. „Ugyancsak fontos eredmény, hogy megszilárdították az ország nyugati irányultságát” - tette hozzá a politológus. Meseznikov azonban kiemelte, a kormány számára a legfontosabb feladat a világjárvány kezelése volt. A szakember szerint a kormány megalakulásakor fontos momentum volt, hogy a választást megnyerő párt elnöke alakíthatott kormányt. „Ezzel pedig ő személyesen is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a rendőrségnek szabad keze legyen a bűnügyek felderítése során” - véli a szakértő. Ezzel egy időben azonban felszínre kerültek Matovic személyiségének azon jegyei, amelyek nem egyeztethetők össze a miniszterelnöki tisztség betöltésével. „Kiderült, hogy szeret beleavatkozni az apróbb részletek irányításába, más tisztviselők kompetenciájába” - értékelte a miniszterelnök tevékenységét Meseznikov, és hozzátette, szerinte Matovic nem tudta irányítani a kormányt mint kollektív döntéshozói szervet. „A koalición belüli problémákban mindig szerepet játszott a miniszterelnök, mindezt annak ellenére, hogy maguk a kormánypártok között nincs akkora különbség” - magyarázta. Meseznikov is kiemelte, hogy Matovic és Sulik konfliktusa rendkívül kiélesedett. „Kijelenthető, hogy Matovic ez alatt az egy év alatt elvesztette két koalíciós párt, az SaS és a Za l’udí bizalmát is, ami azt jelenti, hogy miniszterelnökként kudarcot vallott, és ennek következtében le kellett mondania” - zárta az elemző. „Sátornak senki sem mondott nemet” ÖSSZEFOGLALÓ Sátor Lajos, a Sátor-banda főnöke meggyilkoltatta volna azt, aki nem teszi, amit mond neki - mondta a banda „sírásója", Horváth Lehel ügyének tárgyalásán a bazini Speciálizált Büntetőbíróságon Kádár Krisztián, a banda 25 éves büntetésre ítélt tagja. Bazin. Horváth Lehelt öt ember meggyilkolásával vádolják. Az áldozatok között van a bandafőnök Sátor Lajos, a banda pénztárosa, továbbá Karika Csaba, Lelkes Gellért és Dubány János. A vád szerint Horváthnak köze volt egy másik bandatag, Reisz András 2006-os meggyilkolásához is. „Horváth Lehel és én nem akartuk megölni Reiszt. 2006-ban megszakítottam a kapcsolatot a bűnözői csoporttal, és kerültem a kapcsolatot Sátorral. O azonban kész tények elé állított bennünket” - mondta Kádár. Azt vallotta, nem volt szemtanúja a gyilkosságnak, akkor éppen a Dunaszerdahely melletti Csótfán, az egykori szövetkezeti telepen rejtőzködött. Reiszen és Sátoron kívül ott volt Nagy Zsolt alias Csonti is. „Hirtelen lövést hallottam, Sátor ott, akkor döntött úgy, hogy ő maga lövi le Reiszt. Korábban úgy volt, hogy nekem kell ezt megtennem. Volt fegyverem, de soha életemben nem lőttem le senkit” - mondta. Hozzátette, ha nem azt csinálta volna, amit Sátor akart, likvidálta volna őt is. „Sátornak senki sem mondott nemet” - mondta Kádár. Ennek ellenére soha nem látta, hogy az ellenkezést gyilkossággal torolta volna meg. Reisz maradványait nem találták meg. A gyilkosságok mellett Horváth Lehelt bűnözői csoport támogatásával vádolják, valamint azzal, hogy 45,5 millió szlovák koronát lopott el egy dunaszerdahelyi széfből. A Sátor-banda fejének meg-Horváth Lehelt öt ember meggyilkolásával vádolják (TASR-felvétel) gyilkolása ügyében Horváth Lehel 2010-ben beismerő vallomást tett. A holttestet nem találták meg, a tettesek állítólag többször kiásták és máshol temették el a maradványokat. A Sátor-banda legalább 1998-tól tevékenykedett egészen 2010-ig Dunaszerdahelyen. Bérgyilkosságokat követtek el, strómanokat és kényelmetlen tanúkat gyilkoltak meg, akik vallomást tehettek volna a rendőrségen, de ok nélkül is gyilkoltak. Arra is volt példa, hogy a meggyilkolt bandatag holttestét húsdarálón ledarálták és a Kis- Dunába szórták, a gyilkosságokat a vád szerint jóformán futószalagon végezték. Bohdan íel’ovsky, a Különleges Ügyészi Hivatal (USP) ügyésze a vádirat ismertetésekor azt mondta, nincs tudomása arról, hogy bárhol Európában lett volna olyan bűnbanda, amely 80 gyilkosságért felelős, annyiért, amennyinek az elkövetésével a Sátor-bandát gyanúsítják. (TASR, dp)
