Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-11 / 58. szám
2 KÖZÉLET 2021. március 11. | www.ujszo.com A teljes lezárás kiütné a szlovák ipart Ha a teljes gazdaságot leállítanák, a húzóágazatnak számító autóiparral együtt, akkor az minden egyes nap 50 milliótól 100 millió euróig terjedő veszteséget jelentene az országnak (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban tapasztalt ígéretes növekedés után az idei év elejétől életbe léptetett járványügyi szigorításoka szlovák iparvállalatokat már januárban lefagyasztották: az ágazat tavaly június éta nem látott visszaesést produkált. Egy pár hetes országos lezárásnak most katasztrofális következményei lennének a gazdaságra. A turizmussal, a vendéglátással, a szolgáltatásokkal és a kiskereskedők egy részével szemben az iparvállalatoknak sikerült viszonylag zökkenőmentes átélniük a korona vírus-járványt. A tavaly tavaszi első hullám ugyan őket is megtépázta, az áprilisi mélypontot követően azonban fokozatosan javult a helyzetük, és az év utolsó hónapjaira már az egy évvel korábbihoz, vagyis a járvány kitörése előtti hónapokhoz képest is sikerült növelniük a gyártásukat. A járvány helyzet romlása miatt az idei év elejétől bevezetett megszorításokat azonban már ők is megérezték. Újabb lejtőn az ipar A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint januárban csaknem 4 százalékkal esett vissza az iparvállalatok termelése az egy évvel korábbihoz képest. „Ennél nagyobb zuhanást legutóbb tavaly júniusban mértünk, amikor az ország még a járvány első hullámával kapcsolatban bevezetett drákói szigorítások következményeivel volt kénytelen megküzdeni. Az ipar 15 legfontosabb ágazatából 9-nek idén januárban csökkent a termelése, miközben a legnagyobb zuhanást a szlovák gazdaság motorjának számító autóipar könyvelhette el. Ez utóbbinak a gyártása 15 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Csökkent a kereslet „A Statisztikai Hivatal most közzétett felmérésének a legfontosabb tanulsága, hogy a januári lezárásokat és a járvány további romlásával kapcsolatos negatív tényezőket már az elmúlt hónapokban egyébként jobban teljesítő autóiparnak sem sikerült kivédenie” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az iparvállalatok teljesítményének a romlásához jelentős mértékben járult hozzá a nyugat-európai kereslet csökkenése. Szlovákia ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a gyártásuk nagy részét külföldön értékesítik, emiatt pedig rendkívül érzékeny a legfontosabb felvevőpiacain tapasztalt kilengésekre. „Szlovákia elsőrendű érdeke így az, hogy az európai országokban minél hamarabb beoltsák a lakosság lehető legnagyobb részét, beindítva a gazdaságot, aminek köszönhetően újra felpöröghet a kereslet” - tette hozzá Sadovská. Országos lezárás? Az elemzők is elismerik azonban, hogy még korántsem vagyunk túl a nehezén, és az ipar számára a valódi katasztrófa még csak most jöhet. A kormány a jelenleg érvényes megszorításokat ugyanis azzal a szándékkal vezette be, hogy sikerül úrrá lennie a járványon. Ha ez mégsem sikerülne, azt a lehetőséget is felvetette, hogy március 21-étől pár hétre teljesen lezárná az országot, vagyis az iparvállalatok nagy részét is leállítaná, ezzel is csökkentve a lakosság mobilitását. Milliárdos károk A súlyos kormányválság miatt ugyan teljesen kiszámíthatatlan, hogy az elkövetkező napokban mire számíthatunk, az elemzők szerint a teljes lezárás azonban súlyos károkat okozna a gazdaságnak. „A teljes lezárás minden egyes napja 50 milliótól 100 millió euróig terjedő veszteséget jelentene az országnak. Ha a lezárás három hétig tartana, a veszteség meghaladná az egymilliárd eurót” - állítja Martin Vlachynsky, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Ez azonban csak a közvetlen kár lenne, hiszen sok cég teljesen belerokkanna a lezárásba, ennek így hosszabb távon is súlyos következményei lennének. „És akkor még nem beszéltünk a családokra gyakorolt hatásáról, hiszen egy átlagos, négytagú családnak egy háromhetes leállás nagyjából ezereurós bevételkiesést okozna” - tette hozzá Vlachynsky. Mindenki ellenezné Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a teljes lezárást elhibázott döntésnek tartanák a munkáltatók és a szakszervezetek is, amelyek a legtöbb kérdésben egyébként csak nehezen jutnak közös nevezőre. „Egy ilyen döntés hatalmas károkat okozna a gazdaságnak, veszélybe sodorva az iparvállalatok működését” - állítja Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai vállalatokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója, aki szerint a végeredmény egy újabb elbocsátási hullám lenne. Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az alelnöke szerint ők is abban reménykednek, hogy a teljes lezárásra nem lesz szükség, ennek a negatív következményeit ugyanis még sokáig nyögnénk. „Ha mégis sor kerül a lezárásra, ez a kormány eddigi elhibázott döntéseinek a következménye lesz” - mondta el Uhlerová, aki szerint inkább az eddig meghozott szabályokat kellene szigorúbban betartatni, mellőzve az indokolatlanul sok kivételt. Ha sikerülne elkerülni az országos lezárást, és az elkövetkező időszakban már nem romolna drámaian a helyzet, Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a tavalyi 5,2 százalékos gazdasági visszaesést idén már 4, jövőre pedig csaknem 5 százalékos növekedés követheti. „A szlovák ipar leghamarabb azonban csak az idei év végére vagy a jövő év első felére tornászhatja vissza magát tartósan a világjárvány kitörése előtti szintre” - tette hozzá Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Ingyenes népszámlálási tájékoztatót postáztak A volt államfő egykori tanácsadója a miniszterelnököt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mintegy háromszázezer példányban és három különböző változatban jelent meg a Népszámlálás 2021 - A magyarság érték kampánystábja által jegyzett népszámlálási tájékoztató kiadvány. A dél-szlovákiai háztartásokba postai úton eljuttatott füzetben sportolók, művészek, vállalkozók és egyéb ismert személyiségek biztatnak a magyar nemzetiség és anyanyelv megjelölésére - tájékoztatta lapunkat Kovács Balázs, a kampány koordinátora. A kiadvány részletes útmutatást nyújt a kérdőív kitöltéséhez, egyúttal pedig tisztázza a népszámlálással kapcsolatos kérdéseket és esetleges félreértéseket. A szerzők külön fejezetet szentelnek annak a kérdésnek, hogy miért is fontos a magyar nemzetiség és anyanyelv jelölése a kérdőívben. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az eredményekre kisebbségi jogok épülnek. A kezdeményezők arra is felhívják a figyelmet, hogy mindenképp érdemes a kiadványt a népszámlálás második fordulójának végéig - azaz október 31-ig — megőrizni, hiszen az abban szereplő információk hasznosnak bizonyulhatnak. Mint ismeretes, a népszámlálási adatfelvétel most először zajlik elektronikus módon. A kérdőív magyar nyelven a tájékoztató kampány honlapjáról is elérhető. A népszámlálás első, elektronikus szakasza március 31-én ér véget. A népszámlálásba egyébként három hét alatt a lakosok 58 százaléka bekapcsolódott, ami közel 3 250 000 embert jelent. A törvény értelmében minden lakos, akinek állandó, vagy átmeneti lakhelye van Szlovákiában, köteles részt venni a népszámlálásban, beleértve azokat az uniós állampolgárokat is, akinek bejegyzett tartózkodási helyük Szlovákiában van. A kiskorú gyerekek helyett a szülő vagy a törvényes képviselő köteles kitölteni a népszámlálási űrlapot. Aki ezt elmulasztja, arra pénzbírságot szabhatnak ki. (dp) feljelentette ÖSSZEFOGLALÓ Eddig nem látott szintet ért el Igor Matovié (OLaNO) kormányfő kommunikációja a Facebook közösségi portálon. A történések végül odáig fajultak, hogy Andrej Kiska volt államfő egykori tanácsadója, Rado Bafo nyilvánosságra hozta Matoviö mobilszámát. Pozsony. Az egész vita egy Facebook-bejegyzéssel kezdődött, amelyben Bafo bírálta az orosz Szputnyik V-vakcina beszerzését és tárolását. Bafo egyébként 2004 és 2009 között a Trend gazdasági, politikai hetilap főszerkesztője, később Radicová miniszterelnök tanácsadója és szóvivője, Andrej Kiska választási kampányának vezetője, majd később elnöki tanácsadója volt. A szóban forgó bejegyzésben botrányosnak nevezte, hogy a 21. században kartondobozokban és egy katonai repülőgép rakodóterében szállítják a Szputnyik-vakcinákat. Erre Jana Jezíková, az egészségügyi tárca államtitkára hozzászólásban reagált. Azt írta, hogy egy minimális intelligenciával rendelkező embertől nem várná, hogy olyan értelmetlen dolgot állít a világhálón, hogy a vakcinákat közönséges kartondobozokban szállítják. Bafo válaszában közölte, tekintettel arra, hogyan vezetik az egészségügyi minisztériumot, Jezíková helyében inkább csendben maradna és visszamászna oda, ahonnan jött. Itt lépett színre Matovié, aki a két fél között kialakult vitára reagált. Nyilvánosan bocsánatot kért Jezíkovától, és egyben megemlítette, reméli, hogy Bafo véleménye nem fogja befolyásolni a Szputnyik V jóváhagyásáról való döntéshozatal során az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (SÚKL) elnökét, aki Bafo felesége. Érre Bafo Matovicnak egy magánüzenetben válaszolt. „A feleségem ne vedd a szádra, te gyáva, pszichopata szar” - áll az SMS-üzenetben, amelyet a kormányfő ugyancsak nyilvánosságra hozott. Ezt követően Bafo egy Facebook-bejegyzésben ürüléket ábrázoló emotikonok társaságában nyilvánosságra hozta a miniszterelnök mobiltelefonszámát, majd tegnap közölte: a Pozsonyi III. Járási Ügyészségen feljelentést tett a kormányfő ellen, amiért az ő beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozta a privát üzenetét. Hozzátette: az ügy folytatásáról rendszeresen beszámol majd. Matovic magatartására több politikusnő is reagált. Az SaS-ből nemrég távozó Lucia Duris Nicholsonová szerint Bafo megnyilvánulása sem helyén való, de az, ahogy a miniszterelnök bekapcsolódott ebbe a konfliktusba, elfogadhatatlan és nem méltó egy kormányfőhöz. „Je suis Rado Bafo. Igor, te meg kérjél orvosi segítséget” - írta Nicholsonová. Monika Benová, a Smer európai parlamenti képviselője pedig azt írta, hogy Matovié intelligenciája egy olyan kocsmai linóleummal van egy szinten, amely azért, mert átült BMW-be, hirtelen azt hiszi magáról, hogy szaloncukor. (dp)
