Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-04 / 28. szám

www.ujszo.com | 2021. február 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Baj van a burgonyával Tudunk valamit a növényről, amelyet krumpli formában ismerünk? VERES ISTVÁN M egint elfeledkeztünk arról, ami az egyik legfontosabb. Bel­politikai buborék­harcok ide, külpolitikai kakaskodá­sok oda, összeköt minket egy fontos, közös nevező, hogy romlik a krumpli. Romlott persze már eddig is (sőt, ahogy a dolgok kinéznek, fog is még sokáig), hanem mostanában mintha valahogy... máshogy rom­lana. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy könnyű felismerni ezt a rom­lást. Elvitatni vagy letagadni ugyan­akkor még nehezebb. Nézzünk egy egyszerű példát. Nyilván mindenki jól ismeri a betegséget, amelyet a szaknyelv úgy hív, hogy a burgonya baktériumos fekete szártőrothadása és nedves gumórothadása. Hason­lóan azzal is tisztában vagyunk, mit jelent a burgonyagumó sugárgom­bás varasodása. Nagyon remélem, hogy nincsenek az olvasók közt olyan burgonyanalfabéták, akiknek semmit nem mond a burgonyagumó poros varasodása, vagy a burgonya vonalas betegsége (Y-vírus). Nyil­ván mivel burgonyából készült éte­leket gyerekkorunk óta rendszeresen fogyasztunk (pedig nem is őshonos), nem fogunk meglepődni, ha egy olyan videó kerül elénk az interne­ten, amelyben egy viszonylag régtől, mondjuk öt éve (ami azért jó példa, mert tanulásra kevés, börtönben vi­szont sok) burgonyabogárral (kolo­­rádóbogár, mandalinka) foglalkozó ember azt magyarázza, hogy azok tehetők leginkább felelőssé a bur­gonyabogarak által végzett pusztítás miatt, akik a burgonyát annak idején Európába hurcolták. Sőt, talán nem is hurcolták, hanem rájuk kapasz­kodott. Ha a kapzsi felfedezők négy­ötszáz éve meg bírtak volna ülni a valagukon, és nem hurcolták volna be Európába az újvilág veszélyes vívmányait (a krumplitól kezdve egészen a rapzenéig), akkor most nekünk nem kellene tikkasztó nyár­estéken az undorító sárga nedvet ki­választó csíkos bogarakat szedeget­nünk üres joghurtos pohárkákba kézzel, a még undorítóbb lárváikkal együtt (vagy permetezni őket, vagy is-is). Hisz a krumplibogár is oda megy, ahol van krumpli. Logikus. Ebből pedig ősi parasztésszel leve­zethető az állítás, hogy ahol nincs krumpli, oda a krumplibogár sem megy (az emberrel ellentétben nem hajszolja magát szándékosan a bol­dogtalanságba). Szóval ha őszinték akarunk lenni, akkor Kolumbusz Kristóf rohadjon meg! Elhiszi nekem továbbá valaki 2021. február 4-én, hogy a civilizá­ciós betegségek a burgonyát sem kerülik el, és létezik például a bur­gonyarák? Amely ráadásul az úgy­nevezett karanténbetegségek közé tartozik. A burgonyagumókon kü­lönböző nagyságú fehéres dagana­tok képződését váltja ki, melyek idővel karfiolszerűkké válnak. Leg­inkább a rügygödröknél jelentkez­nek. A daganatokban kitartó spórák képződnek. Védekezés a szakiroda­­lom szerint: azokon a területeken, melyeken előfordult a fertőzés, szi­gorúan be kell tartanunk a karantén­intézkedéseket. Most pedig tegyük fel magunknak a kérdést. Tudunk egyáltalán vala­mit a növényről, amelyet úgy neve­zünk: burgonya? Merhetünk ezek után bármit is kijelenteni róla, illetve szerepeltetni valamely mondatunk­ban, akárcsak olyan formában, hogy krumpli? Kérdezzük aztán még meg magunktól azt is, hogy tényleg a burgonyával van a baj? A szerző a Vasárnap munkatársa JO VAKCINA OLCSON ~ - NEM ÉRDEKLI? EZEKET HŰTENI SE KELL ÉS ELÉS LENYELNI. AKÁR TÖBBET IS... NAPONTA... (Cartoon izer) Fél évig megmaradnak az antitestek A koronavírus ellen termelt antitestek legalább hat hónapig kimutathatók a szervezetben az emberek 88 százalékánál. Brit kutatók a