Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-24 / 69. szám
www.ujszo.com | 2021. március 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Matovicot nem tudja leállítani semmi Ö sem adhat mást, csak ami a lényege MARTIN VANCO I gor Matovic egy hét után állt újra a kamerák elé, hogy ismét megmutassa mindenkinek, mennyire kicsinyes alak. Ahogy várható volt, nem adja könnyen a kormányfői székét, kapaszkodik rendesen a karfába, és az egyre mélyülő kormányválságot arra használja fel, hogy leszámoljon, akivel csak tud. Azon senki nem csodálkozott, hogy Richard Sulik fejét követelte, tekintve a maratoni személyes konfliktusukat ez Matovic szemszögéből akár még jogos is lehet. Ha felelősöket keresünk a jelenlegi destruktív kormányzásért, annyi kijelenthető, hogy Sulik is kivetette belőle a részét. De nagyjából itt véget is ér Matovic elfogadható követeléseinek listája. Hiszen mi oka van követelni Mária Kolíková vagy Veronika Remisová fejét? Legfeljebb annyi, hogy előbbi kritizálta őt, az utóbbi pedig inkább Kolíková pártját fogta, semmint Matovicét. Vagy például miért Juraj Seligát akarja eltávolítani a parlament vezetéséből, és még csak véletlenül sem Boris Kollárt, akinek korábbi ügyei és járvány alatti viselkedése is jó hosszú árnyékot vet az egész kormánykoalícióra? Ismét csak arról van szó, hogy kettejük közül ki a lojális a méltóságos miniszterelnök úrhoz. Ami a legelkeserítőbb és legriasztóbb, hogy Matovic követelései közül egyiknek sem az a célja, hogy jobbá tegye a kormányzást, javítsa a kabinet működését. És nem függ össze még csak azzal sem, hogy valaki vállalja a felelősséget a kaotikus kormányzásért, a járvány kezeléséért és az áldozatokért. Matovic személyes támadásnak vette a távozására való felszólítást, és ennek megfelelően személyes támadásokkal válaszolt. Bosszú, vendetta, leszámolás. És megalázó feltételek - mi másnak lehet nevezni, hogy el akar venni egy minisztériumot az SaS-től? Akárhogy is végződik a kormányválság, egy dolgot biztosan megtudtunk: Matovicot semmi sem tudja rábírni arra, hogy magába nézzen, önkritikát gyakoroljon. Közismert, hogy például Robert Fico azóta gyűlöli Bugár Bélát, hogy távoznia kellett a miniszterelnöki posztról, de nem volt vele nyíltan ennyire ellenséges és bosszúálló. Ugyanez fog folytatódni, ha a kormányátalakítás után Matovic miniszter lesz. Senki és semmi nem tudja majd visszafogni a destruktív, bosszúálló politika folytatásában. Hiszen megsértették, elárulták, elvették tőle a miniszterelnöki székét. Sőt, még agresszívebb lesz, hiszen már nem kell a posztjához méltóan kormányfőként viselkednie (nem mintha tudna) -r csak egy lesz a miniszterek közül. Ideje belátni: Matovic sosem fog megváltozni vagy legalább annyira visszahúzódni, hogy ne ártson annak a kormánynak, amelynek tagja. Nem adhat mást' csak ami a lényege, így aztán borítékolhatok a végeláthatatlan konfliktusok. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Már tesztelik a Covid-tablettát A Pfizer elkezdte a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszere klinikai tesztelésének korai szakaszát, a szert a koronavírus-fertőzás első tüneteinek megjelenésekor lehetne adni a betegeknek. Az antivirális gyógyszerjelölt laboratóriumi kísérletekben meggyőző hatékonyságot mutatott a Covid-19-betegséget okozó SARSCoV-2 új típusú koronavírus ellen - közölte tegnap az amerikai gyógyszeripari vállalat. A szemek még nincs neve, a PF-07321332 nevű gyógyszerjelölt egy fehérjebontó enzimgátló, amely megakadályozza a vírus szaporodását a sejtekben. Az ilyen fehérjebontó enzimgátlók hatékonyak más vírusok, mint a HÍV vagy a hepatitisz C ellen is, önmagukban is és más antivirális szerekkel együtt kombinálva - közölte a vállalat. A Pfizer szerint ez a molekulafajta a beteg által jól tűrt kezelést jelenthet a Covid-19 ellen, mivel a jelenleg piacon lévő, hasonló elven működő terápiák esetében nem tapasztaltak biztonsági kockázatokat. A vállalat tanulmányoz egy intravénásán adható vírusellenes gyógyszerjelöltet is a klinikai próbák korai szakaszában kórházban kezeiteken is. „Együtt a két (szájon át szedhető és intravénás) jelöltnek megvan a potenciálja arra, hogy egymáshoz illesztett kezelést eredményezzen, amely kiegészíti az oltást, ha a betegség felüti a fejét” - mondta Mikael Dolsten, a Pfizer tudományos vezetője. (MTI/Reuters) Csipkednie kell magát Európának DUDÁSTAMÁS R itkán fordul elő, hogy a számítógépes játékok rajongóit és az autóipari menedzsereket ugyanaz a dolog foglalkoztatja: a szórakoztató elektronika és az autók gyártásában egyaránt fontos csípek hiányát mindkét csoport nagy aggodalommal figyeli. Persze a hiánycikknek számító új generációs játékkonzolok nem okoznak akkora gondot a világgazdaságnak, de az autóipar problémái igen. Az elmúlt hetekben több globális óriásvállalat már kénytelen volt leállítani egyes modelljei gyártását, és a gondok Szlovákiát is elérték: a múlt héten két autógyár is kénytelen volt több műszakot törölni. Mint manapság annyi minden, a csípek hiánya is nagyrészt a világjárványhoz köthető, bár bizonyos mértékig az autógyártók önmagukat okolhatják, ugyanis tavaly tavasszal a gyárak ideiglenes bezárása és az eladások visszaesése után pánikba estek, és jelentősen visszavettek a csípek rendeléséből. Az autóipar azonban a vártnál gyorsabban tért magához, de addigra a csipgyártók kapacitását már más ágazatok kötötték le. A karanténhónapok ugyanis nagyon kedveztek a laptopok és más elektronikai berendezések eladásának, és ehhez is több csipre volt szükség. És mivel új gyártási kapacitásokat nem könnyű kiépítem, jött a tartós csiphiány. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a klíma és a véletlen is közbeszólt. Februárban a Texasban szokatlanul kemény fagy Austin környékén több hétre kiiktatott néhány félvezetőgyárat, Japánban pedig tűz ütött ki az egyik nagy autóipari csipszállító fontos üzemében. Emiatt a piaci helyzet a következő hetekben is feszült marad, és a csip-hiány várhatóan csak az év vége felé oldódik meg. Ha megoldódik... Az elemek ugyanis a következő hónapokban is közbeszólhatnak, például a roppant fontos tajvani gyárakat vízhiány fenyegeti. A csipgyártás ugyanis nagyon vízigényes folyamat, Tajvan pedig éppen évszázados aszállyal küzd. Ha az elkövetkező hetekben nem esik az országban jelentősebb mennyiségű csapadék, májusra akkora lehet a vízhiány, hogy leáll a csipgyártás. A helyzet több országot is ráébresztett, hogy ezen a területen is mennyire ki van szolgáltatva Kelet-Azsiának. A csipgyártás bonyolult iparág, sokéves tapasztalatokat és nagy pénzügyi befektetéseket igényel. Éppen ezért az ágazatot néhány nagy gyártó uralja, is szinte kivétel nélkül Kelet- Ázsiában találhatóak. Jelenleg a tajvani TSMC a piacvezető, de szorosan a nyomában jár a dél-koreai Samsung, és több kínai gyártó is nagyot lépett előre az elmúlt években. Ázsián kívül az amerikai Intel a legnagyobb piaci szereplő, de kapacitásait főleg saját számítógépes processzorai gyártására fordítja. A felsorolásból ordít az európai gyártók hiánya, és ez már komolyan foglalkoztatja az Európai Bizottságot is. Korántsem csipetnyi a lemaradás: az európai vállalatoknak alig 10 százalékos piaci részesedésük van a világpiacon, ezért a kulcsfontosságú európai autógyárak is a kelet-ázsiai szállítóktól függnek. Az EU komoly befektetéseket tervez az európai gyártókapacitások kiépítésére azzal az ambiciózus céllal, hogy 2030-ig megduplázza Európa piaci részesedését. Az ágazati szakértők egy része viszont túl merésznek tartja ezt a célkitűzést, és a tőkeigényesség miatt nagyszabású tervek helyett inkább egymásra épülő apróbb lépéseket javasol. Attól tartanak ugyanis, hogy ha az EU vezetői túlbecsülik az európai gyártók technológiai és pénzügyi lehetőségeit, akkor az a helyzet javulása helyett még tovább rontaná a körülményeket. Valamit azonban kétségkívül tenni kell, mert a mostani csiphiány rendkívül jól illusztrálja, mekkora veszélyt jelent az európai kapacitások hiánya. FIGYELŐ „El kell hinni, hogy Putyint beoltották" „Vlagyimir Putyin elnöknek nem tetszik a kamera előtti beoltás, ezért nem nyilvános, ahogy megkapja a Covid-19 elleni vakcinát. Ennek megtörténtét adott szóra el kell hinni” - jelentette ki tegnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában. Az elnöki hivatal azt sem hozza nyilvánosságra, hogy Putyin melyik orosz védőoltást kapta. Az elnök hétfőn közölte, hogy kedden beoltatja magát., JHindhárom vakcina abszolút megbízható” - hangoztatta. Oroszországban eddig a Szputnyik V-, az EpiVacCorona- és a Covi- Vac-vakcinát jegyezték be. A lakosság átoltását alapvetően a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló Szputnyik V-vel végzik, de használják az ÉpiVacCoronát is. A felső vezetés tagjainak beoltásához mindkét szert alkalmazták. „Önöknek az adott szónak kell hinniük. Úgy lesz, ahogy az orvos szükségesnek véli” - mondta a vakcináról a szóvivő. Peszkov úgy vélekedett, hogy Putyin így is sokat tesz „a vakcinák propagálásáért”, ezért nem kamerák előtt fogja megkapni az injekciót. (MTI) Még száz nap letelepedésre A brit belügyminisztérium emlékeztető közleményben hívta fel a Nagy-Britanniában élő EU- állampolgárok figyelmét, hogy száz nap múlva jár le a tartós letelepedési kérelem benyújtási határideje. Nagy-Britannia tavaly január 31 -én lépett ki az EU-ból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brexit után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek, továbbra is maradhatnak, összes megszerzett joguk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalosan letelepedett jogi státust kell kérni június 30-ig. Eddig 5,1 millió EŰ-állampolgár kért letelepedési engedélyt. (MTI)
