Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-19 / 65. szám
www.ujszo.com | 2021. március 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR r Árvíz Amit az OLaNO gyorsan megtanult, az a hatalomba kapaszkodás A szlovákiai politikai kultúra totemállata lehetne egy nyáladzó, fogatlan, vén eb, amely egy régi, tescós gumicsonton rágódik, néha maga alá piszkít, és mindent összenyálaz - és az sem zavarja meg, ha a világ összeomlik körülötte. Mert hát míg a kormány már két hete önmagával szórakozik, a parlamentben pedig papás-mamásat játszanak egymással Kotlebáék és az OEaNO, addig... eh, nem ismétlem önmagam. De nézzünk akkor a mélyére annak a politikai onániának, amit jobb helyeken, finomkodva kormányválságnak neveznek - mert ami az elmúlt héten zajlott ezen a fronton, csak azt bizonyitja, hogy az állam tulajdonképpen működésképtelen, és tulajdonképpen csak a saját tehetetlensége viszi előre. És ha ez nem oldódik meg, akkor már reményünk sem lesz arra, hogy egyszer olyanok kormányozzák ezt az országot, akiknek a politikai sakkjátszmák és kommunikációs szemfényvesztések helyett a problémák megoldása lesz a napi agendájuk. Csakhogy nincsenek jó híreim. A hét elején még úgy tűnt, Richard Sulik sikeresen helyezett nyomást Igor Matovicra, és a kezében van az összes ütőkártya. Csapkodott az „így nem mehet tovább” és a „mondjon le”, mint az istennyila a Tátra felett - aztán mégis „testvéreim, megálljunkba” torkollott az egész, és Richard Sulik olyan egyedül maradt a placcon, mint az ujjam. A pártok politikai stratégái ugyanis elkezdték átértékelni a kockázatokat. Veronika Remisová például minden bizonnyal belegondolt, hogy ha a Za l’udí ellenzékbe vonul, semmi nem fogja már összetartani, szétesik, mint a kártyavár. A széttöredezett párt politikusai átkerülnek az olyan pártok gravitációs mezejébe, mint az SaS vagy a Progresszív Szlovákia, és a Kiska-féle projekt, melynek tulajdonképpen sosem volt értelmezhető arca, eltűnik a süllyesztőben. Nincs más hátra tehát, meg kell találni a módját, el kell játszani valahogy az okos szegény leányt, akijött is, meg nem is, hozott is meg nem is, ki is lépett a koalícióból, meg maradt is. És mivel arc sosem volt, nem is veszhet el, ugye. S ha ezért Mária Kolíková igazságügyi minisztert kell feláldozni, nos... mindennek ára van ezen a világon. Az OEaNO pedig bizonyította, hogy sokat tanult a kormányban, minimum azt, hogyan kell foggalkörömmel ragaszkodni a hatalomhoz. Itt van például Jaroslav Nad’ védelmi miniszter, az önmagával meghasonlott, egykori biztonságpolitikai elemző, aki rutinos róka módjára mutatta be az egyik legrégebbi politikai kommunikációs trükköt. Nem zárta ki ugyanis, hogy a hatalmon maradás érdekében akár az ESNS rebellis képviselőinek külső támogatásával is el tudja képzelni a kormányzást, mert hogy „sok forgatókönyv elképzelhető” - aztán meg nem túl meggyőzően tiltakozott. Az üzenet viszont átjött, köszönjük. Sulik pedig már nem hátrálhat meg - bejelentette, hogy lemond, és mindenki számára nyilvánvaló, hogy végleg felbomlott az a szövetség, mely az eddigi politikai rend egyik alapvető pillére volt. A politikai választóvonalak eltűnésével azonban nem rendeződik semmi, még inkább zavaros lesz minden. Végleg átszakadnak azok a politikai gátak, melyek úgy-ahogy eddig kordában tartották a folyót. Új, az eddigi keretrendszerben értelmezhetetlen szövetségek születnek, és nem a legalkalmasabbak, hanem a leghangosabbak és legagresszívebben kapálózok buknak fel a politikai árvíz hullámaiból. De hangozzék ez bármilyen drámaian, tulajdonképpen tényleg nem más, csak egy kis ország kis politikusainak politikai szappanoperája. Minket pedig addig elsodor egy másik árvíz - egy igazi, amelynek valódi tétje is van. WHO: Közép-Európában különösen aggasztó a helyzet, a tavasz se segít Európában már három hete nő a fertőzöttek száma, Közép- Európában különösen aggasztó a helyzet - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodája. „Különösen súlyos a helyzet Balkánon és több közép-európai országban” - mondta Catherine Smallwood, a halálos áldozatok és a kórházban ápoltak száma a térségben az egyik legmagasabb a világon. Figyelmeztetett továbbá, hogy több olyan országban, amelyek kezdetben jól ellenőrzésük alatt tartották a vírus teijedését, az utóbbi időben rendkívül magas fertőzöttség tapasztalható, emelkedik a kórházi betegek és a halottak száma, egy hét alatt több mint 21 ezren haltak meg a kontinensen. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői csoportja azt közölte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az időjárás, az évszakok hatással lennének a koronavírus teijedésére. Ami a jövőt illeti, abban esetleg lehet reménykedni, hogy egyszer szezonálissá válik a járvány. A WMO óva intett, hogy a közelgő tavaszra hivatkozva enyhítsenek az intézkedéseken. „A világjárvány első évében növekvő mutatókat láttunk a melegebb évszakokban és a melegebb régiókban is, ez idén is várható” - hangsúlyozta a Johns Hopkins Egyetem. Ha idővel a járvány szezonálissá szelídülne, előre lehetne jelezni az újabb hullámokat a levegőminőség és az időjárás megfigyelésével. De egyelőre a járványhelyzetet az időjárás nem befolyásolja, csakis az óvintézkedések, a maszkviselés, az utazási korlátozások és az emberek magatartása. (MTI) I 7 Járványpolitika FELEDY BOTOND A budapesti kínai nagykövetség oldaláról kiderül, hogy akit kínai vakcinával oltottak be, az könnyebben kaphat vízumot, ha Peking felé tart. Oltási útlevélen dolgozik az unióban is, csak egyelőre nem sikerült megegyezni a részletekről. Arról még semmit sem tudni, hogy az Egyesült Államokba melyik oltásokkal lehet majd egyszerűbben beutazni. De a politika és a nemzetérdek a koronavírus-járványban is dominál. Hogyan is kezdődött? A vuhani kommunista káderek féltek a központi bizottság haragjától, és egy ideig megpróbálták elsunnyogni a helyi járvány kitörését. Amikor ez már lehetetlen volt, akkor hirtelen drákói lezárások jöttek, a legnagyobb szigor, információ is alig jutott ki, nemhogy ember, és újságírók tűntek el. Majd néhány hónappal később a Kínai Kommunista Párt úgy döntött, mégis elismeri, 50 százalékkal több áldozatot szedett a járvány, mint addig állították, egy mozdulattal átírták a számot. Kirívó politikai döntés. Eközben a kínai-amerikai viszály miatt az Egészségügyi Világszervezet, a WHO lényegében belerokkant a konfliktusba. A Trump-féle adminisztráció Kína-barát politikával vádolta a WHO-t, például nem jelentette időben, még 2019 végén vagy 2020januárjában, hogy emberről emberre is terjed a betegség. Majd Trump leállította az amerikai WHO-befizetéseket és kilépéssel fenyegetőzött. Megint politika. Majd a WHO szakértőit nem akarta egy bő éven át a vuhani gócpont közelébe engedni Peking. Végül, miután több repülőtéri visszafordítás után végre bejuthattak a városba a WHO-szakértőit, vizsgálódásuk inkább hasonlított egy észak-koreai kirakatlátogatásra, ahol a kijelölt útvonalat nem igazán javasolt elhagyni. Mivel a WHO kínai vizsgálódását Ausztrália is sürgette, Peking durva kereskedelmi szankciókat és beruházási stopot hirdetett Canberra ellen. Megint csak politika és politika. Eközben az Európai Unióban elsőként eleső Olaszországot a többi tagállam nem sietett megsegíteni, majd amikor rájöttek, hogy valójában mekkora a baj, már késő volt, mindenütt elterjedt a vírus. Az uniós mechanizmusokat vagy nem használták ki, vagy már nem merték a határon átnyúló dolgokat erőltetni. Belső határlezárások és ellenőrzések. Csúfos politikai kudarc, hogy nem sikerült az EU külső határán megállítani a vírust, ezért a belső határokhoz nyúlt minden tagállam. Ez a politikai ára annak, hogy nem kezdődött időben az együttműködés. Viszont Kínával vagy az Égyesült Államokkal szemben sokáig alig mertek kellő méretekben lépni az utazáskorlátozást illetően. Politika és félelem. És a vakcinafejlesztések? A gyógyszercégeket elővásárlásokkal kötik le és támogatják, versenyt futnak a fejlett világ országai, hogy kinek hány millió dózisa lesz. Végül hiába kötötték le a szerződéseket előre egyesek, ha egy-egy állam időnként egyszerűen nem engedi a területéről az ott legyártott, kész szállítmányokat. Vitális politikai beavatkozás. És ezzel párhuzamosan dübörög a dezinformációs harc minden szinten: oltásellenesség pumpálása és ezzel a létező politikai árkok mélyítése az euroatlanti országokon belül, főleg az orosz műveletek által; a kínai Covid-dezinfó, miszerint akármilyen más országból származhat a vírus, csak Kínából nem. Na meg a fertőző 5G, mi más. Gyönyörűen látszik, hogy eközben milliók haltak meg és további milliók élete van veszélyben; hogy minden egyes fertőzéssel új mutáció keletkezhet és keletkezett is pár veszélyesebb variáns; hogy világos, a gazdaságok lassan belerokkannak a védekezésbe, és a társadalmi feszültségek sora soha nem látott módon izzik. így a politika mindenhova belép. Már csak valódi politikusokra lenne szükség, akik a hosszú távú közös érdekeket is képesek egyeztetni, messzebb nézve a következő választás dátumánál. Úgy is mondhatnánk, hogy az emberek érdekeit néznék. Vagy hogy államférfik (és nők) ideje lenne ez. FIGYELŐ Kína megfenyegette az Európai Uniót Ellenlépésekre kell számítania az Európai Uniónak, ha szankciókat vezet be kínai tisztségviselők ellen a muszlint vallású ujgur kisebbséggel szembeni bánásmód miattírta a Kínai Kommunista Párt lapja, a China Daily. Az újság szerint Peking nem tűr beavatkozást a belügyeibe. Ez a belügy pedig az, hogy Hszincsiang tartományban akár 1,8 millió ujgurt és kisebbségit tartanak átnevelő táborokban, vagy ingyen dolgoztatnak gyárakban és a földeken. Egyes beszámolók szerint a kisebbségekhez tartozókat sterilizálják is, családokat szakítanak szét, a gyerekeket állami átnevelőotthonokba viszik. Peking azt állítja, mindez önkéntes, az „átképzést” azok kérik, akiket „megtévesztett a terrorizmus és a radikalizmus.” Az uniós szankciók terve szerdán szivárgott ki, az EU tagállamai a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák meg, több kínai vezetőt beutazási tilalommal sújtanak és zárolják európai számláikat. A kínai pártlap szerint a nyugati sajtó egy része „igaztalanul és elfogultan tudósít” a táborokról, az egész „félreértés”, és „az igazság ismeretének hiánya” az oka. A China Daily kiemelte: elfogadhatatlan az emberi jogi kérdéseket összekapcsolni a kétoldalú befektetési egyezménnyel, amelynek előkészítését decemberben zárták le. „A gazdasági megállapodás mindkét fél érdeke, és egy olyan egyezmény politizálása, melynek megvitatása évekbe telt, súlyos csapást mér az egyébként baráti kétoldalú kapcsolatokra”. (mti)