félmillió ember egészségi adatait őrző biobankból csaknem 20 ezer páciens adatait ele­mezték, fél éven át havonta vettek tő­lük vérmintát - írta a BBC News. A páciensek többségüknél már a fertőzés utáni első hónapban kimu­tatták az antitesteket. A tanulmány végén, hat hónappal később, az ala­nyok 88 százalékának szervezetében még mindig észlelhető mennyiségű antitest volt. Ez hasonló az egészség­­ügyi dolgozók bevonásával végzett korábbi, kisebb volumenű tanulmá­nyok eredményéhez. A szakemberek szerint lehetséges, hogy a fél év után is marad némi vé­dettség, csak a páciensek szerveze­tében lévő antitestek mennyisége nem érte el a tanulmányban meghatáro­zott küszöbértéket. „Noha nem tudhatjuk biztosan, hogy az antitestek jelenléte milyen kapcsolatban áll az immunitással, az eredmények azt sugallják, hogy a fer­tőzésen átesett emberek legalább hat hónapig védettek lehetnek az újbóli megfertőződéssel szemben” - mond­ta Naomi Allen professzor, a brit bio­bank vezető kutatój a, hozzátéve, hogy a védettség pontos időtartamának megállapításához hosszabb utánkö­vetéses vizsgálatra lesz szükség. A tanulmány részletes információk­kal szolgál a fertőzöttek által leg­gyakrabban tapasztalt tünetekről is. Az alanyok 26 százaléka számolt be köhögésről, 28 százalék lázról és 43 százalékuk a szaglás és ízérzékelés elvesztéséről. 20 százalékuk tünetek nélkül esett át a betegségen. Az adatokat alátámasztják a ko­rábbi tanulmányok eredményeit az­zal kapcsolatban, hogy kik fertőződ­tek meg a legnagyobb valószínű­séggel a járvány bizonyos pontjain: a fiatal felnőttek, a fekete bőrű és a dél­ázsiai emberek, valamint a szegé­nyebb negyedek lakói produkáltak a legnagyobb eséllyel pozitív antitest­tesztet. (mti) Magyar szomorújáték SZILVÁSSY JÓZSEF Jelképesen, erős üzenettel indított tavaly augusztus 20-án a három szlovákiai magyar párt vezetője: a komáromi Szent István-szobor előtt erősítették meg, hogy a parlamenti magyar érdekképviselet biztosítása érdekében egyesülni óhajtanak. Azóta csaknem fél év telt el, de a fogadkozást még mindig nem követte ez az észszerű lépés. Hónapokig nem tájékoztattak alkudozásaikról, aztán megtörték a csendet. Az Összefogás vitriolos nyilatkozattal rontott neki a Hídnak, az­zal az ürüggyel, hogy a fontos részletkérdések tisztázása nélkül sietteti a megegyezést. Mire a másik két pártelnök nyilvánosságra hozta azt a ti­zenkét pontot, amelyről állításuk szerint már elvi megegyezés született. Erre az Összefogás nyolcpontos ütemtervvel rukkolt elő és közölte, hogy ezeket egyértelműen tisztázni kell, mielőtt aláírják az egyesülést. Egye­bek mellett mindhárom pártközpontban könyvvizsgálatot szorgalmazott, továbbá a szlovák és a magyar kormányhoz fűződő viszony leszögezését, nem utolsósorban pedig a tervezett platformok működési szabályainak tisztázását. Ráadásul az Összefogás olyan előválasztáshoz ragaszkodott, amely a leendő párt vezetőiről és képviselőiről döntene. Forró Krisztián MKP-elnök szerint viszont ilyen megoldás legfeljebb a majdani válasz­tásijelöltlista felállítása előtt kerülhet szóba, bár ebben az esetben a vok­solások tisztaságának szavatolása, a legkülönbözőbb digitális manipulá­ciók kizárása sem lesz egyszerű. Sólymos Lászlónak, a Híd elnökének is hasonló a véleménye. Ennél is bonyolultabb ügynek tűnik a tisztségek elosztása a három fél között. Kezdetben arról volt szó, hogy a legutóbbi parlamenti választáson elért eredmények legyenek mérvadóak. Ezek aránya alapján javasolták a tisztségek elosztását: MKP: 3, Híd: 2, Összefogás: 1, a pártelnöki funkció pedig a jelenleg legerősebb pártot, az MKP-t illeti. Ebbe a Híd beleegye­zik, ha megkapja az Országos Tanács elnöki posztját. Az Összefogás nem vitatja az MKP igényének jogosultságát, ám ugyanannyi posztot akar, mint a Híd. Megbízható értesüléseim szerint az MKP elnöksége kedden úgy döntött, hogy ragaszkodik az eredeti arányokhoz, azzal, hogy már ko­rábban teljesítették Mózes Szabolcsék közéletünk megtisztítását célzó követelését is. Egyetértett azzal, hogy le kell mondaniuk tisztségükről mindazoknak, akik érintettsége korrupciós ügyekben vagy más törvény­­sértések kapcsán kiderül. Erre Sólymos László is rábólintott, de nemrég indulatosan közölte: az Összefogás „piszkos játékot” folytat a nyilvánvaló időhúzással. Ezzel a sommás véleményével aligha erősítette a tárgyalófe­lek közötti bizalmat. Annyi viszont kihámozható ebből a taktikázásból, hogy az Összefogás a Híd további gyengülésével és a fentebb említett arány számok megváltoztatásával spekulál. Jól értesültek szerint ez a fiatal politikai mozgalom tehetős szponzora óhaját teljesíti ezzel a bekkeléssel, ami egyelőre nehezen bizonyítható feltevés. Öllös László alapos és korrekt elemzésében (Új Szó január 30.) jogosan mutat rá, hogy a számos ködösítés és magyarázkodás ellenére tulajdon­képpen hatalmi harc zajlik a három párt képviselői között. Ennek pedig mielőbb véget kell vetni, ha a tárgyalófelek mindannyian valóban a szlo­vákiai magyarság érdekeit szolgálják, s ha nem akaiják végképp elveszí­teni egyébként is gyérülő potenciális választóik bizalmát. Egyes politiku­sok patópáloskodása sem helyénvaló, hiszen a helyi és a megyei önkor­mányzati választás időpontja nincs is olyan messze, ahogy vélik. Ezért is mielőbb véget kell vetni a rétestésztaként nyúló politikai szo­morújátéknak. Már ha minden érdekelt valóban hárompárti egyesülést, majd pedig ennél is szélesebb körű hazai magyar összefogást óhajt. FIGYELŐ Legfeljebb a politika foglyai A politikai foglyok a nézeteik mi­att ülnek börtönben, a Smerhez kötődő letartóztatott emberekről ez egyáltalán nem mondható el. Őket egy dolog köti össze biztosan: Ro­bert Fico. Nem árt világosan le­szögezni, Fico folyamatos hábor­gásának egyetlen oka, hogy ő maga rettenetesen fél - úja a Denník N kommentálja. Ennek ellenére szükséges beszélni a nyomozás úgynevezett politikai hátteréről, a letartóztatottakkal va­ló állítólagos rossz bánásmódról, a „rendőri brutalitásról” és az ártat­lanság vélelméről, csakhogy egy­általán nem úgy és olyan alapokon, ahogy a Smer elnöke és még néhá­­nyan szeretnék és képzelik. , Azért kiabálnak, mert sorra tar­tóztatják le az embereiket. És meg vannak döbbenve, hiszen eddig ők döntöttek arról, hogy ki után kell nyomozni, ki ellen indul eljárás” - írja a lap. A héten újabb szervezett csoport tagjait vették őrizetbe az állami megrendelések körüli ügyeskedé­sek és a pénzek lenyúlásának gya­núja miatt. Ezúttal a Smer „alapító részvényese”, a Jozef Brhel nagy­­vállalkozó körüli csoportról van szó. Letartóztatták a testvérét, Pé­tért is, az ő lánya pedig panaszt emelt a rendőrségi akció miatt. Hogy hajnalban rontottak be hoz­zájuk és fegyvert szegeztek nekik, a nagymamát pedig ez nagyon megviselte. Nyilván rettenetes helyzet, senki sem szeretne átélni ilyesmit, még a sajnálat és az együttérzés is ott bujkál az embe­rekben a történet hallatán. „Azonban fel kell tenni egy általá­nos kérdést, nem ezekkel az ügyekkel, hanem általában a bűnüldözéssel kapcsolatban: Mi­lyen megértést és együttérzést kell tanúsítania a rendőrségnek a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyekkel? És nem inkább akkor kellett volna gon­dolniuk ezeknek az embereknek a gyerekeikre és a szüleikre, amikor loptak és csaltak?”-teszi fel a kérdést a lap. (úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents