Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-19 / 65. szám

KÖZÉLET Népszámlálás: a kitöltés arányában nagy a különbség a nagyobb városok között Az ország nemzetiségei számára rendkívül fontos népszámlálás elektronikus szakasza március 31-ig tart, az elektro­nikus kérdőív magyar nyelven is elérhető a www.scitanie.sk honlapon (Demecs Péter felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Több magyar város is jelentősen lemaradt az orszá­gos átlagtól a népszámlálási ívek kitöltése során, másrészt az állovasok között is találni magyar településeket. Jelentős eltérés mutatkozik ab­ban, hogy a tízezer fő feletti lakos­sággal rendelkező településeken milyen arányban töltötték ki eddig a polgárok a népszámlálási kérdőívet. Az országban 87 ilyen város, illetve városrész van. A Szlovák Statiszti­kai Hivatal hétfői adatai szerint ezen településeken átlagosan a lakosság 67,32 százaléka már kitöltötte az elektronikus kérdőívet. A legnagyobb arányban, 73,64 százaléknyian Alsókubinban tettek eleget a népszámlálási kötelezettsé­güknek, legkevesebben, 49,3 száza­léknyian pedig Füleken. Az utóbbi város, ahol a tíz évvel ezelőtti nép­­számláláson a lakosság 53,55 szá­zaléka vallotta magát magyarnak, lemarad a második legkisebb kitöl­­töttségi aránnyal rendelkező telepü­léstől, Tőketerebestől (54,21%). A lista végéről számított harmadik vá­ros Szepsi, 55,37 százalékos kitöl­­töttségi aránnyal. A 2011-es adatok szerint ezt a várost is túlnyomó több­ségében magyarok lakják. A lista végéről számított hatodik helyen Gúta áll 59,88 százalékkal, ahol a tíz évvel ezelőtti felmérés során 10 696 lakosból 8201 vallotta magyarnak magát. Jasmina Stauder, a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal szóvivője szerint még korai arról beszélni, hogy va­lamilyen korreláció lenne a telepü­lések nemzetiségi lakosságának aránya és az elektronikus ív kitölté­sének aránya között. „Amit azonban biztosan tudunk mondani, hogy az egyes településeken az ívet kitöltők száma egyenesen arányosan növek­szik a helyi önkormányzatok akti­vitásával” — mondta a szóvivő. Stauder arra emlékeztetett, amellett, hogy az önkormányzatoknak a fi­nanszírozása is a népszámlálástól függ, a nyelvi jogok alapjául szol­gáló, az adott településen kimutatott nemzetiségi arányt is ezen felmérés során állapítják meg. „Ez nem verseny" Fülek polgármestere, Agócs At­tila, aki a Híd alelnöke is egyben, lapunknak elmondta, szerinte a népszámlálást nem szabad ver­senyfutásként értelmezni. Rámu­tatott, az ország keleti és déli régi­óira jellemző, hogy alacsonyabb az ívek kitöltésének aránya. „Az ered­ményt az alapján kell szemlélni, milyen a lakosság összetétele, gaz­dasági ereje, és ebből kifolyólag milyen az internethez való hozzá­férése” - mondta. Hozzátette, a Ro­ma Közösségek Atlasza szerint a hozzávetőlegesen tízezer lelkes Füleken 35 százalék a roma nem­zetiségű lakosság aránya. „Az ő kö­rükben talán kisebb az internethez való hozzáférés” - mondta. Egyben rámutatott, a leszakadó régiókban sokkal nagyobb az elöregedés, ami szintén hatással lehet arra, milyen az elektronikus ív kitöltésére a haj­landóság. Agócs kiemelte, a városi újságban és televízióban, az önkormányzat közösségi oldalán közölnek tájé­koztató anyagokat, de a városi han­gosbemondóban is felhívják a la­kosok figyelmét a népszámlálásra. Szerinte van arra esély, hogy Fülek lakosságának 60 százaléka tölti ki az ívet elektronikus formában. A polgármester szerint az önkor­mányzatok a népszámlálás követ­kező, asszisztált fázisában játsza­nak majd nagyobb szerepet, amikor kérdezőbiztosok segítségével zaj­lik majd a felmérés. Folyamatos tájékoztatás Finta Zoltán, Gúta önkormányza­tának hivatalvezetője kérdésünkre elmondta, igazából ők sem tudják pontosan, hogy a városban miért vi­szonylag alacsony a népszámlálási ívek kitöltési aránya. Arról is be­szélt, hogy az összes rendelkezé­sükre álló csatornán igyekeztek fel­hívni a lakosság figyelmét a felmé­résre. A városi hangosbemondóban minden nap bemondják a vonatkozó információkat, szórólapokat is ké­szítettek, de a város közösségi olda­lán, honlapján és a helyi kábeltévén is igyekeztek felhívni a lakosság fi­gyelmét a felmérésre. „Magyar­­szlovák nyelvű óriásplakátot is ki­helyeztünk” - tette hozzá. Egyben kiemelte, a gútai kitöltöttségi arány hozzávetőlegesen csak egy száza­lékkal marad el a Komáromi járás ugyanezen mutatójától. Alsó középmezőny A 87 település vagy városrész rangsorában további magyar váro­sokat is találunk az átlag alatt telje­sítő települések között. Komárom hátulról a nyolcadik, itt a kitöltött­­ségi arány már 61,59 százalék. Eb­ben a városban 2011-ben a közel 35 ezer lakos 53,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A magyarok által lakott városok közül Rimaszombat (63,24%) a 12., Nagykürtös (63,58%) a 13., Párkány (64,0%) a 15., Ga­­lánta(64,l 1%) pedig a 16. helyen áll. Őket követi a 17. helyen Rozsnyó (64,27%) és a 18. helyen Losonc (64,32%). A közel 17 ezer fős ma­gyar lakossággal rendelkező Duna­­szerdahely (65,21%) pedig hátulról a 22. helyen áll. Ez utóbbi városok már közelítenek az országos átlag­hoz (67,32%). Az óllovasok A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a magas kitöltési aránnyal rendelkező városok száma viszonylag magas, 23 olyan telepü­lés van, ahol már hétfőn 70 százalék felett volt a kitöltöttségi arány. A hi­vatal országosan 70 százalékban ha­tározta meg azt a célt, amelyet az ön­kitöltés során el akarnak érni. Ebben a 23 városban 5 magyarok által is la­kott település van: Somoija (70,58%), Érsekújvár (70,84%), Léva (70,96%), Vágsellye (71,83%) és Szene (72,76%). Látható, hogy mind az öt város az ország fejlett, nyugati me­gyéiben helyezkedik el. Bevezetik az életre szóló rendszámtáblát A rendszámtáblákat a jövőben már nem kötnék járásokhoz úgy, mint eddig (A szerző felvétele) DEMECS PÉTER A parlament tegnap elfogadta azt a törvénymódosítást, amoly az ország lakosságának jelentős részét érinti, s amely hosszú idő után nem a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos. Végre módo­sítják azt a törvényt, mely a rendszámtáblák kiállítását és az autók regisztrációját árinti, ami minden gépjármű­tulajdonosnak jó hír. Pozsony. A jelenleg hatályos sza­bályok szerint a rendszám az autóhoz és a járáshoz van kötve. A rendszám első két betűje a járás rövidítése, ezt követi 001-999 számkombinációk valamelyike, s végül az AA-tól ZZ-ig terjedő betűkombinációk. Ha valaki most eladja az autóját, de az az ere­deti járásban marad, akkor a rend­számtábla is az autón marad. A rend­számot csak akkor kell lecserélni, ha az autót más járásba adják el. A par­lament tegnap elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény módo­sítását, amely számos, a gépjármű­tulajdonosok számára pozitív válto­zásokat tartalmaz. Örökös rendszámtábla Az autótulajdonosok a jövőben úgymond magukkal vihetik a rend­számtábla számát ugyanúgy, mint a telefonszámot, ha mobilszolgáltatót cserélnek. A rendszámtáblákat a jö­vőben nemcsak egy adott személy­hez, hanem a gépkocsihoz is kötik, az autó tulaj donosa így eldöntheti, hogy megtartja-e a rendszámát, ha az au­tót az egyik járásból jelenti át a má­sikba. Ennek köszönhetően véget vet­hetnek az autók kétlépcsős átíratá­sának, a járgányt ugyanis bárme­lyik közlekedésrendészeten az or­szágban átjelenthetik majd a másik járásba, ami jelentősen felgyorsítja az ügyintézést, s ami sokkal fonto­sabb, rengeteg új rendszámtáblát spórol meg, hiszen az átíratás miatt már nem fog kelleni újat kiállítani. „A jelenlegi szabályok szerint ha valaki más járásba adja el az autó­ját, akkor azt előbb le kell jelenteni a tulajdonos állandó lakhelye sze­rinti közlekedésrendészeten, majd az új tulajdonosnak a saját állandó lakhelye szerint kell ismét bejelen­teni. Újonnan mindezt egyetlen közlekedésrendészeten is elintéz­hetik majd” - tájékoztatott a tör­vénytervezet egyik előterjesztője, Radovan Sloboda (SaS). Ráadásul az eredeti tulajdonos a gépkocsi el­adásakor is meghagyhatja a rend­számtábláját, s átírathatja majd az új autójára. Ilyen esetben a rendszám­­tábla tulajdonosának egy éve lesz arra, hogy a rendszámot egy új au­tóra regisztrálja, ellenkező esetben le kell majd adnia a közlekedésren­dészeten. Ennek következtében természe­tesen értelmét veszíti a rendszámok járások szerinti beosztása, ami egy következő problémára jelent meg­oldást. A jelenleg kiadott rendszám­­táblákon elérhető kombinációk ugyanis a gyakori cserék miatt túl gyorsan fogynak. Például Pozsony csak nemrég állt át a BT kezdetű rendszámokra, s már ezek is fogy­nak. Újonnan ezért az autók regiszt­rációja már központi lenne, s a köz­ismert KN, DS, RS vagy NZ rövidí­tések egy teljesen új kombinációt is kezdenek használni. Az első ilyen, járáshoz már nem kötött rendszám az AA001 AAlesz. Még egy év A módosítások bevezetésére per­sze még várni kell, a vonatkozó tör­vény ugyanis csak egy év múlva, 2022 márciusában lép hatályba, az új rendszámokat pedig csak azután kezdik kiadni, miután a jelenlegi táblákon rendelkezésre álló szám­­kombinációk elfogynak.

Next

/
Thumbnails
Contents