Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-04 / 28. szám
www.ujszo.com | 2021. február 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Baj van a burgonyával Tudunk valamit a növényről, amelyet krumpli formában ismerünk? VERES ISTVÁN M egint elfeledkeztünk arról, ami az egyik legfontosabb. Belpolitikai buborékharcok ide, külpolitikai kakaskodások oda, összeköt minket egy fontos, közös nevező, hogy romlik a krumpli. Romlott persze már eddig is (sőt, ahogy a dolgok kinéznek, fog is még sokáig), hanem mostanában mintha valahogy... máshogy romlana. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy könnyű felismerni ezt a romlást. Elvitatni vagy letagadni ugyanakkor még nehezebb. Nézzünk egy egyszerű példát. Nyilván mindenki jól ismeri a betegséget, amelyet a szaknyelv úgy hív, hogy a burgonya baktériumos fekete szártőrothadása és nedves gumórothadása. Hasonlóan azzal is tisztában vagyunk, mit jelent a burgonyagumó sugárgombás varasodása. Nagyon remélem, hogy nincsenek az olvasók közt olyan burgonyanalfabéták, akiknek semmit nem mond a burgonyagumó poros varasodása, vagy a burgonya vonalas betegsége (Y-vírus). Nyilván mivel burgonyából készült ételeket gyerekkorunk óta rendszeresen fogyasztunk (pedig nem is őshonos), nem fogunk meglepődni, ha egy olyan videó kerül elénk az interneten, amelyben egy viszonylag régtől, mondjuk öt éve (ami azért jó példa, mert tanulásra kevés, börtönben viszont sok) burgonyabogárral (kolorádóbogár, mandalinka) foglalkozó ember azt magyarázza, hogy azok tehetők leginkább felelőssé a burgonyabogarak által végzett pusztítás miatt, akik a burgonyát annak idején Európába hurcolták. Sőt, talán nem is hurcolták, hanem rájuk kapaszkodott. Ha a kapzsi felfedezők négyötszáz éve meg bírtak volna ülni a valagukon, és nem hurcolták volna be Európába az újvilág veszélyes vívmányait (a krumplitól kezdve egészen a rapzenéig), akkor most nekünk nem kellene tikkasztó nyárestéken az undorító sárga nedvet kiválasztó csíkos bogarakat szedegetnünk üres joghurtos pohárkákba kézzel, a még undorítóbb lárváikkal együtt (vagy permetezni őket, vagy is-is). Hisz a krumplibogár is oda megy, ahol van krumpli. Logikus. Ebből pedig ősi parasztésszel levezethető az állítás, hogy ahol nincs krumpli, oda a krumplibogár sem megy (az emberrel ellentétben nem hajszolja magát szándékosan a boldogtalanságba). Szóval ha őszinték akarunk lenni, akkor Kolumbusz Kristóf rohadjon meg! Elhiszi nekem továbbá valaki 2021. február 4-én, hogy a civilizációs betegségek a burgonyát sem kerülik el, és létezik például a burgonyarák? Amely ráadásul az úgynevezett karanténbetegségek közé tartozik. A burgonyagumókon különböző nagyságú fehéres daganatok képződését váltja ki, melyek idővel karfiolszerűkké válnak. Leginkább a rügygödröknél jelentkeznek. A daganatokban kitartó spórák képződnek. Védekezés a szakirodalom szerint: azokon a területeken, melyeken előfordult a fertőzés, szigorúan be kell tartanunk a karanténintézkedéseket. Most pedig tegyük fel magunknak a kérdést. Tudunk egyáltalán valamit a növényről, amelyet úgy nevezünk: burgonya? Merhetünk ezek után bármit is kijelenteni róla, illetve szerepeltetni valamely mondatunkban, akárcsak olyan formában, hogy krumpli? Kérdezzük aztán még meg magunktól azt is, hogy tényleg a burgonyával van a baj? A szerző a Vasárnap munkatársa JO VAKCINA OLCSON ~ - NEM ÉRDEKLI? EZEKET HŰTENI SE KELL ÉS ELÉS LENYELNI. AKÁR TÖBBET IS... NAPONTA... (Cartoon izer) Fél évig megmaradnak az antitestek A koronavírus ellen termelt antitestek legalább hat hónapig kimutathatók a szervezetben az emberek 88 százalékánál. Brit kutatók a félmillió ember egészségi adatait őrző biobankból csaknem 20 ezer páciens adatait elemezték, fél éven át havonta vettek tőlük vérmintát - írta a BBC News. A páciensek többségüknél már a fertőzés utáni első hónapban kimutatták az antitesteket. A tanulmány végén, hat hónappal később, az alanyok 88 százalékának szervezetében még mindig észlelhető mennyiségű antitest volt. Ez hasonló az egészségügyi dolgozók bevonásával végzett korábbi, kisebb volumenű tanulmányok eredményéhez. A szakemberek szerint lehetséges, hogy a fél év után is marad némi védettség, csak a páciensek szervezetében lévő antitestek mennyisége nem érte el a tanulmányban meghatározott küszöbértéket. „Noha nem tudhatjuk biztosan, hogy az antitestek jelenléte milyen kapcsolatban áll az immunitással, az eredmények azt sugallják, hogy a fertőzésen átesett emberek legalább hat hónapig védettek lehetnek az újbóli megfertőződéssel szemben” - mondta Naomi Allen professzor, a brit biobank vezető kutatój a, hozzátéve, hogy a védettség pontos időtartamának megállapításához hosszabb utánkövetéses vizsgálatra lesz szükség. A tanulmány részletes információkkal szolgál a fertőzöttek által leggyakrabban tapasztalt tünetekről is. Az alanyok 26 százaléka számolt be köhögésről, 28 százalék lázról és 43 százalékuk a szaglás és ízérzékelés elvesztéséről. 20 százalékuk tünetek nélkül esett át a betegségen. Az adatokat alátámasztják a korábbi tanulmányok eredményeit azzal kapcsolatban, hogy kik fertőződtek meg a legnagyobb valószínűséggel a járvány bizonyos pontjain: a fiatal felnőttek, a fekete bőrű és a délázsiai emberek, valamint a szegényebb negyedek lakói produkáltak a legnagyobb eséllyel pozitív antitesttesztet. (mti) Magyar szomorújáték SZILVÁSSY JÓZSEF Jelképesen, erős üzenettel indított tavaly augusztus 20-án a három szlovákiai magyar párt vezetője: a komáromi Szent István-szobor előtt erősítették meg, hogy a parlamenti magyar érdekképviselet biztosítása érdekében egyesülni óhajtanak. Azóta csaknem fél év telt el, de a fogadkozást még mindig nem követte ez az észszerű lépés. Hónapokig nem tájékoztattak alkudozásaikról, aztán megtörték a csendet. Az Összefogás vitriolos nyilatkozattal rontott neki a Hídnak, azzal az ürüggyel, hogy a fontos részletkérdések tisztázása nélkül sietteti a megegyezést. Mire a másik két pártelnök nyilvánosságra hozta azt a tizenkét pontot, amelyről állításuk szerint már elvi megegyezés született. Erre az Összefogás nyolcpontos ütemtervvel rukkolt elő és közölte, hogy ezeket egyértelműen tisztázni kell, mielőtt aláírják az egyesülést. Egyebek mellett mindhárom pártközpontban könyvvizsgálatot szorgalmazott, továbbá a szlovák és a magyar kormányhoz fűződő viszony leszögezését, nem utolsósorban pedig a tervezett platformok működési szabályainak tisztázását. Ráadásul az Összefogás olyan előválasztáshoz ragaszkodott, amely a leendő párt vezetőiről és képviselőiről döntene. Forró Krisztián MKP-elnök szerint viszont ilyen megoldás legfeljebb a majdani választásijelöltlista felállítása előtt kerülhet szóba, bár ebben az esetben a voksolások tisztaságának szavatolása, a legkülönbözőbb digitális manipulációk kizárása sem lesz egyszerű. Sólymos Lászlónak, a Híd elnökének is hasonló a véleménye. Ennél is bonyolultabb ügynek tűnik a tisztségek elosztása a három fél között. Kezdetben arról volt szó, hogy a legutóbbi parlamenti választáson elért eredmények legyenek mérvadóak. Ezek aránya alapján javasolták a tisztségek elosztását: MKP: 3, Híd: 2, Összefogás: 1, a pártelnöki funkció pedig a jelenleg legerősebb pártot, az MKP-t illeti. Ebbe a Híd beleegyezik, ha megkapja az Országos Tanács elnöki posztját. Az Összefogás nem vitatja az MKP igényének jogosultságát, ám ugyanannyi posztot akar, mint a Híd. Megbízható értesüléseim szerint az MKP elnöksége kedden úgy döntött, hogy ragaszkodik az eredeti arányokhoz, azzal, hogy már korábban teljesítették Mózes Szabolcsék közéletünk megtisztítását célzó követelését is. Egyetértett azzal, hogy le kell mondaniuk tisztségükről mindazoknak, akik érintettsége korrupciós ügyekben vagy más törvénysértések kapcsán kiderül. Erre Sólymos László is rábólintott, de nemrég indulatosan közölte: az Összefogás „piszkos játékot” folytat a nyilvánvaló időhúzással. Ezzel a sommás véleményével aligha erősítette a tárgyalófelek közötti bizalmat. Annyi viszont kihámozható ebből a taktikázásból, hogy az Összefogás a Híd további gyengülésével és a fentebb említett arány számok megváltoztatásával spekulál. Jól értesültek szerint ez a fiatal politikai mozgalom tehetős szponzora óhaját teljesíti ezzel a bekkeléssel, ami egyelőre nehezen bizonyítható feltevés. Öllös László alapos és korrekt elemzésében (Új Szó január 30.) jogosan mutat rá, hogy a számos ködösítés és magyarázkodás ellenére tulajdonképpen hatalmi harc zajlik a három párt képviselői között. Ennek pedig mielőbb véget kell vetni, ha a tárgyalófelek mindannyian valóban a szlovákiai magyarság érdekeit szolgálják, s ha nem akaiják végképp elveszíteni egyébként is gyérülő potenciális választóik bizalmát. Egyes politikusok patópáloskodása sem helyénvaló, hiszen a helyi és a megyei önkormányzati választás időpontja nincs is olyan messze, ahogy vélik. Ezért is mielőbb véget kell vetni a rétestésztaként nyúló politikai szomorújátéknak. Már ha minden érdekelt valóban hárompárti egyesülést, majd pedig ennél is szélesebb körű hazai magyar összefogást óhajt. FIGYELŐ Legfeljebb a politika foglyai A politikai foglyok a nézeteik miatt ülnek börtönben, a Smerhez kötődő letartóztatott emberekről ez egyáltalán nem mondható el. Őket egy dolog köti össze biztosan: Robert Fico. Nem árt világosan leszögezni, Fico folyamatos háborgásának egyetlen oka, hogy ő maga rettenetesen fél - úja a Denník N kommentálja. Ennek ellenére szükséges beszélni a nyomozás úgynevezett politikai hátteréről, a letartóztatottakkal való állítólagos rossz bánásmódról, a „rendőri brutalitásról” és az ártatlanság vélelméről, csakhogy egyáltalán nem úgy és olyan alapokon, ahogy a Smer elnöke és még néhányan szeretnék és képzelik. , Azért kiabálnak, mert sorra tartóztatják le az embereiket. És meg vannak döbbenve, hiszen eddig ők döntöttek arról, hogy ki után kell nyomozni, ki ellen indul eljárás” - írja a lap. A héten újabb szervezett csoport tagjait vették őrizetbe az állami megrendelések körüli ügyeskedések és a pénzek lenyúlásának gyanúja miatt. Ezúttal a Smer „alapító részvényese”, a Jozef Brhel nagyvállalkozó körüli csoportról van szó. Letartóztatták a testvérét, Pétért is, az ő lánya pedig panaszt emelt a rendőrségi akció miatt. Hogy hajnalban rontottak be hozzájuk és fegyvert szegeztek nekik, a nagymamát pedig ez nagyon megviselte. Nyilván rettenetes helyzet, senki sem szeretne átélni ilyesmit, még a sajnálat és az együttérzés is ott bujkál az emberekben a történet hallatán. „Azonban fel kell tenni egy általános kérdést, nem ezekkel az ügyekkel, hanem általában a bűnüldözéssel kapcsolatban: Milyen megértést és együttérzést kell tanúsítania a rendőrségnek a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyekkel? És nem inkább akkor kellett volna gondolniuk ezeknek az embereknek a gyerekeikre és a szüleikre, amikor loptak és csaltak?”-teszi fel a kérdést a lap. (úsz)
