Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-16 / 62. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kudarcot vallott a CDU a két német választáson A román kormányfő barátságos üzenete Bukarest. Florin Citu román miniszterelnök a harmonikus együttélés fontosságát hangsúlyozta, és a közös jövő megalapozásához, az ország közös fejlesztéséhez kérte a romániai magyarok partnerségét március 15-ei köszöntőjében. „Kultúránkban és hagyományainkban különbözünk, de ezek a különbségek nem választanak el bennünket, nem vagyunk vetélytársak, éppen ellenkezőleg, egységesnek kell lennünk a sokszínűségben, erősebbekké és bölcsebbekké kell válnunk, együtt kell építkeznünk, értékeket kell teremtenünk” - írta Florin Citu a romániai magyarokhoz intézett üzenetében. (MTI) Koszovó követsége Jeruzsálemben Pristina/Jeruzsálem. Nagykövetséget nyitott Koszovó Jeruzsálemben -közölte a pristinai külügyminisztérium. Koszovó és Izrael február elsején írt alá dokumentumokat arról, hogy felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat, a koronavírus-járvány miatt a ceremóniát virtuálisan rendezték meg. A Koszovóval kötött megállapodás része a szeptemberben indult folyamatnak, amelynek során Donald Trump korábbi amerikai elnök adminisztrációja segítségével Izrael több arab és muszlim országgal kötött úgynevezett Abrahám-megállapodásokat a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről. (MTI) Washingtonnak nyilatkoznia kell Teherán. Washingtonnak még az Iránban idén nyáron tartandó elnökválasztás előtt tisztáznia kell a 2015-ös iráni atomalkuval kapcsolatos álláspontját - jelezte Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Iránbanjúnius 18-án tartanak elnökválasztást, a síita állam minisztere felhívta a figyelmet arra, hogy egy új teheráni adminisztráció esetén akár fél évig is elhúzódhatnak a folyamatban lévő ügyek. Zaríf azt is leszögezte, hogy a Bidenadminisztráció mindeddig semmit nem változtatott az Iránnal kapcsolatos politikáján a Trumpérához képest. (MTI) Nem az azonos neműek áldására Vatikánváros. A Vatikán teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregációja nemet mondott a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges áldására. Az egyszerre hét nyelven kiadott dokumentum válaszként szolgál egy teológiai kérdésfelvetésre. A kérdés úgy szól, hogy az egyháznak módjában áll-e áldásban részesíteni az egyneműek közötti kapcsolatot. A dokumentum leszögezi, hogy nem részesülhet áldásban olyan viszony vagy partneri kapcsolat -még akkor sem, ha stabil kapcsolatról van szó -, amely házasságon kívüli. (MTI) A németországi Baden-Wiirttemberg tartományban a Zöldek, Rajna-vidák-Pfalz tartományban a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot a vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag) választáson. Berlin. A Baden-Württemberget 2011 óta nagyobbik kormánypártként vezető Zöldek a szavazatok 32,6%-át gyűjtötték össze, előrelépve a legutóbbi, 2016-os választáson szerzett 30,3%-hoz képest. A Rajnavidék-Pfalzot 2006 óta az aktuális koalíció legnagyobb pártjaként kormányzó szociáldemokrata SPD 35,7%-ot kapott, minimálisan gyengülve. Malu Dreyer Rajna-vidékpfalzi miniszterelnök, az SPD vezetője mégis egy boldog estéről beszélt. „Ha kormányalakításról van szó, úgy számomra világos, a lámpa sikertörténetére fogok alapozni” - utalt Dreyer a piros pártszínt viselő szociáldemokraták, a sárga liberálisok és a Zöldek eddigi együttműködésére. A Zöldek és a szociáldemokraták így várhatóan ismét megszerzik a kormányalakítás lehetőségét Baden-Württembergben, valamint Rajna-vidék-Pfalzban. A választás egyik nagy kérdése az utóbbi napokban visszaélésgyanúba keveredett szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselők miatt nyomás alá került Kereszténydemokrata Unió (CDU) szereplése volt. A szövetségi politikában az első számú erő szerepét betöltő jobbközép párt Baden-Württembergben 2016 után ismét a 2. helyen végzett, 24,1%-os eredménnyel. Rajna-vidék-Pfalzban is újra a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg a Landtagban, a szavazatok 27,7%-ával. Ez erős visszaesés a 2016-ban Baden-Württembergben szerzett 27%-hoz, valamint a Rajna-vidék-pfalzi 31,8%-hoz képest. Baden-Württembergben a Zöldek és a CDU után a kereszténydemokratáktól jobbra álló Alternatíva Németországnak következik (AfD) 9,7%-os eredménnyel, amely gyengülésa2016-os 15,1%-hozképest. Az SPD baden-württembergi tartományi szervezete ugyancsak a szavazatok 11 százalékát szerezte meg, gyengülve az öt évvel ezelőtti eredményükhöz - 12% - képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) erősödött, a szavazatok 10,5 százalékát kapta az öt évvel korábbi 8,3% után. Ez nem egy jó este a CDU számára - reagált a kereszténydemokraták főtitkára, Paul Ziemiak, ez szerinte nemcsak a párt körül megjelenő korrupciós vádakkal és a vírusjárvány miatti népszerűségvesztéssel függ össze, de a regnáló zöld és szociáldemokrata tartományi vezetés népszerűségével is. Susanne Eisenmann, a baden-württembergi CDU vezetője szerint az eredményük „csalódást keltő és katasztrofális”, a Rajna-vidéki kereszténydemokraták részéről Christian Baldauf úgy nyilatkozott, „ez egy keserű este számunkra”. Az, hogy a jobbközép uniópártok kit jelölnének a kancellári posztra, még nem egyértelmű: alapvetően a CDU januárban megválasztott pártelnöke, Armin Laschet a legesélyesebb a jelöltségre. Ebbe viszont még beleszólhat a CSU elnöke, Markus Söder is, aki országosan népszerűbb Laschetnél. (MTI, Tx) V48 mai örököse az egészségügy A honvédség díszegysége a Kossuth Lajos téren, ahol március 15-e tiszteletére felvonták Magyarország lobogóját (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A rendhagyó körülmények ellenére is „lélekben együtt emlékezve", levélben köszöntötte a világ magyarságát Orbán Viktor „a magyar szabadság születésnapján". „Minden évben ezen a napon pirosfehér-zöld kokárdák nyílnak szerte mindenhol, ahol magyarok élnek. Hirdetik, hogy büszkén és emelt fővel emlékezünk hőseinkre, akik 1848 tavaszán meggyújtották a magyar szabadság lángját, amely azóta is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják a Kárpátokon innen és túl” -kezdte írását Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: „Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket.” Orbán kiemelte: a '48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helytálló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét. Legyen béke, szabadság és egyetértés! címmel osztottak meg közös videóüzenetet a magyar ellenzéki pártok. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta, az elmúlt 173 év azt mutatja, a demokráciáért minden generációnak minden társadalomban újra meg újra meg kell harcolnia. Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja azt mondta, Magyarország jövőjében nincs helye cenzúrának, szétvert szerkesztőségeknek, elhallgatott rádióknak vagy bezárt napilapoknak, mert ahol nem szabad a sajtó, ott nem szabad a nemzet sem. Jakab Péter, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretnének, „ahol a közös vagyonunk nem veszti el naponta közpénz jellegét, az ország tönkretételét pedig senki nem nevezi nemzeti, keresztény kormányzásnak”. Véget kell vetni Magyarország megosztottságának és szelíd forradalomra van szükség. Ehhez le kell zárni az elmúlt 30 és benne az elmúlt tíz év fejezetét. Mára két Magyarország lett, mert módszeresen kettészakították -jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Statárium Rangunban Rangun. Statáriumot vezetett be a mianmari junta az újabb tüntetések nyomán Rangun több kerületében, több városból újabb demonstrációkat jelentettek, az újabb megmozdulásokon legkevesebb hat tüntető meghalt. A hatóságok a statáriumot azzal indokolták, hogy több kínai tulajdonú textilgyárban gyújtogattak Rangunban az elmúlt napokban. Egy tüntető ezzel kapcsolatban azt vetette ajunta szemére, hogy jobban érdekli a kínai tulajdonok biztonsága, mint saját állampolgárainak védelme. A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet összesítése szerint a február elsejei katonai hatalomátvétel óta 126 tüntető halt meg, és mintegy 2100 aktivistát állítottak elő. A hétvégén ismét tízezrek vonultak utcára a katonai hatalomátvétel ellen demonstrálva. Az ENSZ vasárnap elítélte az újabb erőszakhullámot. Elnapolták az ország korábbi vezetője, a hadsereg által őrizetbe vett Aung Szang Szú Kji hétfőre tervezett harmadik bírósági meghallgatását, hozzátéve, hogy az előző két meghallgatáson a politikus jogi képviselői nem lehettek jelen. Aung Szán Szú Kjit a junta korrupcióval, valamint a közrend megzavarásával és a távközlési törvény megsértésével vádolja. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február elsején átvette a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobelbékedíjas Aung Szán Szú Kjit, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A délkeletázsiai országban időközben polgári árnyékkormány alakult Manh Vin Khaing Than vezetésével. (MTI) Hollandia urnák előtt Hága. Hollandiában tegnap parlamenti választás kezdődött, a szavazókat ezúttal 3 napon át várják az urnákhoz a koronavírusjárvány miatt bevezetett biztonsági intézkedések miatt. Ma estig azok a szavazók járulhatnak az 1600 urnához, akik a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak. Szerdán már mintegy 9200 szavazóhelyiség lesz nyitva. A 70 év felettiek a levélszavazás lehetőségét is igénybe vehetik. A választáson rekordszámú, 37 párt verseng a parlament alsóházának 150 székéért, és mintegy 13 millió választásra jogosult polgár voksolhat. Az előzetes felmérések azt mutatják, a jelenlegi ügyvivő kormány feje, Mark Rutte lesz a választás győztese. A múlt héten elvégzett közvélemény-kutatások szerint a Rutte vezette konzervatívliberális Szabad Demokrata Néppárt (WD) nyeri el a szavazatok megközelítőleg 22%-át, míg a miniszterelnök pártjának legfőbb kihívója, a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes Szabadságpártra a szavazók körülbelül 12%-a adja le voksát. Ha a választók ismét a jelenlegi kormánynak szavaznak bizalmat, akkor Rutte negyedik miniszterelnöki mandátumát kezdheti meg, és ő lesz Hollandia leghosszabb ideig hatalom lévő kormányfője. A Rutte-kormány népszerűségét nem csökkentette, hogy nemrégiben lemondásra kényszerült a Hollandiában nagy port kavaró családtámogatási botrány után. Az országban 2012 óta ugyanis több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután az adóhatóság alaptalanul csalóként kezelte őket. (MTI)
