Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-18 / 64. szám
www.ujszo.com | 2021. március 18. KULTÚRA 9 József Attilával az online térben A Vekker Műhely kreatív írással és olvasással színesített rendhagyó irodalomóráján „jártunk" Meeting details a »§, «-> q SS I P Vyfifatlávany pojcm napistc sem ' O öi H Q ^ ^ O a ^ a a Ä | M 4«) hun 17 ^'«121 ^ A közös alkotás résztvevői (a jobb felső sarokban Kuklis Katalin, mellette Kálócz László) (Fotó: Vekker Műhely) JUHÁSZ KATALIN Hamarosan át kall majd írni a drámapedagógiai és színházi nevelési tankönyveket, mert annak idején senki sem gondolta volna, hogy ezek a személyesjelenlétet feltételező foglalkozások egyszer majd átkerülnek az online térbe. Azt, hogy e kényszer szülte változásnak pozitív hozadékai is lehetnek, a dunaszerdahelyi Vekker Műhely új projektje is ékesen bizonyítja. Az utóbbi időszakban két Zoomfoglalkozásukat is volt szerencsém megnézni, mindkét alkalommal középiskolásoknak tartottak irodalmi szövegekre épülő órát. Az első egy kortárs szerzők fiatalok számára írt novelláiból összeállított antológia egyik szövegét vette górcső alá, a résztvevőknek a főszereplőről kellett véleményt mondaniuk néhány részlet alapján. A második a lírára fókuszált. Mivel közeledik a költészet napja, ezúttal József Attilára „zoomolunk rá”, arra biztatva a pedagógusokat, hogy bátran lépjenek kapcsolatba a Vekker Műhellyel, mert ezzel a „fantáziajátékkal” jelentősen színesíthetik az irodalomórát. A Curriculum Vitae című kreatív olvasás- és írásfejlesztő foglalkozás eredetileg az alapiskolák 8-9. osztályosait célozza meg, most először próbálták ki középiskolásokkal. A nagymegyeri Magán Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola harmadikosai voltak a kísérleti alanyok, akik vették a lapot, minden remekül működött. A projekt egyik kitalálója, Kuklis Katalin szerint akár felnőttekkel is meg lehetne csinálni ezt a foglalkozást, és abszolút egyetértek vele, mert ez alatt az egy óra alatt többször éreztem, hogy szívesen bekapcsolódnék én is a közös alkotásba. De nézzük, miről is van szó. Az elején a két tapasztalt drámatanár, Kuklis Katalin és Kálócz László arra kéri a résztvevőket, hogy mutassanak egy tárgyat, amely leginkább meghatározta az elmúlt egy évüket ebben a nagy bezártságban. Játékkonzol, súlyzók, könyvek kerülnek elő, valaki egy napszemüveget mutat, azzal, hogy a legjobb barátjának is ugyanilyen van, és ebben szoktak videóbeszélgetni egymással. Egy lány a tévékészülékre irányítja a kamerát, mert naphosszat sorozatokat néz. (Én is szívesen mutattam volna valamit, ha nem csendes megfigyelőként lettem volna jelen). Éz egyszerű játéknak tűnik, de valójában rendkívül jó bemelegítés, mivel a továbbiakban is a tárgyakra vetített érzelmekről, gondolatokról lesz szó. József Attilához egyszerre nehéz és könnyű közelíteni ebben az érzékeny életkorban. Elnézést, hogy ismét magamról beszélek, de alapiskolásként engem is megragadott a költő sanyarú gyermekkora, az édesanyjáról szóló versek, a sok nélkülözés, és az, hogy a kis Attila saját készítésű színes papírforgókat árult a gazdag gyerekeknek. Később, tizenévesként nyilván szerelmi lírája lett volna rám nagy hatással, ha a magyartanárunk nem a létösszegző verseit preferálta volna, amelyekből akkor még vajmi keveset értettem. És ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy mit érdemes először megmutatni a nagy költőből a mai tiniknek. A Vekker Műhely tagjai a Hexaméter című Flóra-verset mutatják meg, amely egy erős természeti képpel, a tavasz érkezésével kezdődik, majd jön a szerelmi vallomás, amely szimbolikus értelmet ad a korábbi táj leírásnak. A srácok megtanulhatják (vagy inkább megérezhetik), milyen sokféleképpen fejezhetőek ki a lélek finom rezdülései. Ezután — boszorkányos ügyességgel - József Attila saját kezűleg írt életrajzára váltanak át a „vekkeresek”. Majd jön a kérdés: mi az az egy dolog, ami leginkább megmaradt a résztvevőkben a gyors „szlájdokon” prezentált információhalmazból. A legffappánsabb reakció az volt, hogy Horger Antal hiába dobta ki a költőt a vizsgáról azzal, hogy aki olyan verseket ír, mint a Tiszta szívvel, arra nem bízhatja rá az ifjú nemzedéket. „Lám, mégis róla tanulunk a suliban, nem pedig Horger Antalról” - mondta az egyik lány, és milyen igaza volt. Mások azon háborodtak fel, hogy a nevelőszülők, akikhez a kis Attila került, Pistának hívták őt, mondván, hogy Attila név nem is létezik. Kuklis Katalin szerint az általuk „tesztelt” alapiskolásokban szintén ez marad meg leginkább az életrajzból - hogy ez az óvodás korú kisfiú elveszítette a saját nevét. Ott tartunk tehát, hogy először a „létezését” kérdőjelezték meg, később pedig, Horger Antalnak köszönhetően, azt, amit a legfontosabbnak tart: a verseit. És meg is van a főcím: Nem vagyok jó senkinek. Erre a gondolatra reflektálva kell kiválasztaniuk a részt vevő diákoknak az eléjük tett József Attilaverssorokból a legjellemzőbbet. Majd egy nagy ugrással ott teremnek a balatonszárszói vonatállomáson. 1937. december 3-a van, este fél nyolc, egy álló szerelvény váratlanul megmozdul és halálra zúzza a sínek között áthaladó költőt. Öngyilkosság volt vagy véletlen? A diákok látják az állomás térképét a bakterházzal, vagonokkal. Ez is remek ötlet, hiszen nemrég derült ki (a bemutatott tárgyakból), hogy a mai tizenévesek mennyire vizuális típusok. Kálócz László felteszi a kérdést, hogy vajon mi minden volt még ott, mit kellene utólag berajzolni. Egy alvó bakter. Egy hátizsák, benne tollak, jegyzetek. Egy zsebóra, amely tovább ketyeg. Utcai lámpák, amelyek megvilágítják az állomást. A kreatív feladat ezután jön: a résztvevőknek meg kell személyesíteniük a korábban felsorolt tárgyakat, és ebből a perspektívából írni pár sort a történtekről. Nem könnyű, de addigra már mindenki kellően ihletett állapotba került, igazán frappáns szövegek születtek - csupán szerzői jogi okokból nem idézek belőlük. Mert hiszen a srácok azt sem tudták, hogy ott vagyok. Örülök, hogy ott lehettem. És ha részt vehettem volna a közös alkotásban, legszívesebben a költő notesze lettem volna, félbemaradt gondolatokkal... Elhunyt Dinnyés József daltulajdonos Életének 73. évében elhunyt Dinnyés Jézsef zeneszerző, énekes-gitáros - közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál. Dinnyés József 1948. augusztus 4- én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, ,3ob Dinnyésként” emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. Első, 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstemvers mellett saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970- es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ- táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. 2001-ben megkezdődött 24 CD-re tervezett életműsorozatának kiadása. 1988-ban Dalaim könyve címmel kötete jelent meg, róla pedig Sebők János írt könyvet A daltulajdonos címmel. Aktív szerepet játszott a haSpike Lee lesz a zsűrielnök Párizs. Spike Lee amerikai rendező lesz a júliusban rendezendő 74. cannes-i filmfesztivál zsűrijének elnöke. A testületet először fogja vezetni fekete bőrű művész. Az előkészületek már megkezdődtek, a válogató bizottság számos filmet megtekintett - írták közleményükben a szervezők. A hivatalos programot és a zsűri többi tagjának nevét júniusban teszik közzé. A feketék jogaiért filmjeivel is elkötelezetten küzdő rendező felkérése a zsűri elnöki posztjára erős jelkép a világ egyik legjelentősebb fesztiváljának részéről. „A fáradhatatlan Spike Lee harminc éve élesen világítja meg kora problémáit, olyan modem formában, amely könnyed és szórakoztató” - hangsúlyozták a szervezők. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, hogy a tervezett időpontban, július 6. és 17. között megrendezzék a fesztivált, az egy év után a filmes világ legjelentősebb eseménye lehet, miután az elmúlt hónapokban a filmfesztiválokat csak interneten tudták megtartani. (MTI) Dinnyés József (1948-2021) gyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként csaknem száz emlékfát állított. Dinnyés Józsefet 2001-ben a Magyar (Képarchívum) Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. (MTI)
