Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-10 / 57. szám

www.ujszo.com | 2021. március 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Kiváló ok népszavazásra hányán vannak a katalán függetlenség hívei Valójában nem tudni, Barcelona utcáin lépten­­nyomon a függetlenségi törekvésekjelképeibe botlani. Sok erkélyről lóg például a katalán zászló, rajta a „Lli­­bertat presos politics - Szabadságot a politikai foglyoknak” felirat. A 2017- es elszakadási kísérlet vezetőinek egy része ugyanis lázadás miatt bör­tönben ül. Azonban az alapkérdésre, hogy egyáltalán mekkora az elsza­kadás támogatottsága, nincs válasz. A 2017-es népszavazást a spanyol legfelsőbb bíróság még a megrende­zése előtt törvénytelennek nyilvání­totta, ezért nem megbízható az ered­mény, mely szerint a választók 90 százaléka támogatja az elszakadást. Hiszen a szavazók nagy része egy­szerűen nem ment el szavazni. A közvélemény-kutatások és a parla­menti választások eredményei is megosztottságot mutatnak e téren. A Franco-korszak alatt tiltva volt a katalán, a baszk és a többi kisebbségi nyelv használata. Az új, 1978-as al­kotmány viszont már védi a nemze­tiségek nyelvét és autonómiáját. Ugyanakkor a spanyol királyság egységét is őrzi az alkotmány, ezáltal bármilyen elszakadási kísérlet tör­vényellenes. Most először, a február közepén tartott választáson szereztek 50 százalék feletti képviseletet a sze­paratista erők a katalán parlament­ben. Sok katalán számára ugyanis a teljes függetlenség a meglévő auto­nómia mellett többnyire fölösleges nehézségnek tűnt. Sőt, sok párt éppen a maradással kampányolt. Csak az utóbbi tíz évben, miután a spanyol kormányzat megakadályozta a népszavazási próbálkozásokat, kezdett nagyobb erőre kapni a sze­paratizmus Katalóniában. Madrid problémája, hogy népszavazás nélkül egyre gyengébb lábakon áll az a fel­­tételezés, hogy a csendes többség úgyis Spanyolország része akar ma­radni. Ha ez igaz, miért nyomnak el minden népszavazási kísérletet? Skócia 2014-ben tartott népszava­zást az Egyesült Királyságtól való elszakadásról. A londoni kormány és a skót parlament együttműködött a folyamat kidolgozásában és lebo­nyolításában, ezalatt több mint két év telt el, és mindkét oldal fel tudott ké­szülni a politikai kampányra. Amikor végül a skótok maradtak, az állam­­szövetség megerősödve, megújult legitimitással folytathatta. Ezzel szemben a spanyol hozzáál­lás az utóbbi tíz évben csak erősíti a szeparatista erőket, anélkül, hogy ki­kristályosodna a helyzet, és válasz szülémé egy sor kérdésre. Része le­hetne az új Katalán Köztársaság az EU-nak, vagy kérnie kellene a belé­pést? Mi lenne a pénzneme? Mi tör­ténne a Katalóniában élő spanyolok­kal? Most lényegében csak érzelmi és elvont vita folyik egy tisztázatlan lehetőségéről. De ha lehetne népsza­vazás és egyszerűen arról kellene dönteni, hogy együtt vagy külön folytassa-e Spanyolország és Kata­­lónia - valószínűleg a pragmatizmus győzne. A központi kormány legnagyobb félelme, hogy ha a katalánoknak megadja a népszavazás lehetőségét, akkor a baszkok, esetleg a galíciaiak ugyanezt követelnék. Ám ezeken az autonóm területeken kevésbé van napirenden a függetlenség témája. A brit modell szerinti, Jobb együtt” kampánnyal a spanyol állam inkább erősítené az ország egységét. Normális oltási rendszert kérünk Egy normális oltási rend kidolgozásával egyetlen cált kellett volna teljesítenie a kormánynak: hogy amikor életekről van szó, az embereknek ne kelljen úgy tülekedniük, mint akciós pónteken a műszaki boltban. „Az apró hiányosságokat