Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-17 / 63. szám
KÖZÉLET Az AstraZeneca megosztja az uniós tagországokat és a szakértőket is Az AstraZeneca ideiglenes leállítása hatalmas kiesést jelentene a szlovák vakcinaprogramban (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gyakorlatilag kót táborra szakadt az Európai Unió az AstraZeneca oltóanyagának beadatásával kapcsolatban. Egyre több tagország jelenti be, hogy ideiglenesen leállítja a brit-svód gyógyszergyártó cég vakcinájának használatát, a közép-európai országokban - köztük Szlovákiában és Magyarországon - azonban kitartanak a készítmény beadatása mellett. Tegnap lapunk is beszámolt róla, hogy Németország és Hollandia példáját követve egyre több államban állítják le az AstraZeneca használatát, miután több európai országban is súlyos mellékhatásokat figyeltek meg néhány beoltott személynél, sőt, halálesetek is történtek. Egy elhalálozást Szlovákiában is jelentettek: egy 38 éves nő vesztette életét, aki trombofíliás volt, az ilyen betegeknél pedig nagyobb esély van a trombózis kialakulására. Egyelőre azonban nem bizonyosodott be, hogy a halál kiváltó oka az oltás volt. Ennek ellenére Franciaország és Olaszország után már Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Lettország is bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztik az AstraZenecával való oltást. Nincs bizonyítók Az AstraZeneca állítja, hogy a beoltottak egészségügyi problémáit nem a vakcina okozta. „Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beoltott 17 millió személy adatai azt mutatják, hogy az Astra- Zeneca-vakcina alkalmazása nem mutat nagyobb kockázatot tüdőembólia, mélyvénás trombózis vagy trombocitopénia tekintetében bármely életkori, nem szerinti, gyártási tétel szerinti vagy országcsoportban” - közölte Bittner Péter, az AstraZeneca sajtómunkatársa a lapunknak eljuttatott közleményében. A gyógyszergyártó cég állítása szerint március 8-ig összesen 15 trombózisos és 22 tüdőembóliás esetet jegyeztek. Ann Taylor, az AstraZeneca orvosigazgatójamegjegyezte: egy 17 millió főt számláló, nem beoltott populációban az ilyen egészségügyi problémák jelentkezésének aránya magasabb, akár több száz esetről is szó lehet. A világjárvány miatt azonban jelenleg minden egyes ilyen tünetre nagyobb figyelem hárul. A vizsgálatok viszont tovább folytatódnak. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakértői kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőivel egyeztettek. Az EMA ezt követően egy olyan állásfoglalást tett közzé, amely szerint semmi sem bizonyítja, hogy a súlyos mellékhatásokat valóban a vakcina okozta volna. A szakértők mindenesetre folytatják az adatok elemzését, végső állásfoglalást pedig csütörtökre ígértek. Szlovákia olt Annak ellenére, hogy több uniós tagállam ideiglenesen leállította az AstraZeneca használatát, Szlovákia továbbra is oltani fog a vakcinával. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (SUKL) a közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában az oltás folytatását javasolta. „A vakcina felfüggesztése más országokban is csak megelőző lépés. Az oltás és a trombózis között nem sikerült megállapítani ok-okozati összefüggést. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy a jelentett tromboembóliás esetek közvetlenül kapcsolódnának az AstraZeneca vakcinájához” - olvasható az SUKL bejegyzésében. Szlovákia mellett már Csehország, Magyarország és Ausztria is bejelentette, hogy továbbra is használni fogják az AstraZeneca készítményét. Szakértői vélemények Ahogy az uniós tagállamok, úgy a szakértők közt sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a helyes lépés. Felkerestük a Szlovák Orvosi Kamarát (SLK), és megkérdeztük, mit gondolnak az AstraZeneca oltóanyagáról. Marian Kollár, a kamara elnöke alapvetően egyetértett az SUKL álláspontjával, de azért óvatosságra intett. „Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal a készítmény további használatát javasolta, mi pedig bízunk abban, hogy szakértői értékelésekből indultak ki, ezért nincs is okunk rá, hogy megkérdőjelezzük a döntésüket. Ennek ellenére hangsúlyozzuk, hogy az AstraZeneca oltóanyagát csakis maximális odafigyelés mellett lehet használni” - mondta Kollár. Tatiana Betáková, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) virológiái intézetének vezető tudományos munkatársa viszont úgy véli, hogy az ideiglenes leállítás lenne a jobb megoldás. „Hangsúlyozom, én nem rendelkezem azokkal az adatokkal, amelyekkel az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal és a Közegészségügyi Hivatal szakemberei, a vizsgálatok pedig még zajlanak. Ez egy nagyon nehéz kérdés. Egyrészt muszáj oltanunk, és muszáj minél gyorsabban. Másrészt viszont nem kockáztathatjuk az emberek egészségét. Egyelőre egyetlen országban sem sikerült közvetlen bizonyítékot találni a halálesetek és az oltóanyag között. Az emberek bizalma és a kockázatok kizárása érdekében én mégis inkább leállítanám az AstraZeneca használatát, amíg zajlanak az elemzések. De ez csak az én személyes véleményem” - magyarázta lapunknak Betáková. Az EMA csütörtöki döntését várja Juraj Kopácek, az SAV virológiái intézetének másik munkatársa is. „Jelenleg ők rendelkeznek a legtöbb információval, és ők a legkompetensebbek a kérdésben” - válaszolta megkeresésünkre a szakember. Mit veszítenénk? Mivel a Szputnyik V-vakcina használata még nem kezdődött meg, Szlovákiában továbbra is három készítménnyel oltanak: a Pfizer/BioNTech, a Modema, valamint az AstraZeneca vakcinájával. Ugyan az utóbbi gyógyszergyártó cég készítménye érkezett meg legkésőbb az országba, február végéig azonban többet adtak be belőle, mint a Modema vakcinájából. Az Astra- Zenecát kezdetben a tanárok beoltására használták, majd később csatlakozhattak a taxisofőrök, buszsofőrök, ellenőrök és további, a kritikus infrastruktúrában dolgozó személyek is. Az egészségügyi minisztérium a múlt héten pedig már arról számolt be, hogy a 60 és 70 év közötti korosztály oltásához is használni fogják az említett vakcinát. Ez azt jelenti, hogy az AstraZeneca ideiglenes leállítása nagy kiesést jelentene a szlovák vakcinaprogramban, amelyet így is sok bírálat ért a lassú tempó miatt. A kiesés nem lenne annyira érzékelhető, ha megindulna a Szputnyikkal való oltás is, ám ennek időpontja egyelőre kérdéses. A tárca azonban egyelőre nem tervezi az AstraZeneca felfüggesztését, de a döntő ítéletet az Európai Gyógyszerügynökség mondja majd ki. (nar.TASR) Pozsony visszaesett A Pfizer főbb millió vakcinájától estünk el? Kitüntetések a nemzeti ünnepen Pozsony. Magyarország államfője, Áder János nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesítette Dr. Németh Gabriellát, az MKP és a Pozsony Megyei Önkormányzat volt alelnökét; Böszörményi István tanárt; Dudás Péter színművészt, rendezőt; Emest Huskát, a Szlovák Műszaki Múzeum — Pozsonyi Közlekedési Múzeum igazgatóját; Köteles Lászlót, a Csemadok országos alelnökét; Molnár Sándort, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati főtanácsosát. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház emeritus püspöke. A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ A leggazdagabb európai régiók versenyében Prága mára nemcsak utolérte, hanem jócskán le is körözte Pozsonyt. Az elemzők szerint a háttérben az euró szlovákiai bevezetése is állhat. Pozsony. Luxemburg és Dél- Irország után Prága mostanra az Európai Unió harmadik leggazdagabb régiójává küzdötte fel magát - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből. Míg a luxemburgi régió vásárlóerő-arányos bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 260 százalékára rúg, Délírország esetében ez 240, a cseh fővároséban pedig 205 százalék. Nem volt ez azonban mindig így. Pozsony 2013-ban még a negyedik leggazdagabb régiónak számított az Európai Unióban, megközelítve az átlagos uniós GDP 200 százalékát, miközben Prága akkor még csak a 6. helyen volt. Míg azonban Prága azóta látványos növekedést ért el, Pozsony GDP-je az uniós átlag 160 százalékára esett vissza, és már csak az EU 13. leggazdagabb régiója. „Pozsony visszaesése és Prága gyors felívelése a közvetlen külföldi beruházásokkal magyarázható. Míg 2001 és 2008 között Csehországba és Szlovákiába is évente a GDP 6,4 százalékának megfelelő közvetlen külföldi beruházás érkezett, a 2009 és 2019 közötti időszakban Csehország esetében ez 3,6, Szlovákia esetében pedig 2,5 százalékra esett vissza” -nyilatkozta Lukás Kovanda, a Trinity Bank elemzője. A visszaesés alapvetően a gazdasági válsággal magyarázható. Kovanda szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy Csehország azt követően hagyta le Szlovákiát a külföldi beruházások növekedési ütemében, miután ez utóbbi bevezette az eurót, miközben a közös valuta bevezetésének épp ellenkező hatást kellett volna kiváltania. (mi, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Hospodárske noviny (HN) gazdasági napilap hétfőn arról számolt be, hogy az egészségügyi minisztérium lemondott egy 3 milliós vakcinaszállítmány megvásárlásról, amelyet a Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó cégek biztosítottak volna be. Helyette egy kétmilliós orosz vakcinaszállítmányról kötött szerződést a kormány. Az egészségügyi minisztérium viszont a Denník N napilapnak azt nyilatkozta, hogy mulasztásról szó sincs. Szlovákia az Európai Bizottság (EB) elosztókulcsa alapján jut hozzá a vakcinákhoz. Ennek alapján az EB által bebiztosított vakcinák 1,2 százalékára vagyunk jogosultak. Ez azt jelenti, hogy az ÉB és a Pfizer első szerződése alapján, amelyben 200 millió vakcináról állapodtak meg, Szlovákia 2,4 millió vakcinát foglalhat le. Az egészségügyi tárca elmondása szerint ez meg is történt. A bizottság azonban újabb tárgyalásokat kezdeményezett a gyógyszergyártóval, és sikerült újabb 3 szállítmányt kiharcolni, amelyben összesen 400 millió vakcina érkezik az európai gyógyszerpiacra. A HN szerint viszont az első pluszszállítmányból semmit sem foglaltunk le, a másodikból pedig csak 600 ezret, holott 2,4 millió járt volna Szlovákiának. A gazdasági lap arra jutott, hogy a nem kihasznált kvóták miatt összesen 3 millió vakcinától esett el az ország. A tárca azonban azt állítja, hogy az utolsó, harmadik pluszszállítmányból sikerült többet lefoglalnunk, mint amennyi járna, így végeredményben a meglévő 2,4 millió mellé további 3,4 milliót kapunk a Pfizertől és a BioNTechtŐl. (nar, HN, Dennlk N)
