Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-19 / 65. szám
www.ujszo.com | 2021. március 19. KULTÚRA 9 Ezüst Medve után szlovák megjelenés Závada Pál megrázó regénye ihlette Nagy Dénes első játékfilmjét, a Berlinben díjazott Természetes fényt SZABÓ G. LÁSZLÓ Závada Pál Természetes fény című regénye ihlette Nagy Dénes első játékfilmjét, amely a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét nyerte el az idei Berlinalén. Éva Andrejőékové fordításéban nemsokára szlovák nyelven is megjelenik a mű. A történet a második világháborúban, a Szovjetunió megszólít területén játszódik. Ott, ahol Semetka István, a magyar parasztember szakaszvezetőként teljesít szolgálatot egy gyalogos egységnél. A keleti frontra került alakulatok mellett ugyanis csaknem százezer magyar katona harcolt. Semetka alakulata egy eldugott orosz faluban és a kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben illegális partizáncsapatok után kutatott. A magyar-lett-francia-német koprodukcióban készült, a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kiváltó film forgatása 2019 októberében kezdődött el, és két hónapig Lettországban dolgozott a stáb. Ott találták meg a Szovjetunió elleni magyar hadviselés egyik helyszínét, a hegyvidéki falut, ahová Semetka István alakulatát vezényelték. „Nem én írtam a film forgatókönyvét - mondja Závada Pál, a Természetes fény szerzője. - A film a rendező víziója, de boldog vagyok, hogy az én regényem ihlette őt az alkotás elkészítésében. A film csupán bizonyos részeit, motívumait, némely történetét használja a regénynek. Rendkívül nehéz körülmények között elindul a magyar alakulat, hogy felkutassák az erdőben megbúvó partizánokat. Ellenséges tűzbe kerülnek, a parancsnok meghal, és visszavonulnak a faluba, hogy megtudják, bújtatnak-e valakit, vagy rejtegetnek-e fegyvert és élelmet az ott lakók, támogatják-e a falusiak a partizánokat. Átkutatják a házaikat. Asszonyostul, gyerekestül, öregestül beterelik és bezárják őket egy pajtába. Erősítésként közben megérkezik Semetka földije, egy magasabb rangú katonatiszt, aki a saját egységével felgyújtja a pajtát, a bennlévőkkel együtt. Tovább nem részletezem a történetet, de annyit elmondhatok: a regényem nemcsak a megszállás, a Szovjetunió elleni magyar hadviselés regénye, hanem holokausztregény is. Több hőse van, mint a filmnek, hiszen több történetet foglal magába. Az egyik Semetkáról szól, a másik Koleszárról, a faluban megjelenő tisztről, a harmadik Weisz Jakabról, a zsidó származású fényképészről, aki munkaszolgálatból küldi a tudósításait, feljegyzéseit és képzeletbeli fotóit. A regény fotókkal van kombinálva. Felváltva beszélnek benne képek és szövegek, és fényképezésről is szó van benne. A regény címe is erre utal, amit számomra megtisztelő módon a film is megőrzött.” Závada Pál már látta a mozikban még bemutatásra váró filmet. Elmondása szerint nagyon szép az alkotás. Operatőre, Dobos Tamás nem igazán használt mesterséges világítást, ami azt jelenti, hogy a fények valóban természetesek. „Erős, drámai, sötét a film. Nincs benne egyetlenegy hamis hang, egyetlenegy hamis kép sem. A zenéje is nagyon erőteljes. Az egész miliőt ott, a helyszínen teremtették meg. Miközben néztem a filmet, az volt a benyomásom, hogy ez az alkotás voltaképpen szembenézés a magyar megszálló csapatok tettes mivoltával. Ä magyar nép nemcsak áldozat, tettes is ebben a történetben. De ez túl ideologikus megfogalmazás, hiszen a film sokkal visszafogottabban, sokkal indirektebb módon, nagyon tapintatosan szól hozzá egy ilyen vitához, ehhez a kényes kérdéshez, mint a történelmi emlékezet. Ami pedig a film eszközeit és törekvéseit illeti, szerintem egészen új utakon jár. Tarr Béla és Nemes Jeles László hatását véltem felfedezni benne. Hivatásos színész Rokonlélek a két mű' (Szkárossy Zsuzsa felvétele) egy sincs a filmben. Itt mindenki civil, ami eredeti hangszínt, színfoltot ad az alkotásnak. A szereplők beszédstílusa, gesztusrendszere, viselkedésformája is izgalmassá teszi a filmet. Az arcokról nem is beszélve. Egészen döbbenetes figurák jelennek meg benne. Itt nincsenek bravúros magyar színészi alakítások, ennek ellenére a főszereplő, de a többiek is rendkívül erőteljes, szuggesztív jelenlétükkel hitelesítik a történetet.” A film látványtervezője Ágh Márton, Mundruczó Kornél állandó munkatársa. A regény több helyszínen játszódik, hiszen több mindenről szól. Öldöklésről, kényszermunkáról, fogságról, áttelepülésről. Egyszerű parasztemberek a történet szereplői, akik fáznak, félnek, fáradtak, miközben parancsot teljesítenek. Nem tudják, mi vár rájuk. Állandó bizonytalanságban élnek. Vágynak haza a családjukhoz. „Nem követi a film a regény vonalát, azt, amit megírtam - mondja Závada Pál. - Ezt már egyetlen író sem várja el egy filmrendezőtől. A végén azonban kíváncsian várja a kész művet. Nagy Dénes filmje kiváló ízlésű, nagyon magas művészi szinten megvalósított, igazi, 21. századi filmnyelvet beszélő alkotás. Nem harsányan, nem szókimondóan ábrázolja a furcsa, szorongató, háborús miliőt. Rengeteg rémség csak a távolban történik meg, hang- és képfoszlányok utalnak mindarra, ami a háttérben zajlik. Nincsenek naturálisán, hatásvadász módon megmutatva a véget nem érő rémtettek. Hogy magyar megszálló katonákat látunk, az rögtön az első percekben kiderül, de hogy konkrétan honnan jöttek, azt nem részletezi a film. Két kollaboráns ukrán rendőrrel érkeznek a magyar katonák, ők tudnak tolmácsolni, a helybéliekkel beszélni, az ő segítségükkel végzik a vallatásokat, osztják a felszólításokat, parancsokat.” Á regény 1930 és 1948 között játszódik, a film nem jelöl meg konkrét évszámot. Annyit tudunk meg, hogy dúl a második világháború, a Szovjetunió elleni támadás idejében vagyunk. „Az embert nemcsak a testi-lelki személyisége teszi - áll a regényben -, nemcsak a neve meg a mestersége, hanem a környezete, az emlékei, meg a múltja is, az ismerősei, a barátai, de még az ellenségei is.” Ez a filmből is kicseng? - kérdezem Závada Pált. „Igen - feleli. - Ezzel a megállapítással rokonértelmű a film, de sem ez, sem hasonló mondat nem hangzik el benne. Nem is kerestem, hogy akár csak részeiben hű legyen a könyvhöz. A film önálló, értékrendjével és világnézetével szuverén alkotás, de az persze eszébe juthat az embernek, hogy mennyire hasonlít egymáshoz a regény és a film, még ha egészen más eszközöket is használ. Ebben az esetben elmondhatom, rokonlélek a két mű.” ' Több mint tíz kiadást megért regénye, a Jadviga párnája filmváltozatával Karlovy Vary fesztiváljára is eljutott Závada Pál. Berlinben nem voltjelen a film világpremierjén. „Örülök nagyon, hogy beválogatták a filmet a versenybe, de a regénnyel én csak beindítottam a rendező fantáziáját. Nem voltam az alkotótársa, ezért meg sem fordult a fejemben, hogy ott kellene lennem a fesztiválon. Itthon örültem, hogy díjazta a nemzetközi zsűri.” A szerző a Vasárnap munkatársa Elhunyt Szersén Gyula Budapest. Nyolcvanéves korában szerdán elhunyt Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész. Szersén Gyula 1940-ben született Budapesten. 1965-ben kapott oklevelet a Színiakadémián, de már 1958-tól szerepelt az Állami Déryné Színház és a Vígszínház színpadán. A Nemzeti Színház tagja volt 1965-től, majd 10 évig szerepelt a Gyulai Várszínházban. Színpadi szerepeinek a száma jócskán meghaladja a százat. Számtalan televíziós és rádiós produkcióban is főszerepek sorát alakította, valamint olyan klasszikus filmes alkotásokban láthatta a közönség, mint a Jancsó Miklós rendezte Szegénylegények vagy a Gaál István által jegyzett Sodrásban. A szinkronstúdiókban olyan külhoni sztároknak kölcsönözte hangját, mint Charles Bronson, Paul Newman, Terence Hill vagy éppen az Enterprise űrhajó Kirk kapitányát alakító William Shatner. Utóbbi munkái kapcsán Szersén Gyula 2018-ban átvehette a szinkronszakma által adományozott Életműdíjat. A legnagyobb szakmai alázattal állt a szerepeihez (Fotó: MTVA/Zih Zsolt) A Magyarszinkron.hu Facebook-oldalon is megemlékeznek a művészről. Szersén Gyulával mindig, mindenki szívesen dolgozott - írják. Bármilyen szerepet kapott, a legnagyobb szakmai alázattal állt hozzá, teljesen mindegy volt, hogy kicsi vagy nagy feladat várt rá - idézik fel az oldalon. (MTI, k) Fesztiválok 2022-ben tér vissza a Balaton Sound és a Telekom VOLT Fesztivál - közölték a szervezők. Sopron/Zamárdi. A nyár végi fesztiválok szervezői közül vannak még, akik bíznak abban, hogy a tervezett rendezvények egy része valamilyen formában megvalósulhat, az azonban mára biztossá vált, hogy a VOLT és a Balaton Sound időpontja 2022-re tolódik - tudatták sajtóhírben a szervezők. „A Balaton Sound mára Európának egyik fontos, Magyarországnak pedig a legjelentősebb elektronikus zenei fesztiválja lett, amely komoly turisztikai vonzerővel bír. Egyelőre azonban nem látjuk annak a realitását, hogy nyár közepére a nemzetközi turisztikai forgalom a korábbi mértékben újrainduljon Európában, mindemellett pedig a magyarországi közönségünk biztonsága és egészsége számunkra mindennél fontosabb. Ezért azt a fájó döntést kellett meghoznunk, hogy legközelebb 2022-ben nyitjuk meg a fesztivál kapuit” - fogalmazott Fülöp Zoltán fesztiváligazgató. csak j övőre A közönséghez és a fellépőkhöz hasonlóan a szervezők is arra készültek, hogy idén végre újra felcsendül a zene Sopronban és Zamárdiban. „A Telekom VOLT Fesztivál a portfoliónk legkorábbi eseménye, hiszen idén júniusra terveztük a kapunyitást. Mára annyira közelivé vált ez az időpont, hogy kénytelenek voltunk a halasztás mellett dönteni. Most, a járvány harmadik hulláma közepén, még azt sem látjuk, hogy egyáltalán mikor lehetne elindítani a kampányt, a jegyértékesítést, így pedig lehetetlen egy nyár eleji nagy fesztivál biztonságos megvalósítása. Közben a háttérben ma már azt is látjuk, hogy a nemzetközi turnék is sorra maradnak el a bizonytalanság miatt” - mondta Lobenwein Norbert, a VOLT alapítója. A szervezők tájékoztatójából kiderül: mindkét fesztivál esetében felmerült, hogy egy nyár végi, alternatív időpontot keressenek a két eseménynek. „Erre a fesztiválok mérete és nemzetközi léptékei miatt sajnos nem találtunk a fellépőkkel is egyeztethető, biztonságos megoldást” - áll a sajtóhírükben. (kult) RÖVIDEN Horvát Lili filmjének sikere ír fesztiválon Dublin. Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjéért a legjobb rendezőnek járó díjat kapta Dublinban, Írország rangos nemzetközi filmfesztiválján. A járvány miatt idén online rendezték meg Írország filmfesztiválját, a 12 napig tartó rendezvény felvonultatta a nemzetközi és az ír filmtermés javát. A filmkritikusok zsűrije (Dublin Film Critics' Circle) a legjobb rendezés díját Horvát Lilinek ítélte a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című romantikus drámáért. A valóság és képzelet határán játszódó szerelmesfilm továbbra is versenyben van a „függetlenek Oscar-díjaként” számon tartott Independent Spirit Awardért, amelynek nyertesét április végén jelentik be. A film a közeljövőben Európaszerte, valamint Kanadában, Latin-Amerikában és Ausztráliában is látható lesz. (MTI, k)
