Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-10 / 57. szám
2 I KÖZÉLET 2021. március 10.1 www.ujszo.com A járvány legnagyobb vesztesei és túlélői MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában egy éve jelent meg a koronavírus. A járványügyi megszorítások súlyos károkat okoztak a gazdaságnak, a válság azonban nem minden ágazatot sújtott azonos mértákben. Kik a járvány legnagyobb vesztesei, és kik azok, akik még ebben a nehéz helyzetben is növelték a bevételeiket? A világjárvány negatív gazdasági hatásait Szlovákia sem kerülhette el. Míg 2010 óta folyamatos gazdasági növekedésnek lehettünk tanúi, és míg 2019-ben is több mint 2 százalékkal bővült a szlovák bruttó hazai termék (GDP), a világjárvány tavaly 5,2 százalékkal vetette vissza a gazdaság teljesítményét. Ehhez hasonló zuhanásra legutóbb 2009-ben, az utolsó nagy gazdasági válság idején volt példa. A járvány okozta megszorítások azonban nem minden ágazatot érintettek azonos mértékben. Több ágazat hatalmas zuhanást könyvelhetett el, voltak azonban olyanok is, amelyek most is képesek voltak növelni a bevételeiket. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság ezzel kapcsolatban összeállította a járvány legnagyobb veszteseinek és „nyer-A JÁRVÁNY „NYERTESEI" Mezőgazdasági nyersanyag 1fi 1% és élőállat-nagykereskedelem Nagykereskedelem +9,4% Autójavítók +8,2% Fogadóirodák, szerencsejáték +7,5% Ingatlanpiac +7,2% Postai szolgáltatók, futárcégek +6,5% Szuper- és hipermarketek, +<- ^ kiskereskedelem Vegyipar +3,1% Számítógépes szoftverek gyártói +2,3% Gyógyszeripar +1,8% A táblázatban azt tüntettük fel, hogy az adott ágazatok bevételei hány százalékkal nőttek 2020-ban az egy évvel korábbiakhoz képest. » Forrás: Wood & Company A repülőtársaságok bevételei tavaly több mint 71, az utazási irodáké pedig csaknem 62 százalékkal estek vissza (TASR-felvétei) teseinek” a toplistáját. Ez utóbbiak esetében ezúttal különösen fontos az idézőjel, hiszen a jelenlegi válságnak mindannyian a vesztesei vagyunk, a listánkkal így csak azt szeretnénk jelezni, hogy mely ágazatok zuhantak a legnagyobbat, és melyeknek sikerült a jelenlegi nehéz helyzetben is növelniük a bevételeiket” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Növekvő bevitelek A tavaszi és őszi járványügyi megszorítások - a szállodaipar, a turizmus és a vendéglátás mellett - leginkább a kisebb szaküzleteket és szolgáltatásokat sújtották. Az élelmiszereket és drogériát árusító nagy üzletláncok, valamint a nagykereskedők így még nyertek is a konkurencia kiiktatásával. „A legnagyobb növekedést tavaly a mezőgazdasági alapanyagokkal és élő állatokkal kereskedők könyvelhették el, amelyeknek csaknem 17 százalékkal nőttek a bevételeik az egy évvel korábbiakhoz képest. A sorban a nagykereskedelem következik több mint 9 százalékkal. Több mint 5 százalékkal nőttek a szuper- és hipermarketek bevételei is” - mondta el Sadovská. Mivel a kisebb szaküzletek zárva tartottak, az általuk forgalmazott áru nagy részéhez csak internetes rendelés útján juthattunk hozzá. Ezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a postai szolgáltatók és fütárszolgáltatások is nagyjából 6,5 százalékkal nagyobb bevételre tettek szert az egy évvel korábbinál. „Mivel sokaknak csökkentek a bevételei, miközben jóval több időt tölthettek otthon a korábbinál, paradox módon megugrottak a nyereményjátékokat üzemeltető cégek bevételei is, sokan ugyanis így próbáltak javítani az anyagi helyzetükön” - tette hozzá Sadovská. Az említett ágazatokat szerinte azonban nem szabadna a járvány egyértelmű nyerteseiként bemutatni, hiszen a bevételek növe-AJÁRVÁNY VESZTESEI BHHÜSfil Légitársaságok -71,4% Utazási irodák -61,7% Szállodaipar -45,2% Piaci árusítás -26,3% Autókereskedelem -21,7% Filmipar -21,3% Textil- és bőripar -13,4% Kiskereskedelem a turizmusban -12,1% Autógyártás -12,1% Éttermek -10,6% A táblázatban azt tüntettük fel, hogy az adott ágazatok bevételei hány százalékkal csökkentek 2020-ban az egy évvel korábbiakhoz képest. « Forrás: Wood & Company kedése még nem automatikusan jelzi azt, hogy a profitjukat is sikerült növelni. „Több ágazatban is szigorúbb biztonsági előírásoknak kellett eleget tenniük, amelyek bevezetése nem kis összeget emésztett fel” - állítja a Wood & Company elemzője. A nagy vesztesek Míg egyértelmű nyertesekről nem beszélhetünk, a vesztesek esetében más a helyzet. Az utazási korlátozások miatt a járvány több ágazatot szó szerint letarolt. A repülőtársaságok bevételei tavaly például több mint 71, az utazási irodáké pedig csaknem 62 százalékkal estek vissza. A szállodaiparban nagyjából 45, az étkeztetésben pedig majd 11 százalékos csökkenést mértek. „Az említett ágazatoknak a legnagyobb érvágást a hosszabb ideig tartó lezárások okozták, amelyeket tavaly nyáron, az első hullám lecsengését követően ugyan fokozatosan feloldottak, a kezdeti sokkból azonban ezek az ágazatok már képtelenek voltak kilábalni, ősszel pedig már újabb megszorításokkal voltak kénytelenek szembenézni” - mondta Sadovská. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk idén? Sadovská szerint az idei év első hónapjai nem sokban különböznek a tavalyi helyzettől. Épp ellenkezőleg, január elejétől kisebb-nagyobb változásokkal folytatódnak a lezárások, a leginkább sújtott ágazatok egy ideig így még egész biztosan nem lélegezhetnek fel. „Az év első hónapjaiban több olyan ágazatban is romolhat a helyzet, amelyeket a tavalyi megszorítások még nem érintettek olyan érzékenyen. Az elemzők előzetes becslései szerint a tavalyi 5,2 százalékos visszaesést idén már 4 százalékos növekedés követheti, ez azonban csak azt jelenti, hogy már nem folytatódik a tavalyi drasztikus zuhanás, a járvány előtti szintre idén így valószínűleg nem sikerül visszatomászni magunkat, ami a foglalkoztatottságon és a lakosság bevételein is meglátszik” - tette hozzá Sadovská. A gazdasági helyzet látványosabb javulásában szerinte is csak a lakosság döntő többségének a beoltását követően bízhatunk, megfelelő lökést adhat a gazdaságnak azonban az uniós helyreállítási alapból származó, több mint 6 milliárd eurós támogatás is. Új pártot alapítottak/vettek át Kotleba egykori erős emberei FINTAMÁRK Aláírásgyűjtés nélkül, egy régi, inaktív pártot átvéve alapítottak politikai mozgalmat az LSNS-ből távozó renegátok. Marian Kotleba egykori erős emberei a Köztársaság (Republika) elnevezésű pártban politizálnak tovább, Milan Uhrík lesz az elnökük. Pozsony. Nem tartott sokáig Kotleba egykori alelnökeinek pártnélkülisége: Milan Uhrík a Facebookon jelentette be egy rövid videóban, hogy új formációban folytatják. A pártalapításhoz minimum 10 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, ám az ESNS-renegátok ezt a lépést megkerülték: egy korábbi pártot vettek át, méghozzá nem is akármelyiket, a politikai formációt legutóbb Hlas Eudunak hívták (A nép hangja), „lánykori nevén” azonban még HZD (Hnutie za demokraciu) volt a neve - a pártot még Ivan Gasparovic korábbi államfő indította 2002-ben, mikor összeveszett Vladimír Meciarral, és szakított a HZDS-szel. Az ilyen „pártátvevősdi” nem szokatlan a szlovák politikai színpadon: hasonlóan jött létre az ESNS is, melyet a Borbarátok pártjából faragtak át Kotleba saját politikai projektjévé. És megkerülte az aláírásgyűjtés nehézségeit a Sme rodina is - Boris Kollár pártját eredetileg SOS-nek (Strana Obcanov Slovenska) hívták, és Peter Marcek vezette, ő engedte át a parlament jelenlegi elnökének. Marcek a párt listáján 2016-ban be is jutott a parlamentbe, ám pár hét után kirúgták a pártból, és függetlenként ülte végig az előző választási időszakot. Marceknek ugyanakkor ez nem szegte kedvét - 2018-ban átvette Gasparovic egykori minipártját (érdekességképp, annak egyik alapítója és elnökségi tagja volt annak idején), és most épp ezt a pártot passzolta tovább Uhríkéknak, akikkel az utóbbi időben jó kapcsolatot ápolt. Az egykori képviselő volt az egyik kormányellenes tüntetés szervezője tavaly novemberben, és ismert oroszbarátságáról, valamint oltásellenes megnyilvánulásairól is. Politikai pályájának felélesztését most Uhríkékra bízta, hiszen ő is tagja a Republika nevű új pártnak. A párt alapszabályának vonatkozó módosításait kedden jegyezte be a belügyminisztérium. A párt elnöke Milan Uhrík lesz, és a hírek szerint Milan Uhrík lesz a szélsőségesek új pártjának elnöke (TASR-felvétei) az összes, ESNS-ből távozó renegát részt vesz majd a projektben, ott lesz Milan Mazurek, Miroslav Suja, Ondrej Durica, Miroslav Urban és Eduard Kocis is. Uhrík a Facebook-profilján egy videóval jelentette be az új politikai projekt elindulását. A videóban mindkét oldallal szakító, konzervatív mozgalmat ígérnek: a kormány szerintük alkalmatlan, üti és lincseli az embereket, az ellenzék pedig kompromittálódott. Látványosan igyekeznek szakítani a kotlebai múlttal - a párt a szlovák nemzeti színekkel operál, lógója pedig maga az ország térképe fehér, kék és piros sávokban. Weboldalukon egy nagyon általános programtervezetet is közzétettek - a program elemeiben visszatükröződnek az ESNS kommunikációjának egyes elemei (Szlovákia élelmiszeripari, vagy épp energetikai önellátása, a hagyományos család védelme), ellenben nincsenek benne az olyan témák, mint az EU-ból vagy a NATO- ból való kilépés, vagy épp a romakérdés, melyeket Kotleba pártja korábban aktívan tematizált. Azt egyelőre nehéz felmérni, hogy mennyi lehetősége és mozgástere van a pártnak az egyébként is zsúfolt konzervatív-szélsőjobboldali politikai térfélen. Az azonban biztos, hogy Uhríkék távozásával az ESNS preferenciái zuhanni kezdtek. A Focusnál jelenleg 6,6 százalékon, az AKO ügynökségnél pedig egyenesen a parlamenti küszöb alatt, 3,8 százalékon mérték Kotlebáékat. Ebből még nem derül ki, hogy a távozó szavazók melyik párt táborához csatlakoznának - Václav Hrích, az AKO ügynökség vezetője azonban korábban úgy nyilatkozott, vannak adataik arról, hány százaléknyian lennének Uhríkék szavazói. A februári felmérés készítése során ugyanis többen említették Uhrík és Mazurek nevét, jelezve, tudják, hogy az ESNS két korábbi arca pártalapításra készül. Ok egyelőre nagyjából egy százaléknyian vannak - és valószínűleg többen lesznek a következő felmérésnél, ahol az ügynökségek már nevesíthetik a szélsőjobboldali politikusok új politikai projektjét.
