Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-26 / 47. szám

RÉGIÓ 4 I 2021. február 26. |www.ujszo.com RÖVIDEN Mintavétel a kórházban Komárom. Szombatonként is működik a komáromi kórház mintavételi pontja, .februárban óriási volt a nyilvánosság érdek­lődése a tesztelés iránt, ami összefügg a régió jelenlegi jár­ványhelyzetével, valamint azzal a ténnyel is, hogy a Covid­­automata értelmében elengedhe­tetlen a teszt és annak rendszeres megismétlése”—tájékoztatott Miroslav Jaska, a komáromi kórház igazgatója. Jaska szerint emiatt döntöttek úgy, hogy a mintavételi helyüket ezentúl szombatonként is üzemeltetni fogják. Ahogyan eddig hétfőtől péntekig, úgy az érdeklődők szombaton is 8 és 16 óra között vehetik igénybe a szolgáltatást. A vizsgálatra a korona.gov.sk hon­lapon előzetesen regisztrálni kell, a törletvétel után pedig nem kell helyben várakozni az eredmény­re, azt ugyanis SMS-ben kapják meg a kliensek. (AGEL, vp) Mérgezett csalit szórtak ki Érsekújvár. Ismeretlen tettes 152 kolbászdarabokba rejtett szöges csalit szórt szét a Holuby és a Kertek alatti utcák környé­kén, a rendőrség óvatosságra inti az állattartókat. Az esetre egy fe­kete labrador kutya gazdája hívta fel a figyelmet a közösségi olda­lon. A kutya séta közben össze­sen kilenc, kolbászokba rejtett szöget evett meg, sajnos a gaz­dája csak későn vette észre, hogy baj van. A labradort azonnal ál­latorvoshoz vitték, és gyomor­műtétet hajtottak végre rajta, küzdenek az életéért. A közössé­gi oldalon több feldühödött ér­sekújvári állattulajdonos és ál­latvédő osztotta meg az esetet. Az érsekújvári rendőrség nyo­mozója állatkínzás bűncselek­ménye ügyében indított büntető­­eljárást ismeretlen tettes ellen. Érsekújvárban régóta nem volt ilyen eset, mert a város több ku­tyasétáltató parkot nyitott, ame­lyek zártak és biztonságosak. A város központjában már évek óta tilos kutyát sétáltatni. (száz) Három nap alatt 378 tanárt oltottak be Rimaszombat. Az első három napon 378 pedagógust oltottak be a Covid-19-betegség ellen a rimaszombati kórházban - kö­zölte Jana Fedáková, a Svet zdravia kórházhálózat kommu­nikációs szakembere. A rima­­szombati kórházban naponta legfeljebb 140 pedagógust olta­nak be. A hálózat további 13 in­tézményében is folyik a tanárok oltása. A rimaszombati kórház­­banjelenleg 36 Covid-ágy foglalt a 45-ből. Hat páciens mestersé­ges lélegeztetésre, 28 pedig oxi­génterápiára szorul. (TASR) Reneszánszukat élik a bakelit hanglemezek NÉMETI RÓBERT A gramofon feltalálása óta egászen a huszadik század nyolcvanas éveinek elejéig a bakelit hanglemezek számí­tottak a legkeresettebb zenei hánghordozénak. A CD-k megjelenése után nagyot zuhant a lemezeladás, de a vásáriéi szokások és igények folyamatos változásának kö­szönhetően ismét fénykorukat élik a bakelitlemezek. Kelet-Szlovákiában több vállal­kozás is foglalkozik a lemezek ter­jesztésével, a gyűjtők körében a használt és az új darabok is keresett portékák. Valószínűleg nem tévedünk na­gyot, ha azt mondjuk, hogy a háztar­tások túlnyomó részében még ma is található egy-két olyan fekete ko­rong, melyet annak idején szüléink, nagyszüleink nagy odafigyeléssel helyzetek fel alkalmanként az akko­riban még igazi különlegességnek számító lemezjátszóra. A többnyire fekete színben legyártott, a hiede­lemmel ellentétben nem bakelitből, hanem PVC alapanyagú, hőre lágyu­ló vinilből préselt hanglemezek egé­szen a mai napig végigkísérték a ze­nei kultúra folyamatos formálódását, voltak azonban