Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-13 / 60. szám
2 I KOZELET 2021. március 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kevesebb helyen fognak tesztelni Pozsony. Az egészségügyi minisztérium átértékelte az antigéntesztekre való online bejelentkezési rendszer hatékonyságát, és a kihasználtsága alapján 500-ra csökkenti az ilyen tesztelőpontok számát - táj ékoztatott Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. „Minden városban lesz legalább egy tesztelőpont, ahova elektronikus úton be lehet jelentkezni és időpontot kérni” - tette hozzá a szóvivő. Emellett 270 olyan tesztelőpont fog működni, ahol nincs szükség előzetes bejelentkezésre. Ezekről a tesztelési pontokról már nem küldenek SMS-t vagy emailt a tesztelés eredményéről, csak a tanúsítványt állítják ki a helyszínen. A mintavételi pontok listája a www.health.gov.sk oldalon található, azt is feltüntetik, hogy lehet-e időpontot kérni a tesztelésre. (TASR) 2301 fertőzött, 102 haláleset Pozsony. Csütörtökön 2301 PCR-teszteredmény lett pozitív. További 102 ember halálát Okozta a koronavírus. A 134 792 antigéntesztből 1457 lett pozitív. A legtöbb fertőzöttet az Eperjesi (463), a legkevesebbet pedig a Nyitrai (131) kerületben találták. Hetvennel csökkent a kórházi ápolásra szoruló betegek száma, jelenleg 3800 ember fekszik kórházban. 314 pácienst ápolnak intenzív osztályon, 364-en vannak lélegeztetőgépen. A Covid-19 miatti halálesetek száma már elérte 8346-ot. A vakcina első adagját388 584 ember kapta meg, ebből tegnap 10 809-en. 208 340 személyt oltottak be a második adaggal is, tegnap 6475-öt. (TASR) Hatalmas az elhalálozási arány a magyarok lakta régiókban A legtöbb elhunyt személy Nyitra megyéből származik (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Szlovákiában az előző 5 áv átlagához kápest 68 százalékkal emelkedett a januári elhalálozások száma - tájékoztatott a Statisztikai Hivatal (SÚSR). A legmagasabb növekedés éppen a magyarlakta régiókban figyelhető meg. A járványhelyzet Szlovákiában az utóbbi 2 hónapban rendkívül súlyossá vált, ezt alátámasztják a Statisztikai Hivatal legfrissebb, halálozással kapcsolatos adatai is. Míg az előző 5 évben januárban átlagban 5146 személy hunyt el, addig idén már 8650. Az elemzésben arra nem tértek ki, hogy ezek közül hány halálesetet okozott a koronavírus, de a korona.gov.sk honlap adatai alapján úgy tűnik, hogy az év első hónapjában 2461 személy hunyt el a fertőzésben. Ezek azonban csak az úgynevezett Covid-19-ben elhunyt betegek, vagyis azok, akiknél az elhalálozás kiváltó oka a vírus okozta tüdőkárosodás volt. A másik kategóriáról, vagyis az úgynevezett Covid-19-cel elhunyt betegekről (azok az elhunytak, akik bár fertőzöttek voltak, de a halált nem a tüdőgyulladás okozta) az említett weboldalon nem találhatók részletesebb adatok. Pontosabb számok csak a hivatal részletesebb analízise után derülnek ki, ám annyi bizonyos, hogy az átlaghoz képesti 3500-as emelkedés túlnyomó többségéért a koronavírus a felelős. A hivatal regionális adatai sajnos arra utalnak, hogy a legtöbb halálozás éppen a magyarlakta régiókat érintette. A legtöbb elhunyt személy Nyitra megyéből származik, itt az előző ötéves átlaghoz képest 2,5-szer emelkedett a halálesetek száma (725-ről 1833-ra). Ennek nyilván az az oka, hogy a járványhelyzet másfél hónappal ezelőtt éppen Nyitra megyében volt a legsúlyosabb, a média ekkoriban arról számolt be, hogy a helyi kórház már nem bírja a terhelést, a temetőbe pedig hűtőkocsikat kellett szállítani a holttestek tárolására. A második legrosszabb megye a nagyszombati volt, itt 82 százalékos volt az emelkedés, vagyis az 540-es átlaghoz képest most 983 ember halt meg. Az elhunytak túlnyomó többsége a 65 év feletti korosztályból került ki. A hivatal adatai szerint 10 elhunytból 8 idősnek számított, konkrét számokban kifejezve összesen 6880 személyről van szó. Kevesebb az állás és alacsonyabbak a bérek MOLNÁR IVÁN Januárban gyakorlatilag az összes szlovákiai ágazatban csökkent a foglalkoztatottság és az alkalmazottak átlagbére - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Pozsony. A járvány az idei év első heteiben is a szállodák és éttermek foglalkoztatási mutatóin rontott Az építőiparban 10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság (TASR-felvétel) a legnagyobb mértékben. „Míg a szállodákban 25, az éttermekben 12 százalékkal dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál” — nyilatkozta lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az építőiparban 10, a nagykereskedelemben 7,5, az iparban 6, a kiskereskedelemben 5 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottság, és még a legjobb helyzetben levő IT- ágazatban is stagnálást mértek. A foglalkoztatottság csökkenésével párhuzamosan visszaestek a bérek is. Morhácová szerint a szállodai alkalmazottak bruttó átlagbére januárban 650 euró körül mozgott, ami több mint 18 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Több mint 7 százalékkal, 521 euróra esett vissza azonban az éttermi dolgozók átlagfizetése is. Az IT-ágazatban a bérek stagnáltak, azonban továbbra is ez a legjobban fizető ágazat, havi 1992 eurós bruttó átlagbérrel. Az iparban ez 1177, a nagykereskedelemben 1052, a kiskereskedelemben 804, az építőiparban pedig 769 euró. Szlovák szál Orbánék űrprogramjában ÖSSZEFOGLALÓ A magyar állam bőkezűen támogatja azokat a kormányközeli vállalkozókat, akik egy magyar műholdat szeretnének a világűrbe juttatni. Kiderült, a kezdeményezésben érdekelt az az Andrej Zmeöek is, akit szoros szálak fűznek a 19 év börtönre ítélt Pavol Ruskéhoz. Pozsony/Budapest. A Szabad Európa oknyomozó újságírói egy részletes írásban számolnak be arról, milyen, a magyar kormányhoz közeli céghálózat áll a műholdat Föld körüli pályára állítani szándékozó vállalkozás mögött. A tényfeltáró munkában az Új Szó is közreműködött. A „magyar űrprogram” egyik legfontosabb szereplője Jászai Gellért, aki korábban Orbán Viktor szülőfaluja egykori polgármesterének, a gázszerelőből lett milliárdos oligarchának, Mészáros Lőrincnek dolgozott. Azóta már Jászait is a 100 leggazdagabb magyar között tartják számon. A 4iG nevű cégén keresztül érdekelt a „magyar űrprogramban”. Üzlettársa, a 27 éves Sárhegyi István ügyvéd, aki Orbán Viktor fiának, Orbán Gáspárnak a baráti köréhez tartozik. De tagja annak az Axióma nevű csoportnak, amely a magyar kormány eszmeiségét igyekszik közvetíteni a fiatalok számára. Szülei is közel állnak a magyar kormánypárthoz. Sárhegyi űrrel kapcsolatos vállalkozásának célja, hogy pályára állítsák az első magyar geostacionárius,. azaz a Föld forgásával szinkronban mozgó, 35 800 km magasságban keringő műholdat. A több tízmilliárd forintos projektet (10 milliárd forint hozzávetőlegesen 27,3 millió euró) összefogó CharpatiaSat Zrt.-ben a 44 százalékos tulajdonos a magyar állam, 51%-kal többségi tulajdonos Jászai Gellért állami megrendelésekkel bőségesen ellátott 4iG cége. A maradék 5% pedig Sárhegyi Istváné, aki ráadásul a 4iG-ben elnöki tanácsadó is egyben. Sárhegyi üripari befektetéseit részben a Phobos Alapkezelő Zrt. nevű cége kezeli. Zmeöek színre lép A Phobost idén január 19-én jegyezték be, a részvények felét Sárhegyi birtokolja, a másik felét pedig a Grafatin Invest nevű, Prágában bejegyzett európai részvénytársaság. A cég elnöke Andrej Zmecek, a vállalat egyszemélyes felügyelőbizottsága pedig Artur Zmecek lett - Andrej 23 éves fia. Január 6-án a Grafatin részvényei is Zmecek nevére kerültek. A nyilvános adatokból nem derül ki, mennyiért jutott hozzá Zmecek a 120 ezer euró névértékű részvényekhez és a vételár forrása sem látható, de azt sem tudni, kitől vásárolta az értékpapírokat. Kicsoda Zmeöek? Zmecek neve a második Dzurindakormány idején, 2003-ban a Nemzeti Színház félkész épületének meghiúsult eladása körül bukkant fel. Az épületet áron alul akarták értékesíteni, ami a felháborodás miatt nem valósult meg. Az üzlet előkészítője a kulturális minisztériumban főosztályvezetőként dolgozó Zmecek volt, akit akkoriban csak „Pavol Rusko embereként” emlegettek. Egy forrásunk megerősítette, hogy a színházeladás „Rusko biznisze lett volna”, a tranzakciót pedig Zmecek intézte a minisztériumon belül. Úgy fogalmazott, hogy „Zmecek egyértelműen Rusko embere volt”. Egy másik forrásunk szerint akkor meg nem erősített információk keringenek arról, hogy az ügyletben 100 millió koronás jutalékok kerülhetnek Ruskóhoz vagy annak pártjához, az ANO- hoz. Zmecekről Frantisek Tóth (ANO) kulturális miniszter nyilvánosan is azt állította, hogy Rusko közeli embere, illetve az ANO elnökének kifizetési listáján van. Pavol Ruskót idén év elején a Markíza televízióra kiállított hamis váltók miatt jogerősen 19 év börtönre ítélték, de Sylvia Volzová elleni, végre nem hajtott gyilkosság előkészítésével is vádolják. Zmecek később is a politikai jobboldal, illetve a média közelében maradt. A 2014-es államfőválasztás során Radoslav Procházka kampányának kulcsembere volt és őt tették felelőssé azért, mert IgorMatovic(OEaNO) lapjainál nem a transzparens számlán keresztül rendelt hirdetést. Közbeszerzések sora A kétezres évek elején Zmeceknek közös cége volt Marek Vladárral is, aki a szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) vezetője volt. Egy Zmecek által vezetett cég pedig 73 ezer euró értékben nyert közbeszerzést. Tavaly indult a szlovák Médiatanácsban (RVR) megüresedett posztért is, de a parlament nem nevezte őt ki. A Szabad Európa megkereste Sárhegyit és Zmeceket is, végül csak az előbbi válaszolt a lapnak írásban. Azt állítja, korábbi üzleti tevékenysége során ismerte meg Zmeceket. Hozzáteszi, Zmecek nem ismeri Jászai Gellértet, a Phobos Alapkezelő független Jászai cégeitől. „Ennél több részletet ma még nem szeretnénk mondani, mivel ez még egy formálódó üzleti és szakmai együttműködés” - olvasható a válaszban. Cikkünk szerzői: Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa), Petr Kubalek (Szabad Európa központi szerkesztőség) és Martina Boudová (Szabad Európa központi szerkesztőség), Czímer Gábor (Új Szó)
