Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-30 / 74. szám
www.ujszo.com | 2021. március 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az ehető nő Keresztény értékekre hivatkozva a nők jogairól BOLEMANT LILLA A fiú úgy dönt, hogy mivel már az összes barátja megnősült, neki is el kell szánnia magát. Megkéri a lány kezét, akivel már elég hosszú ideje együtt jár. A lány még nem gondolt a házasságra, foként azért, mert tudja, hogy azután nem élheti a saját életét, a félje, a gyerekek meg a háztartás lesz az élete. Szereti a fiút, de az eljegyzés óta mintha megváltozott volna a viselkedése. Mintha a lány véleménye és addigi barátai, munkája, egyéb érdeklődése nem lenne fontos a számára. Vagy addig se volt? Haladnak a kijelölt úton, a lány felmond a munkahelyén, mert az a rend, hogy aki féijhez megy, felmond, hiszen révbe ért. A történet Margaret Atwood azonos című regényéből való, és egy nagyon fontos jelenségre hívja fel a figyelmet, amiről nem lehet elég sokat beszélni és írni. Az 1950-60-as években játszódik, amikor a nőket a nyugati társadalmakban visszavezérelték a fakanálhoz, nehogy elvegyék a munkalehetőségeket a háborúból visszatérő férfiaktól. Tehát újból függő helyzetbe kerültek, hiszen elvették tőlük a gazdasági szabadság lehetőségét. A mi, keleti térfelünkön sem gazdasági, sem személyi szabadságról nem lehetett szó, a szocialista emancipáció szerint a nőket ugyanolyan, jogok” illették meg, mint a férfiakat, tehát kötelezően dolgozniuk kellett, viszont az otthoni „második műszak” egyedül az övék maradt. Építették a szocialista társadalmat. Amíg tart a járványhelyzet, óriási elismerésben részesülnek az egészségügyi dolgozók, a szociális szférában dolgozók és a pedagógusok. Annyira megnőtt ezeknek a szakmáknak a presztízse, hogy jelentősen emelkedett az ilyen irányú képzésekre, oktatási intézményekbe jelentkezők száma. Ezekben a szakmákban túlnyomó többségben nők dolgoznak! „Nekem ez a regény nem adott semmit, nem tudom, miről szól”mondta Az ehető nőről egy beszélgetésben egy fiatal nő. „Azt hiszem, nekem nincs szükségem a feminizmusra” - mondta egy másik nő egy másik beszélgetésben, aki egész életében szabadon kimondhatta, amit gondolt, szabadon választhatott hivatást és élettársat, úgy élhette az életét, ahogy neki megfelelt. Több sikeres nő mondta azt az 1990-es és 2000-es években, hogy amikor belépett az egyetemre vagy a munkapiacra, azt hitte, egyenrangú félként fogják kezelni, és csak a tudását, a tehetségét fogják értékelni, nem kerül hátrányba amiatt, hogy nő. Hamar rá kellett jönniük azonban, hogy ez egyáltalán nem így van. Azt gondolták, nincs szükségük a feminizmusra, hiszen anyáik már kiharcolták nekik a jogokat. Vigyázó szemünket vessük a régiúj kormány munkájára és intézkedéseire. A többségében korlátolt gondolkodású, elfogult és önző egyénekből álló kabinet saját érdekein és rögeszméin túl nem lát semmit (tisztelet a nagyon kevés kivételnek). Sajnálatos, hogy a keresztény értékekre hivatkozva folytat keresztes háborúkat az emberi jogok, köztük a nők jogai ellen. De talán már eltelt néhány évszázad a keresztes háborúk óta, és kiderült, hogy a nőnek is van lelke, sőt emberi lény, aki a férfi társa is lehet, ha nem tárgyként próbálja kezelni. Lesz egyszer olyan kormányunk, amely ezt elismeri? Szociális és egészségi okokból... Krajniak és Krajőí, akik lemondását nem követelte MatoviC, így velük szemben nem tudja eljátszani, hogy kegyet gyakorol és megbocsát. (Cartoonizer) Matovic bárány bőrben HEGEDŰS NORBERT M atovic úgy távozik, hogy közben mégis marad, a kormányválság árnyékában pedig új magyar (törzs)szövetség született. Virágvasámap Igor Matovic kormányfőt megszállta a Szentlélek - legalábbis nagyon igyekezett, hogy elhitesse velünk, valami hasonló történt. Nagylelkűen bejelentette, hogy hajlandó távozni a miniszterelnöki posztról (nem túl messzire, a pénzügyminisztérium élére), és hajlandó elengedni az összes feltételt, melyet eddig támasztott. Húsvétról, kereszténységről és megbocsátásról beszélt, ami 180 fokos fordulatot jelent mindenhez képest, amit eddig kormányfőként csinált. Ezért is gyanús kicsit, hogy nem született újjá teljesen, hanem csak magára öltötte a báránybőrt, hogy megtévessze vele a többi a birkát. Akárhogy is történt - valóban a Szentlélek tett csodát, vagy a politikai realitás (Remisová vasárnap délben végre félreérthetetlenül kimondta, hogy a Za l’udí nem kér a hárompárti kormányzásból) ne vitassuk el az Egyszerű Embertől: nem lehetett neki könnyű. Komoly gesztust tett, amivel egyelőre megmentette a kormányát és még a porondról sem kell teljesen távoznia. Le a kalappal, ami jár az jár. Az SaS kész visszatérni a kormányba az összes miniszterével, vagyis a négyes koalíció feltehetően megmarad, mi pedig tűkön ülve várhatjuk az újabb Matovic-Sulík csőriét. A koalíciós válság árnyékában végre sikerült megegyezniük a magyar pártoknak is, és ez is jó hír. Szinte a semmiből jött a bejelentés, hogy az MKP és a Híd végül kiegyezett az Összefogással. Nem volt üdvrivalgás, nem volt tűzijáték, és ez főleg az elmúlt két év bénázásának számlájára írható. (Komoly elszalasztott lehetőségnek tartom, hogy a pártegyesülés aktusát nem egy Forró-Sólymos-Mózes vérszerződés pecsételte meg, ez alaposan megnyomta volna az akció PR-értékét.) Az egyezség váratlanul hozott közös nevezőre pártállástól függetlenül minden szlovákiai magyart - mégpedig azért, mert valószínűleg senki nem elégedett vele teljesen. De ezért könyörgünk két éve, és végre megkaptuk. Kanyargós úton, de megcsinálták, ez pedig nem kis dolog. Most a közös párt struktúráját kell minél hamarabb kiépítem és meg kell vívni a csatákat az alacsonyabb szinteken. Különösen Forró Krisztiánnak és az MKP vezetésének lesz nehéz dolga megértetni néhány mamelukkal, hogy ez az egyetlen út az előrelépés - és talán a túlélés - felé. Az új pártban ugyanis néhány „öreg harcos” könnyen partvonalra kerülhet, ezt pedig nem fogják szó nélkül tűrni. Ha ugyanis a sajtótájékoztatón készült fényképet nézegetjük, nem lehet nem észrevenni, hogy az egyesülés egyfajta generációváltást is jelentett az MKP-ban és a Hídban is, és az Összefogás fiatal függetlenjei számára is végre elérhető közelségbe kerül a képviselői bársonyszék. Mert ha itt előrehozott választás lesz - és legyünk őszinték, ez ennél a kormánykoalíciónál mindig benne lesz a pakliban -, akkor a Szövetségnek jóval nagyobb esélye lesz parlamentbejutni, sőt akár kormánytényezővé válni, mint a külön-külön induló formációknak valaha volt. Igazából ez az egyesülés legnagyobb előnye és feltehetően egyik fő katalizátora. Furcsa héten vagyunk hát túl. A magyar és a szlovák politikusok józan észről és már-már felelősségteljes hozzáállásról tettek tanúságot. Mindkét esetben hosszas és általuk önkéntesen gerjesztett szenvedés előzte meg ezt, így kicsit keserű szájízzel vesszük tudomásul a kiegyezéseket, de ez Kelet-Közép-Európa. Hátúi simán menne, el sem hinnénk. Billentsük meg hát nem létező kalapunkat mindkét társaság felé, és (mivel ez mégiscsak Szlovákia) várjuk kíváncsian, hogy mikor omlik össze az egész. FIGYELŐ Eljutni A-ból A-ba Eldobva a