Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-16 / 62. szám
10 BARCELONA FOCITIPP ■ 2021. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com Féléves ámokfutás után nyugodhat meg a Barcelona A történet 2020-ban azzal kezdődött, hogy a katalán klub vezetőségének növekvő elégedetlenséggel kellett szembenéznie az azt megelőző hetekben, mivel a koronavírus-járvány miatt pénzügyileg jelentősen romlott a klub helyzete, és a csapat teljesítménye is elmaradt a várakozástól, ami a Bajnokok Ligája augusztusi negyeddöntőjében a Bayern Münchentől elszenvedett 8-2-es vereségben csúcsosodott ki. Testet ölt a bizalmatlanság A történelmi mélypont az általános közfelháborodás mellett kézzel fogható lépésekhez is elvezetett: Jordi Farré bizalmadansági indítványt nyújtott be a hatalmon lévő elnök ellen, és október 7-re kiderült, hogy az összegyűjtött aláírások közül legalább 16 521 (az előírt minimális mennyiségű) szignó biztosan érvényes, így a klub köteles kiírni a szavazást, amelyen ténylegesen dönthetnek arról, hogy távozzon-e a klubot 2014 óta irányító, 2021- ben mindenképpen leköszönő Bartomeu. Az eljárásrend szerint ha ezen a szavazatok kétharmada az elnök távozása mellett szól, a klub kénytelen eltávolítani Bartomeut a pozíciójából, és új elnökválasztást kiírni. Erre azonban már nem került sor: október 27-én lemondott a posztjáról Josep Maria Bartomeu, az FC Barcelona elnöke, és vele együtt a katalán klub jelenlegi teljes igazgatótanácsa. Bartomeu a Sport beszámolója szerint azok után döntött a lemondás mellett, hogy a katalán kormány (Generalität de Catalunya) nem járult hozzá az ellene indított bizalmadansági szavazás elhalasztásához, amelyre november első két napján kellett volna sort keríteni. Erre válaszul Bartomeu inkább lemondott, mondván, a klub pártoló tagjainak ádagéletkora 58 év - sőt, több mint 40 ezer klubtag 60 év feletti -, és a járványhelyzet kellős közepén nem szeretné kockára tenni az egészségüket azzal, hogy a szavazóurnákhoz rendeli őket. Marcal Lorente, a Mundo Deportivo újságírója - aki a Barca Tv-nél is bedolgozik - úgy tudja, Bartomeu lemondásában az is közrejátszott, hogy belátta, az egyesület stabilitását kockáztatja azzal, ha továbbra is marad a posztján. „Megfontolt, higgadt döntést hoztunk, amellyel minden kollégám egyetértett - idézte a Sport Bartomeut, aki ellentmondásosnak és felelődennek nevezte a katalán kormány illetékeseit, amiért nem engedték elhalasztani a bizalmatlansági szavazást. - Ugyanezek az emberek szigorító intézkedéseket hoznak, hétvégére kijárási tilalmat rendelnek el és az otthoni munkavégzést javasolják. Nekünk felelősségteljesen kellett cselekednünk, nem írhattuk ki a referendumot. Nem választhattunk a szavazás és az egészség között.” „Miért nem mondtunk le korábban? Miután kiestünk a Bajnokok Ligájából, a legkönnyebb lett volna távozni, de döntéseket kellett hoznunk, amit egy korlátozott felelősségű sportvezető nem tehetett volna meg. Ki írta volna alá az új vezetőedző szerződését? Ki képviselte volna a klubot abban, hogy Lionel Messi nálunk folytassa?” - tette fel a költői kérdést a leköszönő elnök. Éljen a Barca! Bartomeu arról is szót ejtett, hogy véleménye szerint az emberek és a sajtó sokszor dszteledenül bánt velük, megengedheteden stílusban kritizálták a munkásságukat és hamis vádakkal illeték őket, de számára mindvégig megtiszteltetés volt a klubot szolgálni. Bartomeu azt is elárulta, anyagi érdekekből elfogadták a sztárklubok által megálmodott új versenysorozatban, az Európai Szuperligában való indulás feltételeit, valamint rábólintottak a klubvilágbajnokság új lebonyolítási formátumára is, ám ezt a döntést a következő elnökségnek még jóvá kell hagynia. Bartomeu lemondását követően a gazdasági bizottság vezetője, Carles Tusquets vette át a klub irányítását. „Ideje volt már. Végre megnyílt az út a Barca átalakításához. Éljen a Barca!” - kommentálta Bartomeu lemondását a Twitteren Joan Laporta, a klub korábbi elnöke, akiről ekkor még nem lehetett tudni, hogy harcba száll az elnöki posztért. Kezdetben számos jelölt neve forgott a versenyben, de 2021 januárjára csak négyen maradtak, ám Emili Rousaud a támogatói szavazatok értékelése során visszalépett a jelöléstől, így a klubot 2003 és 2010 között már irányító Joan Laporta (10 272 bemutatott támogató/9625 érvényesített támogató) mellett Victor Font (4713/4431) és Toni Freixa (2822/2634) maradt versenyben. Szakmai és anyagi csőd Egy nappal később, január 15- én jött az újabb fordulat: az FC Barcelona és a katalán kormány képviselői egyeztetést tartottak a választás lebonyolításával kapcsolatban. Problémaként merült fel, hogy azok a szavazásra jogosult klubtagoknak, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőségük szavazni, el kellene utazni otthonukból, amit a jelenleg érvényes járványügyi korlátozások miatt nem tehetnek meg. A tárgyalás során a katalán kormány képviselői világossá tették: a klub elnökválasztása sem jelenthet kivételt a rendkívüli szabályok alól, emiatt azt jelenleg nem lehet megtartani. Felvetődött megoldási javaslatként, hogy távolról, levélben is lehessen voksolni, ám ehhez először a sporttörvény módosítására lenne szükség - a klub részéről meg is kérték erre a döntéshozókat, ám végül új választásokat írtak ki márciusra. Újabb három nappal később, január 17-én a spanyol Szuperkupa aranyérméért az FC Barcelona és az Athletic Bilbao csapott össze egymással, és a fordulatos, izgalmas mérkőzést hosszabbítás után a baszk csapat nyerte meg 3-2-re, ráadásul Lionel Messit a 121. percben kiállították - a meccs nem segített a klub körül kialakult gyászos hangulaton. Január végén a Barcelona hivatalos honlapjára felkerült a klub 2019-2020-as gazdasági összefoglalója, amelyből kiderült, a katalán egyesület többszáz millió eurós tartozást görget maga előtt. A több mint nyolcvanoldalas - augusztusban készült - jelentés alapján a Barcelona teljes adóssága meghaladja az egymilliárd eurót (1 milliárd 17,3 millió euró), ami az As szerint 156 millióval több, mint az egy évvel korábbi elemzés szerinti összeg. Ebből a rövid távú tartozás 730 millió euró. A Marca úgy tudja, a Barcelona tárgyalásokat folytat, hogy legalább 2021. június 30-ig haladékot kérjen a hitelezőitől. A tartozás jelentős részét a (még) ki nem fizetett átigazolási díjak jelentik. Példaként a Premier League-ben címvédő Liverpoolnak mintegy 69 millió euróval tartozik a Barca Philippe Coutinho 2018- as klubváltása miatt - hívta fel rá a figyelmet a Sport. A holland Ajax még 64 milliót, az olasz Juventus még 57 millió eurót vár a spanyol együttestől. Előbbit Frenkie de Jongért, a torinóiak pedig Miralem Pjanicért. Botrány botrány hátán Alig három nappal később újabb bomba robbant: a Messi-ügy. A spanyol El Mundo hozta nyilvánosságra, hogy az argentin klasszis Lionel Messi több mint félmilliárd euróról szóló szerződést írt alá az FC Barcelonánál 2017-ben. Ez azt jelenti, hogy idényenként 138 milliót tehet fixen zsebre - minden idők legjobb sportolói fizetése -, ami tovább növekedhet a különböző bónuszokkal. Sosem derült ki, ki szivárogtatott a sajtónak. Sokan Bartomeura gyanakodtak, hiszen Messi éppen az ő regnálása alatt sokallt be a klubban és lengette be eltökélten a távozás lehetőségét a rövidke nyári szünetben, de ő cáfolta ezeket a pletykákat. „Teljes butaság, hogy én adtam volna ki Messi szerződését a sajtónak. Ez egy nagyon komoly ügy, és teljesen illegális a profi szerződések ilyetén kezelése. Persze tévében nyilatkozni és ott gyanúsítgatni könnyű, de nem viccelünk, mert a végén a bíróságon fogunk kikötni. Ami egyébként a személyes véleményemet illeti: Leo megérdemli ezt a fizetést, sportolói és kereskedelmi, üzleti okokból is. Ha nem lenne a járvány, a Barcelona könynyedén ki is tudná fizetni ezeket az összegeket neki” - fogalmazott az Esport3 tv-csatorna Col a Goi című műsorának küldött üzenetben Bartomeu, aki hozzátette, biztos, hogy a szivárogtató nem a klub valamelyik korábbi elnökségi tagjainak, igazgatóinak egyike, mert az elnökségi tagok nem tartanak maguknál az aláírt szerződésekből egy-egy példányt. Bartomeu az ördögöt festette a falra, hiszen ha nem is ebben az ügyben, de tényleg a bíróság előtt köthet ki, hiszen a katalán rendőrség március 1-jén letartóztatta őt, valamint több volt igazgatósági tagot a BarcaGate néven elhíresült botrányban játszott szerepük miatt. A BarcaGate néven emlegetett botrányban a 13 Ventures nevű PR-cég az FC Barcelona megbízásából több mint száz álprofilt működtetett a közösségi oldalakon, amelyek célja Bartomeu dicsfényben feltüntetése, és az őt kritizáló tábor (idetartozik többek között Lionel Messi és Gerard .Piqué) lejáratása volt. A klub tagadta, hogy létezett ilyen megállapodás és kapcsolatban lenne a vállalattal, ugyanakkor a Cadena SER beszámolója szerint akkoriban hat különböző számla is a birtokukba jutott, ezek bizonyítják a Barca kifizetéseit az irányukba. Ilyen előzmények után került sor a katalán klub elnökválasztására, melyen Joan Laporta a szavazatok 54,28 százalékát (30 184 darab szavazat) szerezte meg, a második helyen a 29,99 százalékot (16 679 darab szavazat) begyűjtő Victor Font végzett, míg harmadikként az 8,58 százalékot (4769 darab szavazat) elérő Toni Freixa futott be. A voksolásra jogosult 109 531 tag közül csaknem 52 ezren vettek részt a választáson. A szavazáson több aktív Barca-futballista, így a hatszoros aranylabdás Lionel Messi is részt vett. Ez egyébként egyáltalán nem magától értetődő, mert Messi most először adta le voksát a katalán klub elnökválasztásán, s bár nem látunk bele az argentin fejébe, minden bizonnyal Laportára szavazott. „Igen, Messi gratulált nekem a győzelemhez - mondta megválasztása után Laporta, aki 2003 és 2010 között már irányította az FC Barcelonát. - Nagyon beszédes azt lámi, hogy a világ legjobb futballistája eljön és leadja a szavazatát. Ez világosan jelzi azt, amit nem győzünk ismételni: Leo szereti a Barcát.” Laporta egyik legfőbb feladata az lesz, hogy maradásra bírja az argentin sztárt, akinek most nyáron lejár a szerződése a klubnál. Mindenesetre a korábbi munkásságával magasra tette a lécet: a nevéhez fűződik a klub egyik legsikeresebb korszaka, irányításával a futballcsapat 12 trófeát nyert, a 2008-2009- es hatkupás idény során is ő volt az elnök. Hegedűs Henrik
