Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-06 / 54. szám
2 I KÖZÉLET 2021. március 6. | www.ujszo.com Létszükséglet és befolyásépítés: ömlenek FINTA MÁRK KŐVÁRY SÓLYMOS KARIN Mióta létrajött a Nemzeti Együttműködés Rendszere Magyarországon, évről évre sok milliárd forint kerül a magyar államkasszából a határon túli közösségekhez - egy évtized alatt a Bethlen Gábor Alapnál (BGA) jóváhagyott támogatások összege már euróbán is átlépte az egymilliárdos határt. Egy nemzetközi újságírócsoport megvizsgálta a támogatási rendszert és azt is, mire költik a kedvezményezettek a pénzt. A F idesz-kormány által 2010-ben megalkotott Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), melynek egyfajta új társadalmi szerződés szerepét kellett betöltenie Magyarországon, a határon túli magyarokat is a rendszer részének tekinti - legitimálva ezzel a nagy volumenű támogatásokat. Ám amilyen egyszerűen fogalmaz a magyar középületekben kint függő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata minderről, olyan bonyolult és átláthatatlan a támogatási rendszer. Kutathatatlan rendszer A szlovákiai, romániai, szerb, szlovén és horvát újságírókból álló nemzetközi csapat a dotációkat megvizsgálva óriási eltéréseket talált a nyilvánosan elérhető adatbázisokban, melyekről képet kaphatnánk a pénzek átlátható elköltéséről. A 2011-2020-as időszakban például 1,35 milliárd eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál, ám a nyilvánosan elérhető adatbázisban ennek az összegnek csupán 62 százaléka szerepel szerződéses támogatásként. A dotációkról szóló döntések tízezreit egyébként is nehéz vizsgálni, ami még átláthatatlanabbá teszi a támogatási rendszert: az egyes projektek dokumentációja gyakran hiányos, hiányzik, milyen kritériumoknak kell megfelelni, sok esetben utólag módosítják a megítélt összegeket - néha évekkel a döntés után -, és nem közük ennek okát, a beszkennelt dokumentumok sokszor olvashatatlanok. Sokkal többet nem tud meg az ember akkor sem, ha közérdekű adatigényléssel kéri ki az egyes projektek elszámolását vagy zárójelentését - a BGA ilyen esetekben csak a jóváhagyott dokumentációját küldi el. Valamivel jobb a helyzet a kifizetésekről szóló adatbázissal - ám a megítélt támogatások és a kifizetések összege között óriási, 38 százalékpontos a különbség, ami túl nagy ahhoz, hogy megszüntetett vagy rosszul merített dotációk álljanak mögötte, valószínűleg egyes támogatások nem szerepelnek az adatbázisokban. A BGA nem válaszolt az újságírók ellentmondásokkal és a támogatási rendszer felépítésével kapcsolatos kérdéseire. T á mogatásf üggés Szlovákiai szervezeteknek 2011 és 2019 között minimum 144 millió eurót hagyott jóvá a BGA. Ez rengeteg pénznek tűnik, de összehasonlítva elmarad azoktól a támogatásoktól, melyek Erdélybe jutnak - ugyanebben az időszakban Romániába 687 millió eurót hagytak jóvá. A vajdasági magyar szervezeteknek a BGA-n keresztül 143 milliót hagyhattakjóvá. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) által megszólaltatott szlovákiai szakértők egyetértenek abban, hogy a Magyarországról érkező dotációk sok esetben fontosak az itteni szervezetek számára, és nem újdonság, hogy Budapest támogatásokat oszt a teljes Kárpátmedencében. Petőcz Kálmán politológus, korábbi diplomata az IC JK- nak azt mondta, hogy Budapestről azért is érkezik sok pénz Szlovákiába, mert a szlovák kormányok általában mostoha módon viszonyulnak a déli járásokhoz. „Ám annak ellenére, hogy a magyar pártok és szervezetek már régóta panaszkodnak ezzel kapcsolatban, komoly tanulmányt még nem láttam erről, csak részlegeset. Léteznek deformációk a támogatással kapcsolatban, és diszkrimináció is” - mondja Petőcz, aki szerint ugyanakkor azok a kormányok, melyekben volt magyar részvétel, igyekeztek pozitívan diszkriminálni - ám ez a szlovákokban azt az érzetet kelthette, hogy őket elhanyagolták. Bauer Edit, az MKP korábbi EP- képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar támogatás sokszor létfontosságú. „Míg a Matica slovenskát közpénzből dotálják, a Csemadok egy centet sem kap a szlovák állami költségvetésből a fenntartásra, a rezsiköltségre” — mondta az ICJK-nak, hozzátéve, a szlovákiai református egyház — melynek tagjai túlnyomó többségben magyarok - sem olyan gazdag, mint a katolikus. „Ha valaki ilyen helyzetben segítséget kínál, talán nem akadna senki, aki elutasítaná” -mondta Bauer. Agócs Attila, Fülek polgármestere, a Híd alelnöke az ICJK-nak azt mondta, hogy a magyar támogatás természetes, hiszen a legkevésbé fejlett járások mintegy fele épp Dél- Szlovákiában található. A dotáció átpolitizáltsága azonban szerinte probléma. „Az elmúlt években láthattuk, hogy a Fidesz az MKP-t jelölte stratégiai partnernek, és a dotációkat is ez alapján osztották előjegyezte meg. Hasonlóan vélekedik Petőcz Kálmán is, aki szerint rendben van, hogy a magyar kormány támogatja a szlovákiai magyar kisebbséget, ám más kérdés, hogy ezt ideológiai alapon teszi-e, kiválasztott intézményeket dotálva. „A magyar kormány ezzel természetellenesen avatkozik bele a dél-szlovákiai folyamatokba, és ezzel a szlovák kormány nem tesz semmit” - nyilatkozta Petőcz az ICJK-nak. „Igen, Dél-Szlovákiát diszkriminálják, de a megoldás nem a támogatások ellenőrizhetetlen ideöntése, melyeket nem a minőség, hanem az ideológia alapján osztanak szét, és amely deformálja a gazdasági és a kulturális versenyt” - tette hozzá a politológus és korábbi politikus. Az ICJK rámutatott: míg 2014-ig a szlovákiai támogatások összege nem volt kiugróan magas, 2015-től kezdve nagyságrendi változás következett be, és a támogatások összegei elsősorban a választási években voltak kiugróak. Míg 2015- ben a dotációk először lépték át az évi 10 millió eurós határt, 2016-ban már 28 millió eurónyi pénzt hagytak j óvá a BGA döntéshozói - és míg 2017-ben az összeg 17 millióra esett vissza, 2018-ban ismét csaknem 27 millió euróra kúszott fel az összeg. 2019-ben csaknem 21 millió, 2020- ban 25 millió eurónyi támogatásról született döntés a BGA-nál. Politikusok, projektek Az ICJK a BGA-s támogatásokkal kapcsolatos cikksorozatában figyelmeztet: a támogatások kiemelkedő kedvezményezettjei közé tartozik több olyan szervezet, melyet politikusok vezetnek és irányítanak - több közülük nemzeti jelentőségű intézmény, mely minden évben normatív támogatást kap a magyar államtól. Ilyen a szlovákiai magyarok legnagyobb közművelődési szervezete, a Csemadok, melynek élén Bárdos Gyula, az MKP politikusa áll. Ory Péter, az MKP korábbi OT-elnöke a Pro Cívis polgári társulást vezeti. A Szövetség a Közös Célokért elnöke Gubik László, az MKP ifjúsági társszervezetének vezetője, aki 2014-ben a Fidesz listáján indult az EP-választáson - hozzá kötődik még a Marthos polgári társulás is, mely szintén kedvezményezettje a magyar dotációknak. Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu vezetője az Összefogás alelnöke, Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója pedig a párt elnöke. Az azonban, hogy Magyarország közvetlenül támogatná a szlovákiai magyar pártok működését, egyelőre nem igazolt. Lapunk 2016-ban foglalkozott a Főnix PT ügyével, mely összesen több mint 700 ezer eurót kapott a BGA-tól tevékenységére, melynek látható jelei nem voltak - akkori MKP-s forrásaink szerint a pénz a párt kampánykasszájában végezhette. A rendőrség akkor eljárást indított az ügyben, ám a nyomozás máig nem ért véget. A rendőrség pedig Michal Slivka rendőrszóvivőn keresztül azt üzente az ICJK-nak, jelenleg nem szolgáltathat információt az eljárásról a nyomozás meghiúsulásának elkerülése érdekében. Kegyelmezett sajtó A politikusi projektek támogatásai azonban még mindig kisebb volumenűek, mint például a sajtó vagy a futball támogatása. A Bethlen Gábor Alap a működésének első éveiben jelentősen kevesebb projektet támogatott, elsősorban a nemzeti jelentőségűnek nevezett intézményeket - ezek állandó támogatásra jogosultak, és jó részük minden bizonnyal nem élné túl, ha a magyar kormány megvonná tőlük a támogatást. Nemzeti jelentőségű intézmény például a Selye János Egyetem, a Cserkészszövetség vagy a Fórum Kisebbségkutató Intézet. Ugyanakkor a kedvezményezettek között felbukkan a Református Keresztyén Egyház, mely működése mellett az óvodaprogramjára kapott támogatást, a Pro Media Alapítvány, valamint két labdarúgóklub - a dunaszerdahelyi DAC és a komáromi KFC. A sajtó támogatása korábban sem volt idegen a magyar kormánytól, és az, hogy ennek politikai célja van, korábban is egyértelmű volt. 20lóban például a választás után nem sokkal az azóta megszűnt Szabad Újság hetilap fekete címlappal jelent meg - miután az MKP választási kudarca után nem kapott több támogatást Budapestről, és ez a halálát jelentette. A Szabad Újság mellett sokáig a tíz év alatt több mint 1,5 millió eurós dotációt kapó Szövetség a Közös Célokért által kiadott Felvidék.ma portál élt döntően magyar támogatásból, és normatív támogatást kapott a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége is, mely létrehozta a hírek.sk portált. 2017-ben azonban nagyságrendi változás történt: megjelent a Ma7 médiacsaládot létrehozó Pro Media Alapítvány, mely számára a BGA az elmúlt két évben több mint 5 millió eurót hagyott jóvá, és ez jóval több, mint az elmúlt tíz év egyéb sajtótámogatásai összesen. Puskás Attila, az alapítvány vezetője az ICJK-nak elismerte, a médiacsalád létrehozásának nem titkolt célja volt a szlovákiai magyar médiatérkép „egyoldalúságának” kiegyenlítése és a konzervatív hang felerősítése.