még el­néznénk, hajó lenne a stratégia, és az lenne az alap, hogy a sorrendnél sen­ki ne érezzen igazságtalanságot, ne lehessenek tolakodók és tülekedők, és ne forduljon meg az ember fejében, hogy esetleg neki is ezt kellene ten­nie. Ha nem lenne külön harc a for­manyomtatvány kitöltése, ami eset­leg azon múlik, ki mennyire járatos az interneten, vagy egyáltalán van-e számítógépe” - úja a Sme kommen­tálja, hozzátéve, most már nemcsak a nyáj immunitás elérése a feladat, ha­nem az is, hogy addig ne essenek egy­másnak az egyes csoportok. Az állam idegeneket csinált a saját polgáraiból: mintha napokig várakoznánk az ide­genrendészet előtt egy pecsétre, és közben a sorszámokkal üzletelünk. Az oltási kínlódásért is Marek Krajcít terheli a felelősség — úja a Denník N. „Pár napja még sokkal többet ért Igor Matovicnak az egész­ségügyi minisztere, de jött a kor­mányválság, az ő lecserélésére vo­natkozó követelések, így már nem is lesz olyan nagy ár Krajcí leváltása, ha ezzel a saját bőrét sikerül megmen­teni” - úja a lap. Matovicnak az ölébe hullott ez a káosz, bár törvényszerű volt. Decemberben kezdődött az ol­tás, és már hónapokkal előtte tudták, hogy egyszer beindul, és akkor mil­liókat kell vakcináim. Ennek ellenére szinte hetente változott az oltási stra­tégia és a miniszteri rendeletek - vé­gül már 20-30 éveseket is oltottak. De miért várta bárki is, hogy éppen ezt nem fogják elbaltázni, amikor szinte mindent elrontottak a járvány alatt - az országos tesztelések szer­vezésétől a fertőzöttek ellenőrzéséig, a kontaktuskutatásig, a máig sem működő e-karanténig. (úsz) I 7 Kína az élre tör DUDÁSTAMÁS Múlt héten Pekingben elindult a szokásos tavaszi politikai nagyüzem, elkezdődött az Országos Népi Gyűlés éves ülésszaka. Kínában a valódi politikai hatalom ugyan a Kínai Kommunista Párt legszűkebb vezetésének kezé­ben van, de ezt a gondosan megkoreografált rendezvényt használja a stratégiai célok bejelentésére. Az idei Országos Népi Gyűlés még mindig valamelyest a világjárvány árnyékában zajlott, de Kína önbizalmát jelentősen megnövelte, hogy 2020-ban a világ vezető gazdaságai közül csak neki sikerült növekedést elérnie. Ezt a ziccert természetesen nem hagyja ki a propagandagépezet, rendszeresen szembeállítja Kína növekedését a nyugati demokráciák gazdasági visszaesésével. Ennek fényében az elemzők kíváncsian várták a kínai kormány növekedési céljait 2021 -re, melyet Li Ko-csiang mi­niszterelnökjelentett be. A 6 százalékos GDP-növekedési cél első látás­ra kicsit konzervatívnak tűnik, hiszen a Nemzetközi Valutaalap 8 száza­lék feletti növekedést jósol Kínának. A kínai vezetők óvatosságának valószínűleg még mindig a koronavírus az oka, de a kínai kormányfő beszédében is észlelhető volt, hogy a növekedés tempója mellett egyre nagyobb teret kap annak minősége és fenntarthatósága. Azonban még így is nagyon valószínű, hogy a vezető gazdaságok közül idén is Kína fogja a leggyorsabb gazdasági növekedést elérni, és ezzel a tempóval még ebben az évtizedben a világ legnagyobb gazdaságává válik. Kína azonban nem éri be a növekedéssel, a technológiai hadszíntéren is élre tör. Az amerikai kormány komoly gondokat okozott a kínai cégek­nek azzal, hogy elvágta őket egyes amerikai technológiáktól. Ez komo­lyan elgondolkoztatta a kínai vezetőket, és a következő ötéves tervben a technológiai fejlődést a stratégiai fontosságú területek közé emelték. A cél egyszerű: Kína olyan progresszív területeken szeretné maga mögé utasítani az Egyesült Államokat, mint a mesterséges intelligenciák, a kvantum-számítástechnika, a félvezetők gyártása vagy a biotechnológia. Már idén komoly befektetések kezdődnek a kutatás-fejlesztés területén, az alapkutatásra szánt pénzügyi források 10,6 százalékkal növekednek. Nem szabad azonban elfelejteni a hadsereget sem, amely szintén Kína stratégiai fejlesztései közé tartozik. Már rég nem érvényes a Teng Hsziao-ping által megfogalmazott rejtsd el a képességeidet és várd ki a sorodat hozzáállás, a mai vezetés modem hadsereggel megtámogatott asszertív külpolitikában hisz. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kí­nai hadsereg költségvetését 2021-ben 6,8 százalékkal toldják meg, és ezzel meghaladja a 200 milliárd dollárt. Ez még mindig sokkal alacso­nyabb az USA védelmi költségvetésénél, de a kelet-ázsiai régióban messze kiemelkedik a rivális országok közül. A legnagyobb forrásokat a hadiflotta modernizációjára fordítja, nemsokára például elkészül az or­szág harmadik repülőgép-hordozója. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyan a virtuális davosi konferencián ugyan nemzetközi együttműködésről beszélt, de Kína „farkasharcos­­diplomáciája” egyre több országot irritál. Kína élre törését nemcsak az USA figyeli gyanakvással, Európában is több országot találunk, ame­lyek szkeptikusak Peking jövőképével kapcsolatban. További erősödése elkerülhetetlenül konfliktusok forrása lesz, ebből már ízelítőt kaphat­tunk az elmúlt években is. Egy erős Kína azonban esélyt is jelenthet arra, hogy gazdasági és technológiai erejével valóban tevékenyen részt ve­gyen az emberiség előtt álló globális kihívások megoldásában. FIGYELŐ Nópszámlálja magát a szesztestvériség Az eddigi népszámlásokat is fűszerezte népi humor, felbukkant például az eszkimó kisebbség, a felekezetek között pedig új fantá­ziaszekták, és ilyen a mostani nép­­számláláson a Jedi lovagok kö­zössége vagy a Svedkovia lieho­­vovi (gyenge szóvicc a Svedkovia jehovovi alapján) szesztestvériség. A szesztestvérek azonban vissza­utasítják, hogy viccről van szó, hagyományos egyháznak tartják magukat, rengeteg követővel, csak éppen egyelőre még nincsenek bejegyezve. , A népszámlálás egyik célja kide­ríteni, hogy hányán vallják magu­kénak a vallásunkat. Egy egyház bejegyeztetéséhez 50 ezer aláírásra van szükség, és tudni szeretnénk, hogy érdemes-e belevágni” - je­lentette ki a szeszpiócák főpapja, Gabo Zifcák. Az eredmény csak a népszámlálás lezárása után lesz is­mert, utána kell józan megfontolás tárgyává tenni, hogy belevágnak-e a szó szerinti támogató aláírások begyűjtésébe az újranyitó kocs­mákban. Jasmína Stauder, a Népszámlálás 2021 szóvivője azt mondja, szá­mos más humoros eset is adódott már, ezekről leginkább a tudakozót hívóktól értesülnek. „Telefonált például egy férfi, hogy tönkre­tesszük az életét a kérdéseinkkel, mert nem tudta kitölteni a házas­ságkötése dátumát, a felesége pe­dig vérig sértődött” - így a szóvivő. Sok férj pedig azt szeretné tisztáz­ni, hogy a feleségének is ki kell-e töltenie az ívet, „hiszen ő már be­jelölte saját magánál az asszonyt”. És persze az összeesküvés-elmé­letek gyártói sem pihennek, hiszen sosem pihennek, a népszámlálás pedig újabb kiváló alkalom a ször­nyülködésre és az új keletű hiedel­mek csereberéjére. Némelyiket a forgatókönyvírók és filmrendezők is megirigyelnék. Sikerült például összekapcsolni az oltási és a népszámlálási kam­pányt, és egyesek azon morfondí­roznak, pontosan hogyan és hány­féle módon is függ ez össze azzal, hogy csipet juttatnak az emberekbe —tette hozzá a szóvivő. (úsz, tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents