Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-10 / 57. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com | 2021. március 10. 115 Zoom-faradtság: lemeríti az agyat az online videóértekezlet egyszerre néz mindenkit, és ránk is egyszerre sok szempár szegezi tekintetét (Shutterstock) Egy óve tartanak a lezárások, tavaly március óta nagyon sok ember számára az otthoni munka, azaz a home office lett a mindennapos rutin. Ennek egyik velejárója az online videóértekezlet - amely a hagyomá­nyos meetingnél is sokkal fárasz­tóbb az emberi agynak. A miértekre egy kutatás adj a meg a választ. A járvány előtt és alatt is számos platformon lehetett online videó­­konferenciát szervezni, ám a legna­gyobbat növekedő, addig szinte is­meretlen Zoom lett az egyik nyerte­se a járványnak - éppen ezért is ne­vezték el a jelenséget „Zoom­­fáradtságnak”. Jeremy N. Bailenson, a Stanford egyetem kutatója, a Virtuális Embe­ri Interakció tanszékének vezetője legfrissebb elemzésében azt vizs­gálta, milyen következményekkel jár, ha naponta sok időt töltünk vi­deóbeszélgetésekkel, és arra is sze­retett volna választ kapni, miért fá­radunk el ezeken a videómeetinge­­ken jobban, mint egy hagyományos értekezleten. A kutatás szerint az egyik ok a túl közeli szemkontaktus. A kutatás rá­mutatott arra, hogy hogy ez teljesen természetellenes, hiszen egy hagyo­mányos értekezleten nem nézünk folyamatosan mindenki szemébe, hanem felváltva figyelünk az éppen beszélőre (közben pedig nem szegő­dik ránk a többi jelenlévő tekintete). Továbbá szintén zavaró lehet, hogy a képernyőn megjelenő arc - ame­lyen az arc akár az életnagyságnál is nagyobb lehet - hosszú és folyama­tos figyelése stresszt, szorongást is okozhat, hiszen normális körülmé­nyek között csak akkor kerülünk Lefárasztja az agyunkat, hogy minden ilyen közel valaki arcához, ha bizal­mas vagy intim kapcsolatban va­gyunk - az agyban pedig ez párzási ösztönként vagy konfliktusként csa­pódik le, azaz izgalmi állapotba kapcsolja magát. Ha egy online vi­deós értekezlet pl. két órán át tart, akkor az agyunk szünet nélkül iz­galmi állapotban van, ami rendkívül le tudja fárasztani - állapítja meg a kutatást végző Bailenson, aki hoz­záteszi, hogy ez esetben félre se tu­dunk nézni, mint az életben hasonló helyzetben, amikor túl közel kerü­lünk számunkra idegen emberek­hez. Szintén hozzájárul a fárasztáshoz, hogy a képernyőn folyamatosan lát­juk magunkat, tükörképünket, ami a normál életben nem jellemző. Ez is megterhelő, és stresszt is okoz. Következő ok, hogy míg egy élő konferencián, vagy telefonos érte­kezleten folyamatosan változtathat­juk a helyünket (testtartásunkat), sé­tálhatunk, mászkálhatunk, addig egy videókonferencia során mereven ülünk a kamara előtt, hogy a többie­ket ne závarja a mozgásunk. És végül a Zoom-fáradtságra az is magyarázatként szolgál, hogy az online térben - az élő értekezletek­nél lényegesen - nehezebb értel­mezni a kollégák nonverbális jeleit. Bailenson azzal zárja a cikket, hogy leszögezi, csak azért, mert le­hetőség van az online videós érte­kezletre, még nem feltétlen kell minden esetben használnunk is azt. Ha mégis ezt tesszük, a Zoom­­fáradtság mérséklését úgy tudjuk el­érni, ha növeljük a távolságot a ka­mera és köztünk; ha - miután ellen­őriztük - kikapcsoljuk saját magunk képét a monitoron, hogy mi ne lás­suk azt, csak a kollégát; mindig csak azt nézzük, akik éppen beszél, lehe­tőleg nem teljes képernyős módban; az értekezlet közben pedig gyakran kapcsoljuk ki a kameránkat, ez idő alatt mozogjunk, mozgassuk a fe­jünket, akár sétálhatunk is a szobá­ban - figyelni így is tudunk az érte­kezleten elhangzottakra. RÖVIDEN 4Ka: már van eSIM, 8 euróért A 4ka tegnap óta már eSIM- kártyán is kínálja a szolgáltatá­sait, vagyis minden olyan ké­szülékkel, amely támogatja az elektronikus SIM-kártyát. Az eSIM ára 8 euró, igényelni a szolgáltató weboldalán lehet. A kapott QR-kódot (amely csak egyszer használható) internetes kapcsolat mellett lehet aktiválni. Az eSIM akkor lehet hasznos, ha egy készülékkel több operátor hálózatát is szeretnénk használni (pl. külföldön roamingban). Hátránya az eSIM-nek, hogy a kapott QR-kódot csak egy alka­lommal lehet felhasználni, egy készülékben. A szolgáltató kí­nálatában jelenleg 4 olyan (iPhone) készüléket kínál, amely támogatja az eSIM-et. Mennyit kerestek a hazai szolgáltatók? Az utóbbi hetekben három szlo­vákiai mobilszolgáltató is be­mutatta a 2020-as gazdasági adatait, ebből pedig kiderül, mennyire volt tavaly jövedel­mező az üzlet. A három szol­gáltató, vagyis az Orange, a Te­lekom és az 02 összesen 1,6 milliárd eurós bevételre tett szert, az adózás előtti nyeresé­gük (EBIDTA) 658,5 millió eu­ró volt a tavalyi évben. Ez utób­biban a legjobban a Telekomnak ment (335,5 millió euró), majd az Orange-nak (196 millió euró) és az 02-nek (127 millió euró). Ügyfélszámban a legnagyobb szolgáltató az Orange (2,552 millió ügyfél), a második a Te­lekom (2,312 millió ügyfél) míg a harmadik az 02 (2,23 millió ügyfél). A 4ka - egyelőre - nem hozta nyilvánosságra a gazda­sági eredményeit. (szí) Nem használ többé webes követőeszközöket a Google IT CAFÉ-HÍR 2022 elejére megszűnik a sütik támogatása a Chrome böngészőben, addigra alternatívát találnak arra, hogyan tegyenek eleget a felhasználák, kiadák ás hirdetők igényeinek, a kieső, de szükséges funkciák teljesítésének. Kijelentették azonban, hogy a sü­tik kivezetése után nem fejlesztenek vagy használnak majd semmilyen alternatív webes követőeszközöket, amelyek megfigyelnék a böngészési forgalmat. Ezzel teljesen átalakít­hatják az online hirdetési szektor működését. A harmadik felektől származó sü­tik mostanra évtizedek óta gondos­kodnak az online reklámok műkö­déséről, most azonban égetővé vált, hogy eleget tegyenek az egyre szi­gorúbb európai és amerikai adatvé­delmi szabályoknak. Sokan pedig évek óta kritizálták a techcégeket, amiért sütik révén követik a tulajdo­nukban nem lévő oldalakon is a bön­gészési tevékenységet, így pedig pro­filt építettek a felhasználók érdeklő­dési köréről a személyre szabott rek­lámokhoz. A Google azt ígéri, hogy nem használ majd más technológiát ilyen célra, és a Chrome-ba sem épít hasonlót. Teszteket azonban folytat­nak arra vonatkozóan, hogy a cégek névtelen felhasználók nagy csoport­jait szolgálhassák ki célzott reklá­mokkal, közös érdeklődés alapján. A Google szerint a szabad és mindenki által hozzáférhető internet érdekében többet kell tenni a magánszféra vé­delméért - ez pedig azt jelenti, hogy többek között leszámolnak a külsős sütikkel, és minden technológiával, ami konkrét emberek böngészésének követésére használható. A Google azt ígéri, hogy nem használ majd újabb követési módokat azok után, hogy leszámol az online reklámokat lehetővé tevő sütikkel (Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents