Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-08 / 55. szám

2 KOZELET 2021. március 8.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovákiában a dél-afrikai mutáció Pozsony. Szlovákiában is megje­lent a koronavírus dél-afrikai mu­tációja, amelyet eddig hét mintában mutattak ki -jelentette be vasárnap Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője. Pozsonyban három személynél mutatták ki a vírusmu­tánst: két férfi Ukrajnából érkezett, egy nő Szlovákiában fertőződött meg. Az Ólublói járásban egy Né­metországból hazatérő férfinél, az Alsókubini járásban egy olyan nő­nél és férfinél mutatták ki a mutá­ciót, akik nem voltak külföldön. A Besztercebányai járásban egy 23 éves nőnél lett pozitív a minta, aki Zanzibárról tért haza. Eliásová szerint a fertőzöttek minden jár­ványügyi előírást betartottak. A brit mutánshoz hasonlóan ragályo­sabb, de a vakcinákkal és a termé­szetesen szerzett immunitással szemben is ellenállóbb dél-afrikai variáns már több mint 30 ország­ban van jelen. (TASR) Itt az oltóanyagok friss toplistája Pozsony. Szlovákiában az amerikai-német Pfizer/BioNTech- és az orosz Szputnyik V-vakci­­nákban bízik meg leginkább a la­kosság - derül ki a Focus ügynök­ség legfrissebb, a Markíza televízió számára elvégzett felméréséből. A Pfizer/BioNTech vakcinája a la­kosság 55, a Szputnyik V az 53 százaléka számára elfogadható. A sorban az amerikai Modema (46,9%), a svéd-brit AstraZeneca (42,6%), az amerikai Johnson & Johnson (33%), az amerikai Nova­­vax (30%) és a kínai Sinopharm (27%) következik. (TASR) Matovió fél leváltani Sulíkot Pozsony. Igor Matovic kormányfő legszívesebben leváltaná Richard Sulik gazdasági minisztert, attól tart azonban, hogy az SaS elnöke ez esetben mindent megtenne azért, hogy megbuktassa a kormányt. A kormányfő a közszolgálati rádió szombati vitaműsorában elmondta: a gazdasági miniszter a kormány bukását és előrehozott választást akar, ő azonban mindent elkövet azért, hogy ezt megakadályozza. Sulik szerint a kormányfő hazudik, ő csupán a kormány átalakítását sürgeti. „Ha Matovic távozásához az kellene, hogy lemondjak a mi­niszteri posztról, erre is hajlandó lennék” - állítja Sulik. A feszült politikai helyzetre a kormány át­alakítása jelentheti a megoldást, a kormányfő lecserélése azonban nem biztos, hogy a várt eredményt hozná - mondta el Boris Kollár házelnök, a Sme rodina vezetője a TA3 vitaműsorában. A Sme rodina elnöksége szerdán ülésezik, ezt követően Kollár összehívja a kor­mánypártokat, hogy megoldást ta­láljanak a válságra. (TASR, mr, mi) Szlovák betegek Németországban Pozsony. Lengyelország után Né­metország is besegít a szlovákiai kórházaknak a koronavírusos be­tegek ellátásában. Az eredetileg jelzett tízből két szlovákiai koro­navírusos beteget repülővel már szombaton elszállítottak a német­­országi Észak-Rajna-Vesztfália tartományba - tájékoztatott Ivan Korcok külügyminiszter. A bete­geket szállító repülőgép Dort­­mundban szállt le. (TASR) Mától kötelező az FFP2-es szájmaszk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában március 8-ától, vagyis már mától - pár ki­vétellel — kötelező az FFP2-es tí­pusú maszkok viselése az üzletek­ben és a tömegközlekedési eszkö­zökön, március 15-étől ezt kiter­jesztik - a saját háztartást kivéve - minden belső térre is. A Közegész­ségügyi Hivatal ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az ilyen masz­kok használatával összefüggő leg­fontosabb szabályokra. A Közegészségügyi Hivatal szerint a maszk vásárlásánál ügyelnünk kellene az eladóra, vagyis kerülnünk kellene a gyanú­san olcsó webshopokat. A masz­kon nem lehet szelep, hiszen a ví­rus ezen keresztül szabadon távoz­hat. A vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a Közegészségügyi Hivatal által engedélyezett FFP2 típust kínálja-e az eladó. A csomagolá­son vagy közvetlenül a maszkon ott kell lennie az európai műszaki szabványt jelölő EN 149 + A1 kód­nak és a CE jelölésnek, amelyet egy négyjegyű szám követ. Ez utóbbi alapján deríthető ki, hogy ki adta ki a maszk tanúsítványát az Európai Unió területére. Be kellene tartanunk a maszk vi­selésével kapcsolatos szabályokat is, hiszen a helytelen maszkviselés még fokozhatja is a fertőzés veszé­lyét. A Közegészségügyi Hivatal szerint a maszk felhelyezése előtt és a levétele után is alaposan mos­sunk kezet. Figyeljünk arra, hogy a maszk megfelelően illeszkedjen az arcra, a száj mellett az orrot is el­fedve. Amíg fent van a szájmaszk, ne érjünk hozzá, ne igazgassuk. Az egyszer használatos maszkokat használat után azonnal dobjuk ki lezárt hulladéktárolóba. Az FFP2-es maszkokat alapve­tően egy műszakra, vagyis 8 órai használatra tervezték. Az ilyen tí­pusú maszkok hivatalosan nem moshatók, mert nem csak az anya­guk szűr. Általában van bennük egy pozitív és egy negatív töltésű szál, viszont mosás után ez a stati­­kusság, és így a védelem is, megszűnik vagy sérül. A többször használatos maszkokat „R” betűvel jelölik, vagyis aki ilyet szeretne venni, annak esetünkben az FFP2 R jelölésűt kell választa­nia. A Közegészségügyi Hivatal is elismeri azonban, hogy ha az egy­szer használatos maszk csak per­ceken, vagyis nem órákon át volt rajtunk, és nem voltunk kiemelten veszélyes helyen, akkor ezt még újra felhelyezhetjük. A lényeg, hogy nyolc óránál tovább ne vi­seljünk egy maszkot. (mi) A tesztelés szempontjából döntő a j árások színe NAGYROLAND Pozsony. A kormány az elmúlt héten ismét szigorította a jár­ványügyi óvintézkedéseket, ez pedig befolyásolja a Covid­­automata működését. Már csak a tesztelés szempontjá­ból döntő a járások besoro­lása. Az utóbbi hetekben a Covid­­automata hetente frissülő regioná­lis járvány térképe döntött arról, milyen szabályok vonatkoznak a tesztelésre, a természetlátogatásra és az iskolanyitásra. A bordó és piros régiók között például megengedett volt az utazás, ha a család természetlátogatás cél­jából hagyta el ajárást, amelyben él. Az iskolanyitás a bordó járásokban a regionális közegészségügyi hiva­tal és a polgármester döntésén mú­lott, a piros járásokban pedig prob­léma nélkül kinyithattak az intéz­mények. Ennek azonban egyelőre vége, mivel a kormány a romló járvány­helyzet miatt elfogadta a járvány­ügyi szakértők szigorításokkal kapcsolatos javaslatait. Besorolás március 8-tól ► Fekete járások: Báni, Gyetvai, Alsókubini, Dunaszerdahelyi, Galántai, Galgóci, Homonnai, lllavai, Kassai (I.—IV.), Kassa-környéki, Turócszentmártoni, Vágújhelyi, Simonyi, Pöstyéni, Vágbesztercei, Puhói, Nagyrőcei, Rimaszombati, Rozsnyói, Rózsahegyi, Vágsellyei, Trencséni, Nagyszombati, Stubnyafürdői, Zsarnócai, Garamszent­­kereszti, Zólyomi. ► Piros járások: Késmárki, Turdossini, Mezőlaborci Atöbbi járás bordó besorolást kapott. Az új szabályok értelmében a ter­mészetlátogatás csakis az adott já­ráson belül lehetséges, besorolástól függetlenül (kivéve Pozsony és Kassa lakosait, előbbiek a teljes megyében utazhatnak, utóbbiak a városban, valamint a Kassa­­környéki járásban). Az iskolákba pedig mostantól csak azon szülők gyermekei térhetnek vissza, akik­nek a munkahelye nem teszi lehe­tővé, hogy otthonról dolgozzanak. Ez azt jelenti, hogy a regionális járványtérkép mától csak a munká­ba járáshoz szükséges tesztered­ményekről dönt, és ez legalább két hétig így is marad. Továbbra is érvényes, hogy a fe­kete és a bordó járásokban kötele­zően magunkkal kell vinnünk egy 7 napnál nem régebbi negatív teszt­­eredményt, ha dolgozni megyünk. A piros besorolású járásokban ele­gendő a 14 napnál nem régebbi ta­núsítvány is. Utóbbi azonban mind­össze 3 régiót érint: a Késmárki, a Turdossini és a Mezőlaborci járást. A járvány helyzet romlása abból is látszik, hogy a piros járások szá­ma csökken (múlt héten még 6 ilyen járás volt), a fekete járások száma pedig fokozatosan nő. Az előző hé­ten még 20 ilyen besorolású járást tartottak számon, hétfőtől azonban már harmincat. A családok nagy része saját ingatlanban él MOLNÁR IVÁN A lakáspiac szempontjából a rendszerváltás éta eltelt több mint harminc évben sem közelítettünk látványosabb mértékben a nyugat-európai országokhoz. Többségünk továbbra is saját, jelzáloggal nem terhelt lakásban, három­generációs háztartásban él. Pozsony. Míg a nyugat-európai országokban a lakosság jelentős ré­sze bérelt ingatlanban él, régiónkban és ezen belül is Szlovákiában ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az uni­ós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint uniós szinten a lakosság nagyjából 69 szá­zaléka él saját tulajdonban levő in­gatlanban. Ezt az adatot azonban erő­sen torzítják a keleti uniós tagorszá­gok, hiszen míg több nyugat-európai országban a családok többsége bérli az általa lakott ingatlant, Szlovákiá­ban a lakosság 90 százaléka saját vagy a szülei, nagyszülei tulajdonában le­vő lakásban, családi házban él. 89 előtti örökség Míg uniós szinten átlagosan a la­kosság csaknem harmada él bérla­kásban, Szlovákiában csak a tizede. „A nyugati uniós tagországokban rendkívül sokan élnek bérlakások­ban, a régiónkban, elsősorban Szlo­vákiában, Lengyelországban, Romá­niában és Bulgáriában a családok döntő többsége ugyanakkor saját in­gatlanban lakik. Nálunk ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy a rend­szerváltást követően az állami és szö­vetkezeti lakásokban élők ezekhez viszonylag olcsón juthattak hozzá” - mondta el lapunknak Lenka Buchlá­­ková, a FinGO.sk pénzügyi tanács­adó társaság elemzője. A történelmi mélyponton levő hi­telkamatoknak köszönhetően az el­múlt években is családok ezrei jut­hattak saját lakáshoz, a jelzáloggal terhelt lakóingatlanok aránya azon­ban Szlovákiában még így is látvá­nyosanelmarad az uniós átlagtól. Míg uniós szinten a lakosság alig 43 szá­zaléka él olyan saját ingatlanban, amelyre nem vettek fel jelzáloghiteit, Szlovákiában ez eléri a 74%-ot. A szlovákiai háztartások kétharma­da háromgenerációs (TASR-feivétei) Sokgenerációs háztartás Hogy Szlovákiában jóval többen élnek saját vagy a hozzátartozóik tu­lajdonában levő lakásban, az azzal is magyarázható, hogy a fiatalok jóval később hagyják el a családi fészket, ha egyáltalán elhagyják. Mivel a lakás­árak továbbra is magasak, megfizet­hető bérlakásból pedig kevés van, so­kan a házasságot követően is a szü­leikkel maradnak. „A szlovákiai ház­tartások kétharmada háromgeneráci­ós, amelyben a nagyszülők egy fedél alatt élnek a gyerekeikkel és azok családjával” - állítja Buchláková. Szlovákia a lakhatásra fordított összeget tekintve is különbözik a nyugat-európai országoktól. Mivel ez utóbbiakban összehasonlíthatatlanul nagyobbak a fizetések, az ottani csa­ládok a bevételeik kisebb részét for­dítják a lakhatással összefüggő ki­adásokra, mint nálunk. Egy átlagos szlovákiai család havonta átlagosan 330 eurót költ a lakhatással összefüg­gő kiadásokra, ami a teljes havi ki­adások nagyjából negyedét teszi ki. Látványos különbségek Szlovákiában a lakosság 12%-a, vagyis mintegy 640 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek a tábora a járvány okozta gazdasági ne­hézségek miatt hamarosan további 20-50 ezerrel nőhet. Szlovákiában egy egyfős háztartás esetében a havi 406 eurós bevétel számít a szegény­ségi küszöbnek. Egy átlagos, két fel­nőttből és két 14 éven aluli gyermek­ből álló család esetében ugyanezt 853 eurónál húzták meg. „Míg a szegény­ségi küszöb alatt élő négyfős, két fel­nőttből és két gyermekből álló család havi bevételeinek a 44%-át viszik el a lakhatási költségek, a tehetősebb csa­ládok esetében csupán a 18%-át. A legrosszabb helyzetben azok az egyedül élő felnőttek vannak, akik­nek a bevételei nem haladják meg a szegénységi küszöböt, a lakhatási költségek az ő bevételeiknek a 64%­­át emésztik fel” - nyilatkozta Buch­láková.

Next

/
Thumbnails
Contents