Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-26 / 71. szám

www.ujszo.com | 2021. március 26. KOZELET I 3 „A kérdés, ki hajlandó engedni” Martin Klus külügyi államtitkár szerint az SaS elképzelhetőnek tartja a Szövetséggel való együttműködést CZÍMER GÁBOR Pozsony. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkárral a kormányválságról, a kabinet lehetséges átalakításáról beszélgettünk, de arról is kérdeztük, miként állna az SaS az egyesült magyar párttal, a Szövetséggel való együttműködéshez. A kormányválság miatt az ön pártja, az SaS által jelölt külügy­miniszter, Ivan Korcok távozott a tisztségéből. Ön a posztján ma­rad? Bízom benne, hogy a miniszter úr távozása csak ideiglenes és azon politikai aktivitásoknak a követ­kezménye, amelyek a kormányvál-. ság eleje óta láthatóak voltak. Ez azt jelenti, hogy a minisztereink példát akartak mutatni annak érdekében, hogy megtörténjen a kormány át­alakítása, és hogy megváltozzon a kormányzás stílusa. Ha a koalíció megállapodik ezen változásokban, akkor bízom benne, hogy a minisz­ter úr nagyon rövid időn belül visszatér. Ami engem és az én posztomat illeti, erről a kormány­nak kell döntenie, hiszen a kabinet nevezi ki az államtitkárokat. Ha szükség lesz arra, hogy az ideigle­nes tárcavezetőnek, Jaroslav Nad’nak segítsek, akkor természe­tesen erre készen állok. De azt is tiszteletben fogom tartani, ha a kor­mány, akár a következő ülésén, jö­vő héten szerdán leváltana. Kapott olyan jelzést, hogy Nad' a menesztését szeretné? Nem, nincs ilyen információm. Mit jelent önnek mint államtit­kárnak és az egész külügyminisz­térium számára, hogy a tárcát át­menetileg az OEaNO minisztere, Jaroslav Nad’ vezeti, míg maga a tárca a koalíciós szerződés szerint az SaS-hoz tartozik, miközben pont ezen két párt vezetője között bontakozik ki a legélesebb konf­liktus? Az SaS miniszterei lemondtak, így közülük nem vehette át senki a külügy vezetését. Valószínűleg azért kapta a feladatot Jaroslav Nad’, mert nagyon sok közös témánk van a védelmi minisztériummal, elég például csak a NATO-tagságunkat említeni. így a védelmi miniszter jól ismeri a külügyi tárca munkáját. Én pedig azt kell mondjam, hogy a múltban nagyon jól együtt tudtam dolgozni vele, a védelem és a kül­politika terén is. De érvényes az is, hogy ezt az állapotot mindannyian átmenetinek értékeljük. Úgy gon­dolom, az, hogy az SaS-hez tartozó külügyi tárcát átmenetileg az OEaNO tagja irányítja, nem fog gondot okozni a működésben. Pont Jaroslav Nad’ mondta a Denník N-nek a minap, hogy a ko­alícióban a megállapodás nem azon múlik, hogy Igor Matovié (OEaNO) hajlandó-e lemondani a miniszterelnöki posztról, hanem az SaS vezetőjén, Richard Sulikon áll a dolog, aki nem hajlandó tá­vozni a gazdasági minisztérium éléről. Ön szerint mi most a kor­mányválságot lezáró megállapo­dás legnagyobb akadálya? A helyzet a gordiuszi csomóhoz hasonlít. Az SaS ugyanis csak attól a pillanattól kezdve akar a koalíciós válság megoldásáról tárgyalni, ami­kor a miniszterelnök benyújtja a le­mondását. A kormányfő azonban nem akaija beadni a lemondását, amíg nem állapodtunk meg abban, miként nézne ki az új kormány. Ezért most az a kérdés, ki hajlandó enged­ni az álláspontjából. En bízom ben­ne, hogy ez a következő néhány órá­ban megoldódik. Ön a Webnoviny portálnak azt mondta, lát arra lehetőséget, hogy Sulik és Matovic is a kormány tag­ja maradjon. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „Vagy mindket­ten, vagy egyikük sem.” Nad’ ezzel szemben úgy nyilatkozott, a kor­mányban vagy Sulik, vagy Matovic maradhat, ketten együtt nem. Mi ezzel kapcsolatban az ak­tuális helyzet? Pártunk hivatalos álláspontja, hogy Sulik volt gazdasági miniszter és Matovic jelenlegi kormányfő is ma­radjon a kormányban, de kapjanak más tisztséget, vagy mindketten tá­vozzanak. Tudatában vagyok, ha vál­tozik a miniszterelnök személye, ak­kor vele együtt minden változik, de fontos, hogy egyik koalíciós párt se érezze magát megrövidítve, átverve. Bízom benne, hogy a konkrét minisz­tériumok és nevek kérdésében meg tudunk állapodni. Én magam is azt szeretném, ha létrejönne ez a megál­lapodás, mert azt gondolom, hogy Szlovákia számára ez a négyes koa­líció a legjobb megoldás. Szerintem működőképes alternatívát jelent, ha Sulik és Matovic is a kormányban van. Annak ellenére, hogy a múltban volt közöttük feszültség, én a kor­mányüléseken is azt látom, ezek csak pillanatnyi dolgok, hiszen az esetek többségében nagyon konstruktívak a tárgyalások. A kabinet a határozatok többségét konszenzussal hagyta jóvá. Abban az esetben, ha új miniszterel­nökünk lenne, aki a tárgyalásokat is másként vezetné, meg vagyok győ­ződve arról, hogy mindkét pártvezető jól el tudná látni a feladatát a kormá­nyon belül. Az SaS ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is három minisztérium tartozzon hozzá? A pártunk további, alapvető fel­tétele, hogy a négypárti koalíció a jelenlegi koalíciós szerződés alapján működjön tovább. Eszerint pedig az SaS-nek három minisztérium jár. El tudom képzelni, hogy az SaS-hez továbbra is három tárca tartozik majd, de létrehoznánk egy új kor­mánypozíciót, a korrupció elleni harcért felelős kormányfőhelyettesi tisztséget, amely ugyan nem mi­nisztérium, de amelyet a jelenlegi miniszterelnök tölthetne be. Ezzel az OEaNO kormánytagjainak száma növekedne. Amennyiben önök megtartanák mindhárom minisztériumukat, a kormányt az OEaNO másik jelölt­je, például Eduard Heger vezetné, de Igor Matovié lenne a korrupció elleni harcért felelős miniszter­elnök-helyettes, ragaszkodnának ahhoz, hogy Richard Sulik to­vábbra is a kabinet része legyen? A politika a lehetőségek művé­szete, így el tudom képzelni, hogy a tárgyalásoknak ez lenne a kimenete. Egy értelmes kompromisszumnak látnám ezt, hiszen a cél, hogy meg­tartsuk a négypárti koalíciót. Akkor nem támasztják katego­rikus feltételül, hogy Richard Su­liknak továbbra is kormánytiszt­séget kell betöltenie? Ez attól függ, az OEaNO-s kollé­gák milyen feltételekkel érkeznek a tárgyalásokra. Ha például az ő alap­vető követelésük az lesz, hogy Ri­chard Sulik a továbbiakban ne le­gyen a kormány része, azzal együtt, hogy a kabinetben továbbra is helyet foglalna Igor Matovic, akkor más kompromisszumok keresésének kérdésköre nyílik meg. Számomra, és ezt teljesen őszintén mondom, az a legfontosabb, hogy együtt marad­jon a négypárti koalíció. Bármilyen kompromisszumról, ami ezt bizto­sítaná, legalább tárgyalni kell. Martin Klus külügyi államtitkár Jaroslav Nad’ a sajtónak arról is beszélt, hogy Mária Kolíková (Za Pudí) kijelentése mögött, mi sze­rint Matovié kormányában már nem fog részt venni, valamiféle rejtett szándék áll. Hogy miről le­het szó, Nad’ nem pontosította. A koalíciós válság során az SaS egyeztette a lépéseit, céljait, Vagy a taktikáját Mária Kolíková igaz­ságügyi miniszterrel? Vagy csak Kolíková pártjával, a Za l’udíval? Egészen biztos volt valamiféle kommunikáció Richard Sulik és Mária Kolíková között, hiszen mindketten kormánytagok voltak. Az azonban, hogy a Za l’udí képvi­selője már korábban a kormányzási stílus változásának szükségességé­ről, a kormányfő lecseréléséről be­szélt, nem titok. Mi az SaS kereté­ben aztán csatlakoztunk ehhez a re­torikához. Ez mindkét koalíciós párt közös érdeke. Cáfolja tehát, hogy az SaS va­lamiféle megállapodást kötött volna Mária Kolíkovával az elő­rehozott választás esetére? Az elejétől fogva azt mondjuk, hogy az SaS nem szeretne előreho­zott választást, nem is fogjuk ezt megszavazni. így aztán az előreho­zott választásról szóló bármilyen együttműködés, legyen szó bárkiről, számomra nem tűnik reális lehető­ségnek. Ki tudom tehát zárni, hogy az előrehozott választásról megálla­podtunk volna Mária Kolíkovával. Melyek a kormányválság ala­kulására vonatkozó legvalószí­nűbb forgatókönyvek? Én azt szeretném, ha négypárti ko­alícióban folytatnánk, megtalálnánk a kompromisszumot, illetve, hogy egy új miniszterelnökkel, új dinami­kával és kommunikációval halad­(Somogyi Tibor felvétele) junk tovább. Szerintem Szlovákiá­nak erre van szüksége. Ehhez képest egy másik forgatókönyv, amiről Ja­roslav Nad’ is beszélt, hogy három­párti koalícióban folytatnák tovább a kormányzást, ami azt is jelentené, hogy az SaS nem tud megállapodni a többi párttal. Végül pedig teljesen kritikus alternatívát jelentene a két­­párti, kisebbségi kormány, amelyről azonban azt gondolom, nem tartana ki sokáig. Az Alkotmány alapján le­hetőség van még egy szakértői kor­mány felállítására is. Az előrehozott választás kiírását pedig a megfelelő számú parlamenti képviselőnek kel­lene megszavaznia. Ez azonban nem túl valószínű, hiszen az OCaNO-nak 53 képviselője van. El tudom kép­zelni, hogy némelyikük személyesen is motivált abban, hogy ne rövidítsék le a mandátumukat. Az ellenzékben pedig vannak olyan új politikai pár­tok, amelyeknek arra van szüksége, hogy megfelelően beágyazódjanak a hazai politikai színtérbe. így aztán szerintem jóval többen vannak azok, akik nem látják járható útnak az elő­rehozott választást, mint azok, akik igen. Ez egy bonyolult patthelyzet, amelynek a legjobb feloldása egy kompromisszumos megállapodás és a négypárti koalícióban való tovább­­kormányzás lenne. Módosítani fogják a koalíciós szerződést? A dokumentumot mindenképpen módosítani kell, hiszen ha létrejön­ne az előbb már említett korrupció­­ellenes kormányfőhelyettesi poszt, akkor azt bele kell foglalni. A szer­ződésben foglalt megállapodás alapvető átalakítását azonban jelen pillanatban nem tudjuk elképzelni. „ A lehetséges forgatókönyvek között szerepel az előrehozott parlamenti választás is. El tudja képzelni, hogy az SaS együtt kor­mányozna a Hlassal és a Prog­resszív Szlovákiával? Erről beszélni teljesen a spekulá­ció kategóriájába tartozik. Az SaS hosszú ideje mondja már, hogy a Smerrel és az ESNS-szel és egy idő­szakban az SNS-szel nem működne együtt. Minden másról a választók döntenek. Ma arról gondolkodni, hogy két parlamenten kívüli párttal koalícióra lépnénk-e, nem lenne a részünkről értelmes dolog. Ezidáig akkor alapvetően nem zárkóztak el attól, hogy a Hlassal kormányozzanak? El tudom képzelni, hogy amennyiben ez aktuális lenne, akkor ezt a pártunk Országos Tanácsának meg kellene tárgyalnia, amely egy ilyen kérdésben állást foglalna. Most azonban még nem tartunk itt, na­gyon korai lenne még előrehozott választásról beszélni. Ha mégis maradunk még az elő­rehozott választás lehetőségénél, hogyan viszonyulna az SaS az egyesült magyar párttal, a Szövet­séggel való együttműködéshez? A magyar politikai pártok nagyon fontos szerepet játszottak az ország történelmének kritikus pillanataiban. Elég, ha csak az 1998-as évre, 2002- re, vagy 2010-re gondolunk. Nem gondolom, hogy kategorikusan el­zárkóznánk a Szövetségtől. Magunk is kíváncsiak vagyunk, hogyan alakul ez a politikai projekt. Nekem a ma­gyar politikusok között több barátom is van, többen pedig politikailag és ideológiailag is közel állnak hoz­zánk, így aztán ha parlamenti man­dátumot szereznének, én el tudom képzelni, hogy kommunikálnánk ve­lük az esetleges együttműködésről. Befolyásolná-e az SaS erre vo­natkozó döntését, hogy a Szövet­ségnek milyen viszonya van a ma­gyar kormánnyal? Elsősorban a párt programjáról kellene beszélnünk. De természete­sen az is érdekel minket, hogy a Szö­vetség tagjainak milyen mértékben van valamiféle kötődése a jelenlegi magyar kormányhoz. Ugyanakkor érvényes, hogy a magyar kabinettel a lehető legjobb, legbarátságosabb viszonyt szeretnénk ápolni, így nem ez lenne az együttműködés, vagy együtt nem működés meghatározó faktora.

Next

/
Thumbnails
Contents