Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-06 / 54. szám
4 KÖZÉLET 2021. március 6. | www.ujszo.com Az év második felében jöhet a fellendülés A Statisztikai Hivatal szerint az utolsó negyedévben csaknem 190 ezer állástalan volt az országban (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány a Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint tavaly alaposan megtépázta a szlovák gazdaságot, az elemzők szerint az idei év második felétől azonban mér javulhat a helyzet. Ez utóbbi ugyanakkor attól is függ, milyen gyorsan halad majd a lakosság oltása. A szlovák gazdaság tavaly csaknem ugyanakkorát zuhant, mint a tíz évvel ezelőtti gazdasági világválság idején - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Míg 2009-ben 5,5 százalékkal esett vissza a szlovák gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, tavaly 5,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP). Látványos kilengósek Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője szerint 2020-ban látványos kilengéseknek lehettünk tanúi. Míg a járvány első, tavaszi hulláma során a második negyedéves GDP több mint 12 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az év második felében már „csak” 2,4-2,7 százalékos zsugorodást mértek. „Az év vége felé sokat segített a szlovák gazdaságnak a külföldi kereslet megugrása. A lakossági fogyasztás ugyan a vártnál nagyobb ütemben csökkent, ezzel párhuzamosan azonban nőtt a megtakarítások összege, ami a járvány lecsengése utáni időszakra jó kiindulási alapot biztosíthat” - nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Kevesebb munka „A járvány a munkapiacon is hatalmas pusztítást végzett” - mondta el Morhácová, aki szerint a tavalyi utolsó negyedévben 52 ezerrel kevesebb embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. A szállodák és éttermek alkalmazottainak a 16 százaléka veszítette el a munkáját. A legtöbb állás az egyébként is nehéz helyzetben levő keleti megyékben szűnt meg. Míg országos átlagban az aktív korban levők csaknem 73 százalékának volt munkája, Epeijes megyében ez a 68 százalékot sem érte el. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy tavaly az egész év folyamán nőtt a munkanélküliek száma. A Statisztikai Hivatal szerint az utolsó negyedévben csaknem 190 ezer állástalan volt az országban, nagyjából 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliség aránya így a 2019-es 5,6 százalékról a tavalyi negyedik negyedévre 7 százalékra ugrott. A 190 ezer állástalanból 87 ezer Eperjes és Kassa megyében élt, csak e két megyében egy év alatt 17 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Nőtt az átlagbér A folyamatosan romló munkapiaci helyzet ellenére a Statisztikai Hivatal szerint tavaly sem állt le a bérek növekedése. A második negyedévben ugyan volt egy kisebb visszaesés, éves szinten azonban 3,8 százalékkal nőtt az országos bruttó havi átlagbér, elérve az 1133 eurót. Ez utóbbi 41 euróval volt több az egy évvel korábbinál. „Az egyes ágazatok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. A szállodák és éttermek alkalmazottainak a bruttó havi fizetése tavaly 613 euró körül mozgott, csaknem 7 százalékkal maradva el az egy évvel korábbitól” - tette hozzá Hornák. Az IT-ágazatban és a pénzügyi szférában dolgozók átlagbére ugyanakkor megközelítette a 2 ezer eurót. Regionális szempontból Pozsony továbbra is kilóg a sorból, az átlagbér ugyanis csak itt haladja meg az országos átlagot, elérve az 1412 eurót, míg Epeijes megyében csupán ezer euró körül mozgott. Idén már javul a helyzet Az elemzők szerint a szlovák gazdaság leghamarabb a járvány harmadik hullámának a lecsengését követően, késő tavasszal vagy a nyár elejére állhat újra növekedési pályára. „Az előzetes becsléseink szerint a tavalyi 5,2 százalékos visszaesést idén már 4, jövőre pedig 5 százalékos növekedés követheti” - állítja Hornák. Szerinte az állástalanok száma csak az év második felében kezdhet el újra csökkenni, az év végére 6,7 százalékra esve vissza. A bérek - a tavalyi 3,8 százalék után - idén 3,2 százalékkal nőhetnek, Hornák szerint azonban sok függ majd attól, milyen gyorsan sikerül beoltani a lakosság minél nagyobb részét. Ilyen tragikus második hullámot senki sem várt A 450 ezer beadott oltásból 1600 esetben jelentkeztek mellékhatások NAGY ROLAND Pozsony. Míg a koronavírusjárvány első hulláma enyhe lefolyású volt, a helyzet a második hullám érkezése után radikálisan romlani kezdett. Az új kormány ezúttal megpróbált kevésbé szigorú ellenőrzéseket bevezetni, hogy elkerülje azt a hatalmas gazdasági sokkot, amit az első hullám idején élt meg az ország. A regionális közegészségügyi hivatalok szakemberei először az úgynevezett kontaktuskereséssel próbálkoztak, vagyis megpróbálták izolálni az igazolt fertőzöttekkel kapcsolatba került személyeket, ám ahogy a járvány szétterjedt, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az intézmények kapacitásai erre messze nem elegendők. Ez-Hol tartunk az oltásokkal? ► A koronavírus elleni vakcina első dózisát eddig 333 005 személy kapta meg, a második dózissal pedig 170 263 személyt oltottak be. ► A lakosság 60 százalékának átoltásához még 2 966 995 embert kellene beoltani. után jöttek a lezárások enyhébb változatai, fokozatosan korlátozták a tömegrendezvények létszámát és az éttermek teraszainak nyitvatartását, ám ez sem volt elegendő. Október közepén már nem volt más választása a kormánynak, kénytelen volt bevezetni a szigorú lockdownt. Ezek az intézkedések kisebb-nagyobb változásokkal ma is érvényben vannak. A járványhelyzet viszont nem javult, sőt, a kórházak leterheltebbek, mint bármikor korábban, és a halálozási arányban is rendkívül rosszul áll az ország. Összehasonlításképp: a Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2019-ben összesen 53 234 személy hunyt el a Szlovákiában, míg 2020-ban már 59 089. A koronavírus halálos áldozatainak száma az utóbbi egy évben elérte a 7665 főt. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy az országban már szétterjedt a vírus brit mutációja, amely a korábbi törzshöz képest sokkal gyorsabban terjed. A szakértők szerint jelenleg a lakosság átoltása az egyetlen esély a járvány leküzdésére. Ahogy arról nemrégiben mi is beszámoltunk, Szlovákiába körülbelül a nyár végére érkezhet annyi vakcina, hogy a lakosság 70 százalékát be lehessen oltani. Más kérdés, hogy ez sikerül-e, mert az oltási program tempóját az utóbbi hetekben sorra érték a kritikák. Egy biztos, a koronavírusjárvány és a vele kapcsolatos korlátozások még hónapokig velünk maradnak. NAGYROLAND Február vágáig összesen 1612 olyan bejelentást regisztrált az Állami Gyógyszerellenőrző Intózet (SÚKL), amelyben a koronavírus elleni vádőoltás mellókhatásairól számoltak be az emberek. Pozsony. Az SÚKL elemzése szerint a bejelentések túlnyomó többségében enyhe mellékhatásokról volt szó, ezek közé tartozik a láz, a hidegrázás, a fejfájás, illetve olyasfajta kimerültség, amelyet a legtöbben az influenza-fertőzéskor szoktak érezni. Többen jelezték, hogy az oltás helyén vörös folt jelent meg, ami gyakran erős fájdalommal járt. Ritkább esetben emésztőrendszeri problémákra utaló tünetek is jelentkeztek, mint például hasmenés vagy hányás, de ezeket az SÚKL szintén az enyhébb mellékhatások közé sorolja. Súlyos esetek Súlyosabb tünetekről február végéig 44 személy számolt be, ami az összes bejelentés 2,7 százalékát teszi ki. Itt elsősorban olyan mellékhatásokra kell gondolni, mint átmeneti eszméletvesztés, az arcidegek ideiglenes bénulása vagy a tartósan magas vérnyomás. Ám ahogy az SÚKL megállapítja, „az esetek többségében spontán módon tűntek el a tünetek, nem volt szükség orvosi beavatkozásra”. Néhányan viszont kórházba kerültek, de az intézet erről pontosabb adatokat nem közölt. Főleg a Pfizer fogy Az SUKL az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjára (NCZI) hivatkozva közzétette azt is, hogy február végéig melyik vakcinából mennyit adtak be Szlovákiában, és hány esetben jelentkeztek mellékhatások az egyes oltóanyagoknál. A legtöbb bejelentés a Pfizer és a BioNTech vakcinájával kapcsolatban érkezett, összesen 1007, ezt követi az AstraZeneca 578, a Modema pedig 22 bejelentéssel (az intézet öt olyan panaszt regisztrált, amelyben nem említették a vakcina típusát, ezeket az adatokat utólagosan próbálják pótolni). Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az oltóanyagok nem egy időben és nem ugyanolyan mennyiségben érkeztek meg az országba, emiatt pedig jelentős eltérések figyelhetők meg a felhasználásban: a Pfizer és a BioNTech vakcinájából összesen 378 400 dózist adtak be, ehhez képest az AstraZeneca készítményéből mindössze 44 054-et, a Modemáéból pedig csak 22152-t. Ha az arányokat vesszük figyelembe, akkor az AstraZenecával kapcsolatban érkezett a legtöbb bejelentés, a Pfizer csak a második helyen áll, a Modema pedig a harmadik helyen. Ne gondoljuk túl Az SUKL azonban arra figyelmeztet, hogy ezekből az adatokból ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, mivel a bejelentések száma nem feltétlenül tükrözi azt, hogy valójában hány embernél jelentkeztek tünetek. Lehetnek ugyanis olyanok, akik a mellékhatások megjelenését nem jelezték a kezelőorvosuknak vagy az intézetnek. „A tünetek jelentkezése emellett függ a páciens egészségi állapotától, az életkortól és attól is, hogy az első vagy a második dózist kapja-e. Éppen ezért nem szerencsés azt mondani, hogy az a vakcina, amellyel kapcsolatban több bejelentés érkezett, kevésbé biztonságos” - olvasható az elemzésben. Az SÚKL leszögezi: a Szlovákiában használt vakcinák szigorú előírásoknak tettek eleget, és a mellékhatásokkal kapcsolatos bejelentések sem kérdőjelezik meg az oltóanyagok biztonságát. A BEADOTT VAKCINÁK MELLÉKHATÁSAI 2021. FEBRUÁR 28-IG A beadott oltások ___________________ Pfizer/BioNTech AstraZeneca Moderna 378 400 44 054 22 152 A mellékhatásokról A tünetek száló jelentések jelentkezésének 1007 578 22 0,26% 1,31% 0,09% . Forrás: SÚKL, Új Szó