idők, amikor az új tí­pusú hanghordozók megjelenése mi­att a hanglemezek háttérbe szorultak. A Reuters legfrissebb elemzése sze­rint közel négy évtizede tart a hang­lemezek feltámadása, azonban 2020- ban olyasmi történt, amire a nyolc­vanas évek közepe, egész pontosan 1986 óta nem volt példa. Hanglemezek karanténban Ezen időszak alatt a csehországi GZ media, a világ legnagyobb hangle­mezgyártója olyan rekordszámokkal zárta az elmúlt évet, mint amilyet működésük óta egyszer sem láttak. A lemezek eladását tekintve 11 száza­lékkal-nőtt a cég bevétele, ami szá­mokban 38 millió eladott hanglemezt és nem kevesebb mint 187 millió dol­lárt jelent. „Mivel a pandémia miatt szinte teljesen megszűnt a közösségi élet, nincsenek koncertek, zárva van­nak a kocsmák és a szórakozóhelyek, az emberek egyre több pénzt fektet­nek önmaguk otthoni szórakoztatá­sára. A GZ media rohamosan meg­nőtt bevétele is ennek köszönhető, és a cég számítása szerint idén akár a 220 millió dolláros bevételt is elérhetik. A világban uralkodó helyzetre való te­kintettel nemcsak több lemezt adtak el, hanem a megvásárolt hangrend­­szerek száma is jócskán megugrott” - közölte nemrég a Reuters hírügynök­ség. Kassáról a nagyvilágba Michal Baco, a kassai vinylmar­­ket.eu néven működő, elsősorban használt hanglemezek terjesztésével foglalkozó vállalkozás tulajdonosa szerint az emberek vásárlókedve va­lóban nagy. „2015 óta árulom profi szinten a lemezeket, én is azt látom, hogy újra fénykorát éli a lemezpiac. Ez az állapot nemcsak lokális szinten érvényes, hanem országszerte és a határon túl is, hiszen szinte minden országból vannak vásárlóim. Ha a vásárlók zöme hozzám hasonlóan gondolkodik, akkor valószínűleg A hanglemezek eladásának növekedéséta pandémia miatti bezárkózás is jócskán elősegíti (A szerző felvételei) így bizonyosodhatom meg arról, hogy biztosan jót veszek. Aki szereti a materiális dolgokat, annak a leme­­zezés a hangzás mellett egy bizo­nyos hozzáadott értéket hoz, hiszen a lemez és a borító egy viszonylag nagy formátum, a rajta található al­kotások, díszelemek fúziója pedig egy valódi műalkotás. Mivel szere­tek fotózni, értékelem a látványos dolgokat, de sajnos azt kell mond­jam, hogy a modem lemezborítók nem érnek fel a régiekkel. Egy jó Pink Floyd-borítón például több művészeti ágat is bevetettek egy ter­mék megalkotásához, rengeteg em­ber munkája volt egy termékben” - magyarázta a fiatalember azzal, hogy a becsületes lemezezéshez az anyagi befektetés mellett nyugalomra és tü­relemre van szükség. „Ha valaki nem szeret apróságokkal szöszmötölni, például a lejátszás előtt a lemez le­­porolásával, a tű pucolásával és egyéb apróságokkal törődni, akkor az inkább ne vágjon bele. Mindezek mellett a lemez nem egy végtelen lis­tából álló YouTube-csatoma, ha le­járaz egyik oldal, fel kell állni is meg kell fordítani. Ha valaki mégis bele akar vágni, egy kisebb befektetéssel kell számolnia. Kezdésnek igazából egy kompakt lejátszó is megteszi, de ha komolyan gondoljuk a dolgot, ak­kor jobb ha alapból egy jobb minőségű berendezést veszünk. Egy jó hanghordozóra rengeteg pénzt le­het költeni, de a jelenlegi árakat te­kintve már ezer euróból össze lehet rakni egy tisztességes hifiberende­zést. Ez éveken keresztül jól fog szolgálni, de csak addig, ameddig nem nő a hallgató zenei igénye. Ahogy mondtam, a határ a csillagos ég, ugyanakkor egy bizonyos szintet átlépve a berendezésbe fektetett pénz összegéhez képest a minőség már csak nagyon minimálisan emelke­dik. Semmiképp sem szabad átesni a ló túlsó oldalára, meg kell találni a járható középutat. Végezetül pedig, legyen bármilyen drága berendezé­sünk, ha rossz a szoba akusztikája, akkor az egész mit sem ér. Erről sem szabad megfeledkeznünk, de bár­hogy is döntsünk a lényeg, hogy él­vezzük, amit csinálunk” - zárta Ga­lambos Zsolt. kát a régiektől, hogy az újak már a ké­szítésnél digitális formában szület­nek, míg a régieket analóg módon vették fel. „Ez bizony óriási kü­lönbség, és már kisebb odafigyelés­sel észrevehetők a különbségek. Persze attól, hogy valami lemezen van, nem biztos, hogy jobban szól a digitálisan rögzítettnél. Egy hang­lemez vásárlásakor és lejátszásakor rengeteg tényező j átszik közre, de ha valaki mégis használt lemezt vásá­rolna, akkor ajánlatos figyelembe venni a fizikai állapotát, melyet az üzletek és internetes boltok nem­zetközi jelzések szerint határoznak meg. Az sem mindegy, melyik ki­adótól származik egy lemez, egy Japánban nyomott 1970-es darab biztosan szebben szól, mint annak Csehszlovákiában vagy Romániá­ban készült változata. Szerencsére minden ember más, mindenkinek más igényei vannak, ezért is olyan szép ez az egész. Manapság szinte minden zenei stílus iránt nagy a ke­reslet, Kassán és Szlovákiában meg­lepő módon nemcsak a magyar, de a szlovák nyelvű vásárlók zöme is ál­landóan keresi-kutatja a magyar elő­adók albumait, köztudott, hogy a ze­nei kultúra gazdagításához ők is jócs­kán hozzáj árultak” - tette hozzá Baco. Mennyiség és minőség A Tiszacsemyőben élő Galambos Zsolt gyerekkorától fogva szereti a zenét, több hangszeren játszó zenész­ként különösen figyel a lemez­­gyűjtéssel kapcsolatos részletekre. Elmondta, vannak olyan lemezgyűjtő ismerősei, akik évente csak pár da­rab, de nagyon drága és nagyon ritka, kimondottan magas gyűjtői értékű lemezt vesznek, és vannak olyanok is, akik heti rendszerességgel vesznek egy-egy olcsóbb darabot úgy, hogy sokszor még azt sem tudják, hogyan szól a lemez vagy milyen dalokat tar­talmaz. „Lemezt sokféleképpen lehet gyűjteni. Én is gyűjtő vagyok, de nem veszek első kiadásokat, mert azt nem tudom és nem is szeretném megfi­zetni, persze olyat se teszek, hogy ne tanulmányoznám át egy-egy lemez tartalmát és ne tölteném le előzete­sen a digitális változatát, hiszen csak azért tartják fontosnak a hangleme­zek vásárlását, gyűjtését, mert mind­amellett, hogy megfelelő körülmé­nyek között nagyon jól szólnak, a le­mez és annak csomagolása valódi műalkotás. A lemezek látványa elva­rázsolja az embereket, a borítók álta­lában gyönyörű fotókkal, grafikákkal és szövegekkel vannak ellátva. Én leginkább egy finom csésze kávé mellett, egy csendes szobában tudom legjobban kiélvezni a lemez hangzá­sát, miközben a borítót nézegetve és olvasgatva egy jót nosztalgiázok. Persze nemcsak a régi, úgymond ret­ro lemezeket lehet élvezni, a befutott előadók többsége napjainkban hang­lemezeken is piacra dobja a dalokat, így szinte mindenki megtalálja a ma­gának való korongot. Az átlagfel­használó mellett nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik csak audiofil minőségben hallgatnak zenét. Nekik a lemezezés minden egyéb mellett a lehető legtökéletesebb hangrendszer összeállításáról szól (lemezjátszó, előerősítő és erősítő, speciális kábe­lek, hangszórók), melynek árban csak a csillagos ég szab határokat” - kö­zölte lapunkkal Michal Baco. Digitális ás analóg A szakember szerint elsősorban az különbözteti meg a ma készült dalo­

Next

/
Thumbnails
Contents