Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-24 / 69. szám
KULTÚRA www.ujszo.com | 2021. március 24. Ill Meghalt Hana Hegerová, a cseh sanzon királynője Prága. Életének 90. évében elhunyt Hana Hegerová, a cseh sanzon királynője. Pozsonyban született 1931- ben Carmen Farkasová néven egy bankigazgató családjában. Káderlapja nem tette lehetővé, hogy közgazdasági egyetemen tanuljon, ezért a komáromi gimnáziumban szerzett érettségije után az ottani hajógyárban helyezkedett el. Művészi pályája a hatvanas években kezdődött Szlovákiában, majd Prágába költözött, ahol a híres Rokoko, valamint a Semafor színházban lépett fel rendszeresen. Onnét a párizsi Olympia színpadára vezetett az útja, ahol „a prágai Piaf’-ként emlegették. Legismertebb dala a Levandulová, melyet Petr Hapka írt számára. Szintén hatalmas sláger lett a Ceresne, Jaro Filip és Milan Lasica szerzeménye. Hana Hegerová lemezein a legkiválóbb zenészekkel működött együtt, és bátran kísérletezett újabb trendekkel is. Karrierjét 2011-ben fejezte be, már akkor több betegséggel küzdött. Három évvel később infarktusa és agyvérzése is volt. Egy prágai kórházban hunyt el, ahol hosszabb ideje ápolták. (TASR, k) Hana Hegerová - a felvétel a 2004. április 4-i pozsonyi koncertjén készült a Szlovák Nemzeti Színházban, ahol hatalmas siker aratott (Fotó: TASR-archlvum) Új szelek a SoundCIoudnál Kilenc nap múlva zenészbarát bevételelosztásra tér át a streamingszolgáltató JUHÁSZ KATALIN Forradalmi újításra készül áprilistól a SoundCIoud. Erről a streamingszolgáltatóról mostanában keveset lehetett hallani, úgy tűnt, a tulajdonosok belenyugodtak abba, hogy a Spotify, a Deezer, az Apple Music és más óriások mellett csak másodhegedűsök lehetnek. Hamarosan azonban változhat a helyzet. Már jóval a világjárvány kitörése előtt állandó téma volt a zenei szaksajtóban a nagy streamingszolgáltatók meglehetősen önző üzletpolitikája. A zenészek egyre hangosabban kifogásolták, hogy élősködnek rajtuk, illetve belőlük gazdagodnak. A Spotify esetében például több tízezer lejátszás kell ahhoz, hogy egyetlen darab CD árát behozza az alkotónak. Érzékelhető bevételhez tehát csak a százezres nagyságrendű lejátszást elérő világsztárok juthatnak ezeken a platformokon. Az előfizetők havi díja egy nagy, közös kosárba kerül, amelynek tartalmát a lejátszások számának arányában osztják szét valamennyi előadó között - a legtöbbet tehát értelemszerűen azok kapják, akiket a legtöbben hallgatnak. Vagyis ha valaki egész hónapban egy kevésbé ismert helyi előadót favorizált, az illető csak töredékét kapja meg a jelenleg 5,99 eurós havi díjnak. Az összeg nagy része olyanokhoz vándorol, akiket mi konkrétan egyáltalán nem hallgattunk. A SoundCIoud új, felhasználóközpontú elosztási modellje igazságosabbnak tűnik és jobban kedvezne a zenészek „középosztályának” , sőt sokak szerint a műfaji sokszínűséget is elősegítené. A havi bevételt ugyanis azok között készülnek elosztani, akiket a felhasználók valójában streameltek az adott időszakban. Van viszont egy fontos korlátozás: az új szabályok csak azokra a teljesen független előadókra és zenekarokra vonatkoznak, akik közvetlenül, tehát nem egy kiadón, vagy közvetítő cégen keresztül értékesítik zenéjüket a szolgáltatónál. És amennyiben a felhasználó a dalok közé ékelt reklámokat is hajlandó meghallgatni - tulajdonképpen ezekből él a SoundCIoud - az előadó a hirdető cégtől is százalékot kap. A kiadók számára azért kényelmesebb a Spotify és társai által kínált hagyományos modell, mert jelentős hasznot húzhatnak néhány nagy névből, míg a kevésbé ismertekkel nem kell foglalkozniuk. Az összbevételen 30-70 százalékban osztozik a streamingszolgáltató és az előadó, ám ez utóbbi 70 százalékból a kiadók levonják saját hasznukat - az egyéni szerződésekben lefektetett feltételek alapján. Vannak már kísérletek a közvetlen rajongói támogatás egészen új formájának meghonosítására is. A közeljövőben lehetőség lesz arra, hogy a zenészek áruba bocsássák konkrét dalok szerzői jogainak egy részét. Ez azt jelenti, hogy valaki ténylegesen tulajdont szerezhet egy dalban, vagyis az alkotó nem egy kiadótól, hanem a rajongóitól, vagy a zenéjében fantáziát látó befektetőtől szerez indulótőkét. Ha pedig a dal sikeres lesz, a kezdeti támogatók a jogdíjakból is részesülnek. Ezt az ötletet a már régebb óta működő közösségi finanszírozási modell (crowdfunding) mintájára kezdték fejleszteni, és nem véletlen, hogy a világjárvány kitörését követően az érdeklődés is nőtt iránta. Egy olyan internetes platformot terveznek, ahol bárki felkínálhatná a születőiéiben lévő zenéihez kapcsolódó jogok egy részét az előfinanszírozásért cserébe. Az alkotók, korábbi streamingbevételeik alapján olyan kölcsönöket is kaphatnának, amelyeknél a zálogot a szerzői jogok jelentik. így a zenekészítés előfinanszírozásának lehetősége nem kizárólag az erre szakosodott kiadók kezében lenne. Az sem feltétel, hogy a „termék” fizikai hanghordozón is megjelenjen, vagyis a zenészek jelentős összegeket takaríthatnak meg a kizárólag digitális jelenléttel. Mivel az utóbbi évben az elsősorban koncertezésből élő független előadók nem jutottak bevételhez, és egyelőre nem tudni, visszaáll-e valaha a klubélet a régi kerékvágásba, ez akár egy új korszak kezdete is lehet. Az ötletet fejlesztő Bluebox cég máris úgy hirdeti magát, hogy új típusú, kreatív zenei közösségek létrejöttét szeretnék elősegíteni. De tulajdonképpen alig kell költeniük reklámra, hiszen ezt elvégzik helyettük maguk a zenészek és lelkes rajongóik, teljesen ingyen, a közösségi hálón. UJSZO com írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa 4 dolog, amiért velünk könnyű eladni az állatait 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését >• kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait 2 nap múlva a nyomtatott Új Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja > ráadásul tetszése szerinti ismétléssel T Azok kapják a havi díjakból befolyó pénzt, akiket a felhasználók ténylegesen hallgatnak (Fotó: Soundcioud)
