Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-25 / 70. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 25. I www.ujszo.com RÖVIDEN Peking elítólte az uniós válaszlépést Peking. Peking elítélte, hogy kedden több európai uniós ország bekérette a kínai nagykövetet az állampolgáraikkal szemben elrendelt kínai válaszszankciók miatt. Hua Csun-jing, a kínai. külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kína elfogadhatatlannak tartja nagykövetei bekéretését. Hollandia, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Litvánia és Dánia is számon kérte a kínai nagykövetet azt követően, hogy Peking hétfőn uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be válaszul az EU büntetőintézkedéseire, amelyek négy kinai tisztségviselőt és egy jogi személyt érintenek. (MTI) Phenjan újabb kát rakétakísérlete Washington. Észak-Korea két rakétát lőtt ki, röviddel azután, hogy két amerikai miniszter látogatást tett a dél-koreai fővárosban, Szöulban. Ez volt az első észak-koreai rakétakísérlet, amióta Joe Biden az USA elnöke. Washingtonban azonban hangsúlyozták, hogy a phenjani vezetés rövid hatótávolságú rakétákkal végrehajtott legutóbbi kísérletei nem sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, s azok a „normális tesztelések” kategóriájába tartoznak. (MTI) • Több száz tüntetőt engedtek szabadon Rangun. Több száz, a katonai puccs elleni tüntetéseken őrizetbe vett embert engedtek el tegnap Rangunban. A mianmari állami média bejelentése szerint 628 embert engedtek szabadon, nagy részük diák. A tiltakozóknak jogi segítséget nyújtó csapat egyik tagja szerint az elengedettek közt olyanok is vannak, akiket éjszakai razziák során vettek őrizetbe vagy egyszerűen azért fogtak el, mert a demonstrációk idején az utcán voltak. Az ország legnagyobb városában, Rangunban tegnap zárva maradtak az üzletek, eleget téve az aktivisták sztrájkfelhívásának. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február 1 - jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette Vin Mjint államfőt. A hatóságok durva fellépése miatt legalább 270 tiltakozó halt meg, köztük egy hétéves gyerek. (MTI) Jereván feloldotta a hadiállapotot Jereván. Az örmény parlament feloldotta a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus idején, szeptember 27-én bevezetett hadiállapotot, megnyitva az utat az előrehozott választás előtt. Örményországot válságba sodorta az, hogy hadserege vereséget szenvedett a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért Azerbajdzsán által indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján miniszterelnök kénytelen volt aláírni novemberben a Moszkva által javasolt békemegállapodást. (MTI) Arab kézben van Netanjahu sorsa Benjámin Netanjahu ugyan győzött, de egyelőre mégsem nyert (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A keddi izraeli parlamenti választáson leadott szavazatok 90%-os feldolgozottságánál elvesztette többségét a törvényhozásban a Benjámin Netanjahu miniszterelnököt támogató tömb. Ez komoly csalódás az országot 12 éve irányító, a magas beoltottság sikerére alapozó politikus számára. A két éven belül negyedik parlamenti választáson 88 százalékos feldolgozottságnál a Netanjahu kormányfőségét elfogadó jobboldali és vallásos pártok Naftali Bennet pártjával együtt 59 képviselői helyet szerezhetnek a kneszetben (parlament) a 120-ból, mert átlépte a 3,25%-os parlamenti küszöböt a Raam (Egyesült Arab Lista) nevű muszlim hagyományőrző arab párt, és ezzel átrendeződhetnek az erőviszonyok. A Raamra adott szavazatok száma olyan magas, hogy már bizonyosan tagjai lesznek a következő törvényhozásnak. A további szavazatszámlálás már csak kisebb változásokat okozhat a kneszet összetételében. A koronavírusfertőzöttek és a karanténra kötelezettek voksainak lassabb összeszámlálása (az érintettek különleges urnáknál dupla borítékkal szavaztak) miatt csak péntekre ígérik a szavazatok teljes körű feldolgozását. A jelenlegi eredmények alapján „királycsinálóvá” léphet elő az arab párt, vagyis meghatározhatja, hogy a Netanjahut támogató vagy az őt ellenző pártok csoportja alakíthat-e kormányt, mert ismét patthelyzet alakult ki, nincs többsége a kneszetben egyik tömbnek sem. így az a sajátos helyzet állt elő, hogy Netanjahu csak egy iszlamista mozgalom által dominált arab pártszövetség támogatásával tudna kormányt alakítani. A Raamot vezető Manszúr Abbász a választási kampányában nem állt ki sem a Netanjahut támogató, sem a távozását követelő oldal mellett, hanem azt ígérte, hogy majd az eredmények ismeretében, a szavazótáborának kedvezőbb ajánlatot kínáló miniszterelnök-jelöltet választja. A szoros eredmények alapján várhatóan ismét patthelyzet alakulhat ki, és egyik oldal sem lesz képes kormányt felállítani, és igen valószínűnek tűnik egy újabb, ötödik választás a következő hónapokban. Két éven belül azért tartottak negyedszer parlamenti választást Izraelben, mert a pártok jelentős része nem hajlandó belépni olyan kormányba, amelyet a korrupciós ügyek miatt bíróság elé állított Benjámin Netanjahu, a kormányzó jobboldali Likud párt elnöke vezet. A permanens politikai válság miatt sem 2020- ra, sem 2021-re nem készült költségvetés, a tárcáknak havi bontásban kellett megtervezniük kiadásaikat, fontos állami tisztségek maradtak éveken át betöltetlenül. Az évek óta tartó belpolitikai krízis döntően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik maga a választási rendszer: a csupán 3,25%-os parlamenti küszöb velejárója, hogy igen sok párt működik, a választás előtti legutolsó mérések alapján akár 12 formáció is mandátumhoz juthat, és egyetlen párt sem szokta egymaga besöpörni az abszolút többséget. A másik fontos jellemző az, hogy a pártok ideológiai és/vagy demográfiai szempontból többé-kevésbé lefedik a hihetetlenül színes izraeli társadalmat: külön pártja van az ökobaloldalnak, az orosz bevándorlóknak, az ultraortodoxoknak és az araboknak, és ezek a pártok felbomlanak, egyesülnek, szövetségre lépnek. A színes paletta azzal is jár, hogy egyes pártok között súlyos világnézeti ellentétek is feszülnek. (MTI, Tx) Filmen Száj er szökése Kifizetődő politikai hűség Egy belga tóvóstáb pont ott volt, amikor Szájer Józsefet elkapták a rendőrök, ós most kiadták a felvételeket. BrUsszel. Egy tévétársaság éppen rendőrökkel akciózott, amikor tavaly novemberben egy riasztás során elfogták Szájer József fideszes EP- képviselőt is, aki egy csatornán menekült egy illegális partiról. A tegnap este bemutatott felvételekből kiderült, hogy az utcán elfogott férfira a rendőrök figyelmét egy járókelő hívta fel, aki látta, hogy az illető lemászott az ereszen és azt gondolta, hogy egy tolvajjal van dolga. A felvételen az látható, hogy több rendőr veszi körül az utcán az elfogott férfit, akit terpeszben, felemelt kézzel a falhoz állítottak, megmotozták és kikérdezték. A videóban Száj érként azonosított férfin melegítőnadrág, sötét kabát és szivárványszínű kötött sapka volt. Megkérdezték tőle, hogy szüksége van-e mentőre, mert kisebb sérülést szenvedett bal kezén menekülés közben, de a képviselő nemleges választ adott, majd tájékoztatták arról, hogy el fognak menni a lakására, valószínűleg azért, hogy iratokkal is igazolni tudja magát. A hátizsákjában ecstasy tablettát találtak, amiről a férfi azt mondta, hogy nem az övé. A riport Szájer Józsefet a Jobboldali nacionalista párt” európai parlamenti képviselőjének nevezte, aki ellenezte a melegek egyenlő jogait, valamint Orbán V iktor bizalmasa. A több mint húszfős melegpartit illegálisan, a koronaszabályok megszegésével szervezték, emiatt minden résztvevő és a szervező is büntetést kap, Szájer ellen pedig jelenleg is folyik az eljárás kábítószerbűncselekmény miatt. (hvg, Tx) Budapest. Nagyon aránytalanul osztja el az uniós forrásokat a megyeszékhelyek között az Orbánkormány. A pénzosztás vezérelve a politikai hűség: a 2019-es önkormányzati választás óta a kormánypárti vezetésű megyeszékhelyek lakosonként 45 ezer forint uniós forráshoz juthattak, a hét ellenzéki vezetésű megyeszékhelynek lakosonként már csak 20 ezer forint jutott. A legszegényebb megyeszékhelynek, az ellenzéki vezetésű Salgótarjánnak mindössze 20 millió forint jutott az elvben a szegényebb térségek felzárkóztatását szolgáló támogatásokból. Ezzel szemben a leggazdagabb megyeszékhely, a fideszes vezetésű, Felcsúthoz közeli Székesfehérvár több mint 12 milliárd forintot kapott. A nem megyeszékhely megyei jogú városok példája is hasonló aránytalanságot mutat. Mióta az ellenzék által támogatott Márki-Zay Pétert választották meg a mintegy 45 ezer lakosú Hódmezővásárhely élére 2018-ban, a város úgy kapott mindössze 250 millió forint uniós támogatást, hogy az egy főre jutó jövedelem alapján Salgótaijánnál is szegényebb. Ezzel szemben a hasonló népességű, fideszes irányítású Nagykanizsa több mint 1,5 milliárd forint támogatást kapott, hatszor annyit, mint Hódmezővásárhely. Ennél is aránytalanabbá oszlottak meg a tízezer főnél nagyobb településeknek juttatott turisztikai támogatások. Bár e települések lakossága csaknem egyenlő arányban oszlik meg ellenzéki és fideszes vezetésű települések között, a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásaiból az utóbbiaknak több mint 32 milliárd forint jutott, az előbbieknek ennek alig 0,21%-a (68 millió forint). (444, G7) Az SOS Méditerranée francia civil szervezet hajója, 116 bevándorlóval a fedélzetén, a szicíliai Augustában kapott kikötési engedélyt. Az Ocean Viking a csoportot líbiai vizeken vette a fedélzetére. A bevándorlókon az olasz egészségügyi hatóságok koronavírustesztet végeztek még a hajó fedélzetén, és csak azt követően engedték őket partra szállni. Március elején a Sea-Watch 3 kötött ki egy 385 fős csoporttal, a német civil hajót az olasz hatóságok vasárnap lefoglalták. Az év eleje óta közel tízezren indultak el Líbiából. (tasr/ap) Bidennel beszélhetnek az uniós csúcsvezetők Brüsszel. A ma kezdődő uniós csúcstalálkozó első munkanapjának estéjén Joe Biden amerikai elnök videókapcsolaton keresztül bekapcsolódik az EU-tagországok vezetőinek tanácskozásába - tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Michel a kétnaposra tervezett csúcs meghívólevelében kiemelte, az uniónak és tagállamainak lehetősége nyílik arra, hogy az amerikai elnökkel véleményt cseréljenek a felek jövőbeni együttműködéséről. A csúcson megvitatják a koronavírus okozta európai és globális járványhelyzetet, áttekintik az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak helyzetét, valamint az unió gazdasági és digitális menetrendjét. „A koronavírus-járvány visszaszorítása tekintetében kiemelt prioritásunk az oltási kampányok felgyorsítása az Európai Unióban” - fogalmazott. Hozzátette: ennek érdekében meg kell erősíteni az oltóanyaggyártási kapacitásokat, növelni kell a szállítást, és biztosítani kell az oltóanyag-ellátás átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A vezetők a megbeszélésen kitérnek az oltási igazolványok bevezetésének kérdésére is - közölte. Michel kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok tekintetében az EU prioritása érdekeinek védelme, illetve aktív hozzájárulása a globális jövő alakításához. Hozzátette, az Európai Unió egysége előfeltétele befolyása érvényesítésének. (MTI)