bohócsapkát, húsvétra megváltó szerepben tetszeleg Matovic, de ismerjük be, komoly gesztus tőle a helycsere, ám államférfiúi tettnek mégse nevezzük egy sarokba szorított politikus húzását, mellyel magát menti. Egy nagy haszna azonban lesz: Matovicot végre teljesen távol lehet tartani a járványkezeléstől, tehát egy tudományosan megalapozott járványügyi szakértői vélemény nem számít ezentúl a kormányfő vérig sértésének, írja a Denník N. (úsz) Az oroszok már a sarkon vannak - versenyfutás az olvadó jégen A nagyhatalmak egyenesen kihasználják a klímaváltozást, az olvadás miatt tovább gyorsult a versenyfutás az északisarki nyersanyagkincsekért. Egyszerre három orosz rakétahordozó nukleáris tengeralattjáró merült fel, áttörve a jeget, ezzel egy időben az Északi-sark felett átrepült két nagy hatótávolságú MiG-31-es vadászgép - küldte a jelentést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov. „Elrendelem a sarki expedíciók és a Távol-Észak kutatásának folytatását, Oroszország biztonsága érdekében” - ment az újabb utasítás Putyintól. Az orosz konvoj múlt pénteken bukkant fel a Ferenc József-fold szigeteknél, a három tengeralattjáró másfél méter vastag jeget áttörve merült fel egymás közelében, ilyesmit először hajtott végre az orosz haditengerészet. Szintén első próbálkozás volt, hogy az egyik tengeralattjáró jég alóli torpedókilövést hajtott végre. A két szuperszonikus MiG pedig légi utántöltéssel repült át a sark felett. A manőverekben legalább 600 tengerész és 200 különleges jármű vesz részt. Az Oroszországot az Északi Tanácsban képviselő nagykövet kijelentette: Moszkva a NATO térség iránti növekvő figyelme miatt „megelőző intézkedéseket tett”, például az északi hajózási útvonal védelmére. Mint mondta, a Szuezi-csatoma elzáródásához vezető hajóbaleset kihangsúlyozta az alternatív szállítási lehetőség szükségességét. Becslések szerint az Északisarkvidéken található a Föld feltáratlan olaj- és gázkészleteinek negyede. Az olvadás miatt könnyebben hozzáférhető területek fölött Oroszország, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia is próbálja saját joghatóságát érvényesíteni. Óroszország 2014-ben létrehozta az északi hadászati parancsnokságát, amelyhez szárazföldi, légi és tengeri csapatok is tartoznak. Az Északi-sark körül az elmúlt néhány évben komoly geopolitikai helyezkedés zajlik (és várakozás, hogy a klímaváltozás miatt egész évben hajózható legyen). A dán titkosszolgálat már 2019-ben, hosszú idő után először nem a terrorizmust vagy a kiberfenyegetéseket jelölte meg első számú kockázatként, hanem Grönland helyzetét. Emlékezetes az is, hogy Donald Trump előző amerikai elnök ajánlatot tett a sziget megvételére Dániának. A dánok által nyilvánosságra hozott jelentések szerint pedig civilnek feltüntetett kínai sarkköri missziók katonai feladatokat is végrehajtanak. Az oroszok pedig évek óta nyíltan ott tesztelnek fegyvereket, keresnek nyersanyagot, úszó atomerőművet is küldtek északra. Eközben a dánok aggódva nézik, hogy a Grönland mélyén lapuló nyersanyagok egyre több ország érdeklődését keltik fel az olvadás miatt. Ezért a helyi lakosság megnyerésére Dánia 2009-ben nagyobb autonómiát adott az óriási területnek, amelyen csak néhány tízezer ember él. A valódi tanulság, hogy Európa egyik határán sem tud az uniós közösség nevében, egyesült erővel fellépni. Az Északi-sarkot sem lehet Koppenhágából megvédeni, de még Brüsszelből sem. A többi közeli konfliktus mellett a sarkvidék újabb figyelmeztetés, hogy szükség van egységesülő védelemre és az ehhez szükséges külpolitikára. (mti, fy)
